#505 Izland nem csak azért furcsa hely, mert a helyieket a saját rokonaiktól való szaporodástól leginkább egy alkalmazás tartja vissza. Ugyanennek a hülye nordic naming hagyománynak köszönhető, hogy a helyi telefonkönyvekben a keresztnév van elöl, amit a semmire sem jó, jobb híján vezetéknévnek nevezhető (igazából annak sem, mert apa keresztneve + son/dottír {fia/lány és itt kifogytam a zárójelekből}) tag követ, szóval ők inkább a keresztnevek számát dúsították fel, így 4000-nél is több mássalhangzó-torlódásos nevet adhatnak az utódoknak. Fun fact: az izlandi asszonyokkal szaporodó, majd gyorsan lelépő NATO-tisztek gyerekeit szinte kivétel nélkül Hansson-nak (jelentése kb.: az ő gyereke) hívják.
Angolul a sima Island helyett valamiért Iceland-nek (Jégföld) hívott országban csak kb. 10% jeges rész található az óceáni éghajlatnak köszönhetően és gyakoriak a jégmentes telek is. Mindenképpen Izland mellett szól, hogy a szomszédos Grönlandnak semmilyen nyelven sincs értelme: a sziget eredeti neve (Kalaallit Nunaat) azt jelenti, hogy az Emberek országa, ami a 0,02 fő/négyzetkilométeres népsűrűséget tekintve nagyvonalú eufemizmus, az angolul Greenlandnek (Zöldföld) hívott terület pedig 90%-ban jeges. De térjünk vissza Izlandra, amit lehetne Treelandnek is hívni, ugyanis a jéghez hasonlatosan fa sincs rajta túl sok: állítólag a vikingek előtt minden más volt, de ők még az esőerdők kiirtását kimaxoló Nestlénél is jobban szerettek deforesztálgatni, a táj meg azóta sem tért még magához. Nem mintha ez bizonyítana bármis is, de mi fél óráig bolyongtunk a Google Maps izlandi street view-ján és nem láttunk egyetlen nyomorult csemetét sem.
Amúgy a Mcdonald'sland is jó elnevezés lenne, az sincs a szigeten egy darab se.
Mije nincs még Izlandnak? 1869 óta saját hadserege például, viszont ott valószínűleg még a Szíjjártó úrnál is ügyesebb politikusok lehetnek akik elintézték, hogy ennek ellenére is NATO-tagország lehessenek.
Kicsit az előzőeket kompenzálandó van rosszul felszerelt tengeri flottájuk, akik a papírhajóknál tényleg csak egy paraszthajszálnyival jelentettek komolyabb fenyegetést az ötvenes évek elejétől a briteknek, amikor a röhejes Tőkehal háborúkban azok le akarták halászni a szerintük nemzetközi, az izlandiak szerint pedig hozzájuk tartozó vizeket. Az izlandiak fordított Trianonja során a saját határaikat a nemzetközi jogban meghatározott, partvonaltól számított 22 km helyett először 70, majd 320 km-re tolták ki, hogy azokon a vizeken csak ők halászhassanak, aztán mielőtt még az Északi-sarkra is bejelentették volna a területi igényeiket, a NATO gyorsan elsimította a két tagállama közötti hülye vitát.
A Tőkehal háború legkomolyabb ütközete: egy izlandi őrhajó és egy brit fregatt találkozása
A legnagyobb izlandi egyetem előtt található az egyik legmenőbb kültéri szobor: Sæmundur nevű folklórhős egy Bibliával (!) ver agyon egy fókát (!!).
„Izlandon van, de minek?” kategóriába tartoznak az északi területekre (amelyek pont belelógnak az Északi sarkkörbe) vonatkozó vízrajzok. Bár itt telente nincs fél évig tartó teljes sötétség, mint az Északi-sarkon, de ameddig a Nap a horizont felé mászik, az pont csak arra elég, hogy kiolvassza a sziget magasabban fekvő középpontjából eredő, naplemente után percekkel befagyó folyókat. A kiolvadás és a fagyás a Nap keleti kelése és nyugati fekvése miatt ellentétes oldalon kezdődik, ezért egyes folyók a jég fogságából szabadulva sokszor 3-4 különböző mederszakaszban kezdenek el folydogálni, szóval ha valaki megkeres azzal, hogy Izland északi részén szállj be egy jó vízerőműbe vagy vízimalomba, akkor küldd el a picsába és vegyél inkább valami szép Quaestorost.
