2017.05.17.
10:14

Írta: Zoli Kovács

Wanna cry? - ettől besírsz: biológus csinálta az első zsarolóvírust

#528 Zsarolóvírus - ransomware: jó ideje létezik már a műfaj, rengeteg változata zsarolgat most is épp szerencsétlen user-eket világszerte és több alfaja van, mint ahányféle csokit ismer Gombóc Artúr. Sőt, még csak nem is az utóbbi évek termelte ki a kibertrógerekből ezt a fajta pénzszerzési módszert. (Tuti mindenki hallott már róla, de a zsarolóvírus kb a digitális kerékbilincs, olyan rohadék, ami titkosítja a gépeden a cuccaidat és csak lóvéért oldja fel a titkosítást.)

Az első próbálkozás még kézműves ransomware volt, floppyn terjesztéssel. 1989-ben egy szégyenlősen csak AIDS -nek elnevezett vírus - igazából egy trójai - próbálta rávenni az áldozatait egy panamai bankszámlára utalásra. (A panamai bankszámla  volt a korabeli bitcoin vagyis egy megoldás lekövethetetlen pénzügyi tranzakcióra.) Olyannyira trójai volt ez, hogy a terjesztésére még az igazi postát használta a projektet nem túl alaposan végiggondoló egyébként biológus foglalkozású wannabe hacker. Az általa megfertőzött - érted, BIOLÓGUS fertőzött meg KOMPÚTERES VÍRUSsal, hát csoda, ha évekre összezavarta a népeket? - floppykat küldte el az áldozatoknak postán.

aids.jpeg

az AIDS éppen csicskít 

Valójában a ransomware-ek elég hasonlóan terjednek általában, csak ma már főleg email-ben, vagy emiatt széthackelt website-okon keresztül. A mostani cyber holocaust - a wanacry - viszont más volt (van), ennél már nem kellett sem a pénisznagyobbítással és akciós parfümmel érkező heti hírlevelet megnyitni és így megfertőzni a saját gépünket, sem a másik levélben lévő linket megnyitni a közeledben éppen szerelmeskedős hangulatban lévő csajok listájához - és így megfertőzve a gépedet. A beszopáshoz pusztán elég volt egy windows frissítés kihagyása, és máris potenciális áldozat lehet a géped, ha van net. (most az egyéb körülményeket, mint pl egy tisztességes - egy KDNP-s pedellus szigorával rendelkező - tűzfal megléte vagy nem léte ne feszegessük). Se torrent, se pornó nem kellett hozzá. (És innentől ez már tényleg nem fair.)

Az egészről Észak-Korea tehet, vagyis igazából az oroszok, de főleg az NSA (az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége).  Az NSA fejlesztette ki a software-t (KIBERFEGYVER) amivel egy windows hibán keresztül távolról bejuttatható BÁRMI egy windowsos gépre, ezt oroszok lopták el tőlük és  tették aztán elérhetővé mindenki számára (persze előtte azért árulták pénzért is) és most olybá tűnik, hogy észak-koreai állami (lehet ott vajon másmilyen) hackerek használták fel a kis zsaroló cuccuk terjesztéséhez (persze ez nem 100%). Az NSA egyébként a legkevésbé bűnös ebben, bár egy ideje basztatják őket azzal, hogy ilyen eszközök fejlesztése helyett inkább szólhatnának a gyártóknak a hibákról, de ez azért kicsit olyan, mintha a közbeszerzések nyeréséről szeretnénk leszoktatni Mészáros Lőrinc cégeit. Ami miatt azért sáros az NSA az az, hogy nem vigyáztak jobban a cuccokra.

ororszvedelem.jpg

az oroszok egyébként általában védve vannak az ilyen támadásoktól, egyrészt mert elég sokat ők csinálnak, másrészt meg mert mindent bevetnek a védelem érdekében és a mindenbe  a szenteltvíz is beletartozik

Na de elég az hozzá, hogy már biztos olvastátok mit kell tenni, és mindenki szépen felrakta az említett frissítést, minden rendben. De nincs vége sajnos, jönnek az újak meg van sok kellemes, de kevésbé ismert másik is.

Van már pl okostévére írt változat is, jó érzékkel ebbe az irányba mozdul a programozós alvilág. Hamarosan megjelenhetnek az autókat blokkoló verziók - a szulejmán miatt lehet nem fogsz 70-80 ezret kiadni, de ha még aznap el akarsz indulni az autóddal, akkor már lehet. (Egyelőre még nincs, de nincs is túl távol.) tv_ransom.png

ez itt egy okos tv megzsarolva és elforgatva

carransom.png

ez meg a jövő, illetve csak illusztráció

De szerencsére még nem tartunk itt. Viszont van még sok másik zsarolgatós, az egyik legaljasabb az Amway-ezős (MLM-es), ami felajánlja, hogy két másik ismerősöd megfertőzése és az ő fizetésük esetén neked ingyen adja vissza a file-jaidat. Van olyan, ami nem csak azzal fenyeget, hogy nem adja vissza a fotóidat, hanem azzal is, hogy egy idő után megosztja a #KaszaTibis szelfidet. Nagyon találékonyak. 

Aztán van még a  kényszeredukálós, ami addig nem adja meg a kulcsot a cuccaidhoz amíg el nem olvasol két oktató jellegű cikket a témában. Ez mondjuk rendes.

travolta_1.gif

Korábbi alfajok egyébként nem mindig törölték a file-okat, csak úgy hagyták - titkosítva - azokat örökre, ha nem fizettél. Ezeknél külön érdekes a téma pszichológiai aspektusa - és nem csak a váltságdíj megfizetése révén a rohadékok támogatásának dilemmája, hanem az a tény is, hogy valójában az adat nálad maradt, a birtokviszony nem változott. A Tisza menti folklór ki is termelte az ideillő oraveczet a motorcsónakokról a folyóba ejtett napszemüvegek kapcsán, miszerint 'tied az ott is", de persze van akit ez nem vigasztal. 

23 komment

Címkék: hacker ransomware kompjúter IT wannacry wanacry

2016.04.22.
10:00

Írta: Horváth_Kálmán

Amikor lehoztuk a Napot a Földre

06-085404-why_it_s_scary_that_north_korea_has_an_h_bomb.jpg

#527 2 éve elég nagyot ment egy (ál)hír, amikor Észak-Korea mindössze 4 órányi utaztatással asztronautát küldött a Napra (aki estére már vissza is ért, mert akkor már biztos hideg lett volna ott), az idei év meg azzal indult, hogy sikeresen tesztelték hidrogénbombájukat. Sokan nem vették észre az összefüggést, de azért mi mégis csak azt gondoljuk, hogy a Napra szállós hírnek lehetett alapja és az űrhajós pár Tupperware termoszban azért hozott haza a csillagot alkotó pármillió fokos plazmából, amiből aztán kikotyvasztották a bombájukat, mert még ez is valószínűbb, mint az, hogy ezeknek a befordult hülyéknek működő atom- vagy bármilyen egyéb programjuk lenne.

Korábban, a repülés kapcsán már lamentálgattunk azon, hogy évezredekig a Földhöz voltunk szegezve, aztán belehúztunk és 60 éven belül valahogy csak lett repülő és asztronauta is. Az atommag felfedezése, szétfeszítése és összerakása között még ennyi idő sem telt el.

9a209099_1055_4afd_bfcb_079a0b2ca58b-s500x275-106391.jpg

Einstein 1905-ben fedezte fel, hogy a tömeg és az energia között olyan típusú arányosság van, mint az esztétikus fénytörés és a baseball sapkán hátul kivezetett lófarok között - ez volt az eegyenlőmcnégyzet, ami nem a relativitáselmélet (egyik sem) és nem is ezért kapott Nobel-díjat (Einsteinről még fogunk írni egy hosszabbat), ez csak úgy jött. 

A kémia is szárnyalt a XX. század első harmadában: ekkor fedezték fel többek között az atomok közötti kötéseket, Rutherford 1911-ben magát az atommagot, a németek az elektronmikroszkópot (amivel később ezeket meg is lehetett figyelni), illetve két rés között ekkor dugta ki a fejét egy kíváncsi, élőhalott macska a többi kvantummechanikai furcsasággal együtt. 

A kémikusok tehát örültek, hogy fel tudták térképezni az atomok közötti kölcsönhatásokat, amik a teljes atom méretéhez képest parányi atommag körül zsongó elektronburkoknak a különböző bindzsizésén (ezek között alakulnak ki és bomlanak fel a kémiai kötések) alapultak, de az Einstein következtetése alapján akár milliószor nagyobb energiákat rejtő atommagot szilárdnak és megváltoztathatatlannak hitték. Nem voltak túl következetesek: ekkortájt már ismerték a radioaktivitást, aminek meg pont az a lényege, hogy az atommagból darabok hullanak ki és valami teljesen mássá alakul át.

card-33-of-56.jpg

Thomson kb. ilyennek képzelte az atomok felépítését

Az atommag bindzsizéséhez vezető fontos lépés volt a fentieken túl az is, hogy a Thomson-féle (mazsolás pudingnak is szokták nevezni) atommodellt, ami az atomok szerkezetét olyan egyenletes eloszlásúnak képzelte, mint az egész lakosság körében a rejtőzködő KDNP-szavazókét (=elvileg mindenütt ott vannak, csak kurva nehéz őket megtalálni) pár év után váltotta a már elég jó közelítéssel dolgozó Ernest Rutherford-féle. Ez azt állította, hogy az atomban egyetlen koncentrált, pici helyen van az atommag, ami körül tisztes távolságban rajzanak az elektronok. Ezt pimpelte pár évvel később Bohr modellje (amit meg az atom kvantummechanikai modellje pontosított, de ebbe most tényleg ne menjünk bele), de például az Egyesült Államok Atomenergia Bizottsága már Rutherford modelljét is elég jónak találta, hogy logóként használja a mai napig.

us_atomic_energy_commission_logo.jpgRutherford tehát a maga korábban jobban vágta az atomfizikát, mint manapság a fantomgerinc-műtéteket végző Tihanyi Tamás az anatómiát. Egyetértett Einsteinnel, hogy az atommagon belül akár milliószor nagyobb energiák is szunnyadhatnak, mint amik az elektronhéjak buzizásával kinyerhetők, de egy harmincas években tartott tudományos konferencián azért kategorikusan kijelentette: ez a típusú magenergia (tudományosabban: nukleáris) földi viszonyok között soha nem lesz kifejthető. A kijelentésre több magyar fizikus is felkapta a fejét, akik ekkor már közel álltak az áttöréshez, igaz különböző orientációkkal: Teller Ede fúziószexuális volt, míg Szilárd Leó és Wigner Jenő inkább az atommag széthasításából csapolta volna le az energiát. 

 A maghasadáson alapuló (fissziós) láncreakció NAGYON leegyszerűsítve olyan, mint egy speciális billiárd: jön a fehér golyó (neutron) és szétüti a teli és csíkos golyók szabályosan elrendezett halmazát (ez valamilyen nehezebb elem atommagja, például az urán 235-ös izotópja) és mozgásba hozza a fekete golyókat (újabb hasító neutronok, amikből legalább 3 kell, hogy beinduljon a láncreakció). Az analógia akkor lenne teljes, ha a teli és a csíkos golyók együtt maradva mozognának (vagyis a nehezebb kémiai elem csak két könnyebbre szakadt volna szét), illetve lenne még pár hasonló golyóhalmaz a fekete golyók útjában, amit ezután azok szedhetnének szét darabokra, de azért reméljük érthető így is. 

nuclear_fission.jpg

 

Korábban már tárgyaltuk, hogy az atomok felépítése elég pazarló, szemben például az agglegénylakások kukájával, ami fekete lyukként nyeli el a gyorsan termelődő dzsuvát és tényleg csak akkor viszi ki az ember, amikor a tetőt sem lehet már rendesen rájengázni az üres pizzásdobozok halmaira. Szóval az atomon belül száguldozó neutronok jó eséllyel elhibáznák a parányi atommagot, rajtuk ilyenkor még a Happn alkalmazás se segítene, ezért a sikeres penetrációhoz rengeteg nehéz elemet kell egyetlen, meglehetősen szűkös helyre összezsúfolni, amelyben a maghasadás újabb és újabb neutronokat szabadít fel, beindítva a láncreakciót. Ezt az anyagmennyiséget hívjuk kritikus tömegnek, de ennek a szuperképessége nem a cangaemelgetés a Városligetben, hanem az akár komplett városokat elpusztító, töménytelen energia (E=tömeg*fénysebesség négyzete) felszabadítása a másodperc törtrésze alatt.

Teller Ede másfelé tapogatózott: a harmincas évek végére a fejében összeállt már a hidrogénbomba elméleti modellje, amelynek energiája nem maghasadásból, hanem magfúzióból jönne létre, tehát két kisebb atommagot – esetünkben hidrogént, de a vasig bezárólag elvileg bármelyik elemet lehet  - összelegózva hatalmas energiakitöréssel egybekötve jönne létre egy nagyobb. (Itt jegyeznénk meg, hogy PR-szemponból például a TITÁNBOMBA sokkal menőbb név lenne)

Az atommagokban viszont nincs túl nagy hajlandóság az egyesülésre: egyetlen atommagot egy rossz devizahitelnél is jobban összetart a nagyon rövid távon (=szinte kizárólag csak a mag belsejében) ható erős kölcsönhatás, ezen túl viszont (pozitív töltésük miatt) taszítják a többieket, mint a minisztériumokat a nyílt közbeszerzések.

Elég nagy, 50 millió °C fokot meghaladó hőmérsékleten és nyomáson ez a taszítóhatás azért legyőzhető, de ilyet meg hol találunk a Földön? Ha tömegpusztítási célra keresünk fúziót, akkor például egy fissziós nukleáris bombában. Egy átlagos hidrogénbombánál az, amit ledobtak Hirosimára, még csak az előjáték lenne. A hő és a nyomás hatására beindul a fúzió (ezért is hívják termonukleáris fegyvernek), speciális hidrogénizotóp-koktéllal: deutériummal és tríciummal. 

A sima hidrogénben egy proton és egy elektron van, a deutériumban mindez fel van pimpelve még egy neutronnal is, a tríciumban pedig két neutron van az alapkészlet mellett. A deutériumot nehézhidrogénnek, a belőle összeálló vizet pedig nehézvíznek is szokták hívni, nem véletlenül: a göteborgi egyetemen pár éve végzett kísérletben előállított, pár grammnyi ultra-sűrű, a megszokottnál sokkal szorosabb kötéseket kialakító deutériumból egy 10 centis élű kocka a számítások szerint 130 tonnát nyomna, ami már megközelíti a neutroncsillag mokányságát. A sima deutérium kb. mindenütt ott van, ahol hidrogén is fellelhető (kb. minden 6000. molekulára jut egy neutrontöbbletes különc), szóval benned is van dögivel; ha legközelebb megjegyzéseket tesznek a szélcsatornában egyre rosszabbul teljesítő testalkatodra, akkor csak fogd rá a nehéz deutériumra! 

A trícium már jóval ritkább, természetes formájában kb. 20 kg lehet belőle ÖSSZESEN a Földön, a mesterségesen előállított többi izotópot világító hatása miatt (a sugárzó anyag bomlása fényjelenséggel jár) bedolgozták például a külön tápforrás nélkül is világító KIJÁRAT táblákba és a zárt búvárórákba. Utóbbiak használata utasításában azért benne van, hogyha sérülne az óra üvegburkolata és kiavászkodik a rendszerből a trícium, akkor érdemes onnan gyorsan elhúzni. 

Szóval az extrém környezeti feltételek (hő+nyomás) megvannak az első ütemben berobbantott fissziós "atom" bombától, a kialakuló plazmalevesben az atommagok végre elég közel kerülnek egymáshoz, megszólal a háttérben Barry White, majd ahogy kifőL a két izotóp java, beindul a fúzió. A deutérium (1 proton, 1 neutron, 1 elektron) és a trícium (1p, 2n, 1e) összeteszi, amije van és hélium-4 izotóppá (2 p, 2 n, 2 e) egyesülnek óriási magenergiák felszabadítása mellett. A fúzió végén marad egy kóbor neutron is; neki köszönhetően valósíthatók meg a több (összesen akár 7!) fokozatú fissziós-fúziós-fissziós reakciók, illetve erőművekben a tríciumszaporítás is.

whatisfusion_2.jpg

A fentieket figyelembe véve dicséretes a szovjetek önmértékletessége: 1961-ben, a világ leghalálosabb fegyverénél, a Cár-bomba felrobbantásánál képesek voltak megállni a 3. fokozatnál és nem durvítani tovább a fegyvert. Így is 50 megatonnás lett a ruszki hidrogénbomba hatóereje (ha nem állnak le a harmadik fokozat előtt, akkor meg lett volna a 100 is!), a Hirosimára ledobott fissziós Little Boy mindössze 15 kilotonnás volt. 

tsar_bomba.jpg

 

A Cár robbanása 1.000 km távolságból is látható volt és 100 km-en belül súlyos égési sérüléseket okozott, a lökéshulláma háromszor megkerülte a Földet és a gombafelhője 60 km-es volt. A leadott 50 megatonna energia megegyezett a Nap által ugyanezen idő alatt kibocsátott energia 1%-val - csak összehasonlításul, 1 másodpercnyi Napból származó fúziós energiából a Föld ellenne kb. egy évig.

Az atomok fúzióját harcászati célokra felhasználni tehát nem ANNYIRA bonyolult. Észak-Korea esetében mi azért vagyunk mégis szkeptikusak, mert ez a hülye ország a 70 éves történelme során csak két dolgot tudott sikeresen fúzióra bírni: a nekromanciát és az önkényuralmat. Emiatt is az ország örökös elnöke a régóta halott Kim Ir Szen. 

25 komment

Címkék: fizika kémia kvantummechanika hidrogén fúzió hidrogénbomba deutérium Észak-Korea Nap Einstein Teller Ede trícium Cár-bomba

2016.03.08.
10:55

Írta: Zoli Kovács

A torpedós hölgy akinek a WIFI-t is köszönhetjük

#526 Nagy szavak ezek a címben, hiszen a tűz és a kerék után a WIFI az ÚR legnagyobb áldása, de valójában inkább egy hölgy volt. Legalábbis részben. A Metro-Goldwyn-Mayer egy ünnepelt és külső kúróssági jegyekkel kellemesen megáldott színésznője ugyanis a negyvenes években meglepően sokat tett azért, hogy most a mobilodon is olvashasd ezt a posztot - bár valójában nem ez volt a célja. Az USA-ba települt Hedy Lamarr (eredeti kiejtés szerint Hedwig Eva Maria Kiesler) azon kívül, hogy szépségét hadi kötvények sales-eseként is KAMATOZTATTA, segíteni szeretett volna új hazájának a fronton is, találmányaival. A nácikat is utálta, az meg a másik. A háború küszöbén álló nagyhatalom akkortájt hozta létre a Nemzeti Találmányi Tanács nevű állami brainstormingot, ahol gyújtóbombás denevérhadsereg felállítása mellett néha egész jó ötletek jöttek a lakosság részéről. Ide küldte be Hedy a találmányát, amit George Antheil mell- és gépzongora szakos feltalálóval közösen dolgoztak ki: egy új rádiótávvezérlési módszert torpedók irányításához. Akkoriban a torpedókat vagy nem irányították és kicsivel a hajó elé célozva majdnemeztek, vagy próbálták irányítani, de az ellenség a frekvencia zavarásával azt simán beszopatta. Hedy és haverja nagy ötlete a frekvenciaváltogatás volt: a gépzongora - Antheil hobbija és művészete tárgya - működési elvét felhasználva a hajón lévő adó és a torpedóban lévő vevő azonos lyukszalag segítségével szinkronban váltogatta volna a frekvenciát, és így az ellenség zavarásának coki. Minekutána a zongorának 88 billentyűje van - bár a feketék szerintünk nem számítanak - a torpedóvezérlőben is 88 frekvenciát használtak. Sajnos csak volna, mert nem vették komolyan a hölgyet. Túl jó nő volt a melóhoz. hedy_lamarr_1940.jpg

A legendárium szerint Antheil-el is szépsége kapcsán találkoztak: Hedy - a kor rendezőinek elvárásai miatt -  szeretett volna nagyobb melleket, Antheil pedig ehhez is értett (egyébként nem igazán). Szó szót követett és ahogy az ilyenkor lenni szokott egyszer csak már nem a a ciciről szólt a konzílium, hanem a torpedókról. Antheil komolyan vette a hölgyet, és az USA is jobban tette volna, mert így a háború során nem használták a találmányt (és 15000 kilőtt torpedóval csak 214 ellenséges hajót süllyesztettek el). Pedig Hedy műszaki érzéke mellett nem volt véletlen, hogy a haditechnikához is értett: Ausztriából idegbajos szobanáci valamint fegyvergyáros férje elől menekült az USA-ba. Az excsávó nem nézte ki a lányból, hogy érti amit a mérnökeivel dumálnak, így nem is titkolózott előtte. Hedy pedig figyelt és tanult. Később még volt pár hadászati újítása, de az egyidejű frekvenciaváltás (frequency-hopping) azért is ok a vagánykodásra, mert számtalan mai technológia használja, ahol az interferencia amúgy gondot okozna: gsm hálózat, bluetooth, WIFI, hogy csak a legismertebbekkel rajoskodjunk. Magát a torpedós cuccot csak jóval a háború után - a kubai rakétaválság idején - vezette be az USA haditengerészete. Erre mondják, hogy meghaladta a korát. Pusziljuk ezúton is! (valamint áldassék a neve a WIFI-ért neki is, meg a többieknek is akik aztán kitalálták).

boomtown01.jpg

11 komment

Címkék: háború torpedó wwii WIFI GSM kúrósság Hedy Lamarr

2016.02.17.
10:13

Írta: Zoli Kovács

Vietnami franciasaláta

#525 A milánói makaróni és a bécsi szelet - előbbi nem, utóbbi viszont jó eséllyel olasz eredetű - mellett akadnak ételek amikről mindenki tudja, hogy honnan származik, csak rosszul. Most ezekből MAZSOLÁZUNK. A cím meg tök hülyeség.

nachos 

Mexikói csinálta először, de az USA-ban. Ignacio Anaya - becenevén Nacho - a Texas állambel Eagle Passben nyitott éttermében találta ki, hogy olcsó pirított tortillával + sajttal és jalapenoval rakja pufira a vendégeit még a főfogás előtt. Okos. Mexikóba már az USA-ból került át, és eleinte úgy nézhettek rá, mint a sónyalogatós tequila hülyeségre - már ha tudtak volna arról. Egyébként az is az USA-ból indult, de nem rajoskodás volt az oka, hanem a vacakabb tequilát csak így lehetett meginni. Ami a kannás bor utáni Joker vigyor + toppantás a magyar egyetemistának, az volt a só+citrom a jenki olcsó tequlia fogyasztónak.

ketchup

Na ez viszont nem amerikai eredetileg. (Igaz, nem is önálló étel, de ez most mindegy.) Maga a név és az eredet kínai, halszószt jelent, amiből lehetne következtetni egy halételekhez készített kellemes fűszeres mártásra, de sajnos egy halakból és puhatestűekből készített fűszeres mártás volt, meg emlegetnek valami vörös rizsbort is, de a puhatestűnél már úgyis megállunk. A halakat és a puhatestűeket aztán az afrokínaiak paradicsomra cseréltek, a többi összetevőt meg kihagyták. 

croissant

Labanc rongyoskifli amit Franciaországban August Zang kezdett először árulni kipferl néven. A francia nevét az alakjáról - félhold - kapta, ami aztán jól rajta is maradt. Épp ezért a csokisat ők már nem is úgy hívják (pain au chocolat), mivel azt más alakra hajtogatják.  Rendes tőlük azért ez. A croissantok rendjébe tartozik még a spanyol határ közelében őshonos mandulás változat, az összes többi viszont kamu, úgy egyétek. 
 

pho

A világ legfinomabb vietnámi levese viszont francia. A 19. század második felében francia gyarmattá vált indokínai félszigeten alapvetően malacból és szárnyasokból főztek levest a helyiek, amíg meg nem érkeztek a kellemes gall urak és el nem kezdték csicskáztatni szerencsétleneket. Addig eszükbe sem jutott megenni a munkagépként számontartott marhákat. Maga a név sem vietnámi, a jól csengő francia pot-au-feu kifejezésből ered, ami a google translate szerint edény-a-tűzön, de pörkölt illetve leves jelentése is van. Állítólag. 

phoking.png

 

ez pedig a budaörsi Yeti 

budaorsi.jpg

5 komment

Címkék: étel ketchup croissant nachos pho

2015.12.17.
09:38

Írta: Zoli Kovács

Coppola, De Palma igen, Kurt Russel nem: Csillagok háborúja

#524 A Star Wars birodalom atyjáról - későbbi megerőszakolójáról - most olyan nagyon nem fogunk megemlékezni. Ennek több oka van: egyrészt az, hogy a klasszikus trilógia óriási sikere legalább annyira múlt az - egyébként Lucas által - ügyesen összerakott stábon és róluk a hardcore fanokon kívül nem sokan tudnak, másrészt sosem fogjuk neki megbocsátani Jar Jart meg az egész ebihal-vizigót hibrid hülyeséget. Jöjjön most akkor pár Csillagok Háborúja vagány és vagányság.

sw_rm_1.jpg
Ralph McQuarrie - az úr, aki nélkül egy sokadik béna B-űrmese lehetett volna Lucas forgatókönyvéből. Ő a felelős a trilógia látványáért, ő volt aki Lucas ötleteiből képeket csinált, aki vizuálisan felpimpelte a sztorit, hogy eladható legyen. Neki köszönhető kb. minden, ami ikonikus a filmekben, a rohamosztagosok cucca, Vader budoárja, a droidok, űrhajók... MINDEN. Mondjuk ő előtte is elég menő dolgokat rajzolt: az Apollo programhoz készített animációkat a CBS számára, később pedig a Boeingnél volt illusztrátor. A trilógiában mindenfelé szerepel teljes háttérként üvegfestménye, mely az analóg trükktechnika egyik legfaszább átverése. (ezzel a technikával készült a frigyláda végén az a temérdek faláda is, szóval tök váratlan helyeken is felbukkan) Amellett, hogy így is kinézhetne a csillagok háborúja McQuarrie nélkül, neki köszönhető, hogy egyáltalán elkészülhetett az első film. A Fox ugyanis nem volt elragadtatva Lucas közepesen gyenge forgatókönyvének párbeszédeitől és sosem kapott volna zöld utat a meló Ralph festményei nélkül, amik végül meggyőzték őket.

 sw_rm_3.jpg

sw_rm_2.jpg

Aztán ott volt John Dykstra, aki korábban a Berkeley Városfejlesztési Intézetnél melózott egy várostervezést támogató csapatban. Makettvárosok segítségével akarták bemutatni az elképzeléseiket, evégett 16 mm-es kamerákkal dzsaltak végig a mini utcákon és aztán ezekkel a felvételekkel vagánykodtak. Egy idő után kompúterrel kezdték vezérelni a kamerák mozgását, hogy az bármikor megismételhető legyen patentra ugyanúgy. Na ebből a technikából lett a Dykstraflex rendszer, amivel aztán kikúrt látványos űrcsatát tudtak felvenni. Enélkül a Halálcsillagot csak egyesével támadhatták volna az x-wingek, mint rendes ellenségek Steven Seagalt.  

Ehhez a technológiához kapcsolódik egy all-time-record: egy képkockára analóg módon összebindzsizett különálló elemek darabszámában ma napig verhetetlen a Jedi visszatér végső csatajelenete az Endornál. Minden egyes elem (lézerágyúgolyók, űrhajók) külön fólián voltak. Babra meló.endor-space.jpg

Ben Brutt, akinek a fénykard (nem lézerkard!), a lézerpuskák, a tie fighter-ek hangja, meg úgy minden dzsiung hangeffekt meg az összes droid csipogás és Chewbacca monológ köszönhető. A lézerfegyverek hangjához felhasználta kalapáccsal megütött kifeszített drótkötél zaját pl, de baromi hosszú a lista, a hc fanok meg úgyis ismerik már ezeket.

John Williams, akinek atommenő zenéje nélkül nem ugyanaz az élmény. 

Francis Ford Coppola, aki Lucas mentoraként azok közt volt akik a korai forgatókönyvet elolvashatták, és a többiektől eltérően nem az volt a véleménye, hogy kakilt már szebbet, hanem hogy igenis nyomja tovább (mármint ezt az egész Starkiller kalandjai cuccot, mert akkor még ez volt a címe), jó lesz ez.

Brian De Palma, aki segített kiválogatni az akkor még szinte ismeretlen színészeket. Jól sikerült mi tagadás és szerencsére csak majdnem lett Kurt Russel Han Solo. Az meg a másik, hogy a világ legmenőbb szerelmi vallomása Han Solo és Leia hercegnő közt (Szeretlek -  Tudom) Harrison Ford ötlete volt, amit a Lucasnál sokkal lazább Kershner (a Birodalom rendezője) csajozósnak tartott és megvédte azt még Lucastól is, aki totál ki volt attól, hogy, Kershner folyamatosan változtat a dialógokon és ezt hagyja a színészeinek is. Ebből aztán falvédőre hímezni való jelenet lett.

Kevésbé vagány csóri Dave "Darth Vader's body" Prowse, aki hiába játszotta el minden idők legismertebb gonoszát - Jockey Ewing-ot és Leonciot is maga után utasítva - Darth Vader hangját már a kezdetektől sem ő adta - hanem James Earl Jones, mint az köztudott - és az egyetlen jelenetben (na jó, kettő) ahol végre sisak nélkül látszik, ott meg Sebastian Shaw helyettesítette. Gyakorlatilag a fickó a magasságát adta a trilógiához, ennek ellenére mai napig ezzel haknizik, ami valahol azért érthető. A Birodalom visszavág forgatásakor egyébként bónusz haszna is volt az utószinkronnak: a forgatáson a sisakban tökmindegy volt mit makog Prowse, így az én vagyok az apád (¡Yo Soy Tu Papa!) jelenet felvételénél "Obi-Wan ölte meg az apád" szöveget mondatták el vele. Ennek oka a fordulat titokban tartása volt, ami komoly feladat volt tekintve az első (negyedik) rész sikere miatti kiemelt figyelmet. Jogos volt az elővigyázatosság, másnapra már ki is szivárgott, a kamu csavar. (Teljesen szubjektív vélemény, de szerintünk a német nyelv létezésének legerősebb indoka is ez a jelenet német szinkronnal.) 

4 komment

Címkék: film mozi star wars darth vader vfx filmtrükk csillagok haboruja matte painting Star Wars Coppola Lucas John Williams Darth Vader Jockey Ewing James Earl Jones De Palma McQuarrie Dykstra Leoncio Brutt

2015.11.17.
12:57

Írta: Horváth_Kálmán

Meeting vs Értekezlet - melyik visz közelebb az ötéves tervben foglalt project megvalósulásához?

Q3 végi értékelésen hallottad már, hogy readresszálni kell a balanszot? Volt már olyan kollégád, aki egy meetingről kifelé tartva vigyorogva megjegyezte, hogy notifikálták a celebration dinnerre?

A multinacionális cégek szókészlete szerves részévé vált mára a nyelvnek, pedig a legtöbb rettenetesen erőltetett és eleve van a szavaknak sokkal jobb (és sok szempontból modorosabb) változata is a szocialista nagyvállalatok idejéből. 

A Napi Vagányság nyelvművelő munkaprogramjába (ugye, hogy mennyivel jobb ez, mint a project?) szeretnénk bevonni olvasóinkat is: csatlakozzatok ti is a dilihez, meetingek helyett hívjatok össze ti is értekezleteket és segítsetek gyarapítani a "multi - szoci" szótárunkat! 

kalmannak-01_4.jpg

 

 

 

12 komment

Címkék: nyelvművelés

2015.10.01.
07:53

Írta: Horváth_Kálmán

Halálos monogram

 

usiraq-efp_large_prod_affiliate_91.jpg

#523 Mi köze a mediterrán öblítésű (=amikor a pokol tornácán nem tud megpihenni a kakamanó és egyből a vízbe esik) budiknak a páncéltörő lövedékekhez? Mindkettőnél a kumulatív sugár végzi az aljamunkát. Csak amíg az egyik esetben ez alvázmosást jelent, a másiknál egy hangsebesség sokszorosával száguldó, meghatározhatatlan állagú, mindenen áthatoló, pusztító anyagsugár a végeredmény.

De mi az a kumulatív sugár? Charles Munroe kémikus fedezte fel 1888-ban, hogy amikor lőporgyapotját egy fémlemezen felrobbantotta, akkor a detonáció helyén mélyebb, betűszerű kráterek is megjelentek, ami pár másodperccel korábban még a robbanószert összefogó anyag bevésett márkajelzése volt. Rájött, hogy a betűk valamilyen korábban ismeretlen módon fókuszálták a robbanást és ebből vezette le, hogyha a robbanóanyagban egy üreget alakít ki, amely a céltárgy irányába néz, akkor a robbanás során felszabaduló erőt az adott irányban  felerősítheti – ez a Munroe-effektus. Munroe „M” monogramos bevésésével ellátott lövedéke az egyik teszten eléggé túl is teljesített: a szegecselt fémlemezen szinte akadály nélkül áthatolva egy raktárépületbe csapódott és összedöntötte azt. A felfedezés egészen a tankok elterjedéséig nem tűnt túl fontosnak (bár épületek, hidak robbantásánál már kihasználták az irányított robbanást), de az első világháború után már komoly piaci igény mutatkozott olyan lövedékek iránt, amelyek képesek voltak az Ötpontos Szívrepesztő technikát bemutatni a harckocsik vasalt páncélzatán is.

obus_501556_fh000021.jpg

Páncéltörő lövedék robbantott nézete

A Munroe-effektust elkezdték pimpelni és kumulatív sugárnak hívni: az üregbe, a robbanószer elé homorú fémbélést helyeztek, aminek kettős haszna volt. Egyrészt meggátolta, hogy a robbanótérben termelődött gázok egymás felé áramolva lefékezzék egymást, másrészt a hő és a nagy nyomás hatására a másodperc ezredrésze alatt halmazállapotot váltott és plazmaszerű, túlnyomásos anyagsugárként spriccelt ki az üregből.

A kumulatív sugár kialakulása

Ha Superman Alien vért csulázna, annak se lenne olyan hatása, mint ennek a furcsa, folyékony fém – túlnyomásos gáz kombónak: nem nagyon van olyan anyag, ami ellen tudna állni neki. 

 

 

795867fc47508ce027c121dfe387a96c.jpg

A reaktív páncélzat nem teljesít jól a szélcsatornában

A harckocsik reaktív páncélzata ezért nem is az anyaghasználatban újító, hanem prevencióban: két párhuzamos páncéllemez közé robbanóanyagot tesznek, amit becsapódáskor ez a túlnyomásos dzsuva aktivál, a detonáció pedig a lemezeket (jó esetben a robbanás síkjára nagyjából merőlegesen) szétnyomja, így foglalva le (gyakorlatilag folyamatosan újabb páncélanyaggal táplálva) a kumulatív sugarat.

bfvreactivearmorworks.jpg

Reaktív páncéllal felszerelt Bradley tank egy hatástalanított páncéltörő lövedékkel az oldalában

A háztáji kumulatív lövedékek ugyanezen  az elv szerint készülnek, Afganisztánban például hajlított fémtányérokat használnak fémbélésnek – ezért szokták az ilyeneket készítő üzemeket már az első körben felrobbantgatni az éppen aktuális felszabadítást végző nagyhatalmak.

Bár a kumulatív sugarak fizikájának még nem minden része teljesen tisztázott, de a fentebb említett budis példával azért viszonylag könnyen érthetővé tehető: a vízbe pottyanó kula nyomán a behatolás mentén egy légoszlop keletkezik – az ezt körülölelő víz nyomása itt sokszorosa a levegőének. A folyadékmolekulák ekkor minden irányból, egyszerre igyekeznek megtölteni az alacsonyabb nyomású helyet (itt van a kumuláció fókusza), majd a különböző irányból érkező vízcseppek összeverődnek és kilőnek felfelé (kumulációs sugár), a segged irányába. Az elázás elleni védelem reaktív páncélja itt a légoszlop kialakulását megnehezítő, vízbe dobott WC-papír. 

peeing-into-lots-of-water-slow-motion-640x519.jpg

A fenti eseménysor szokatlanul disztingvált illusztrációja

40 komment

Címkék: haditechnika wc robbanóanyag hadviselés Munroe kumulatív sugár páncéltörő lövedék

2015.09.07.
12:58

Írta: Horváth_Kálmán

Ezek a gombok minek vannak?

#522 Van pár gomb, amiket szinte szakrális jelentőséggel ruházunk fel: a telefon ébresztőjén a Snooze/Szundi vagy a plexi alatt tartott, nukleáris rakétákat indító piros. A sok színes, amik a paksi atomerőműben villognak. De most nem ezekről lesz szó, hanem 2015 legfeleslegesebb gombjairól.

4. és 3. helyezett: parlamenti szavazásokon a Nem és a Tartózkodás gombok

33-d0001a3f521d6c56968fb.jpg

A Parlament ülésterme az ország egyik legunalmasabb helye: eleve ott van a Semjén Zsolt, gyenge a wifi, szűkek a helyek és a legtöbb interpelláció olyan, mint egy tanévnyitó beszéd. Az egyetlen kicsit is izgi rész a szavazás, de az meg feleslegesen túl van bonyolítva: egy eldöntendő kérdésre van 3 gomb, az „Igen”, a „Nem” és a „Tartózkodás”, illetve protestálás gyanánt a képviselők megtehetik azt is, hogy nem szavaznak. Pedig bármilyen kérdést el lehetne dönteni egyetlen „Igen” gombbal, amit ha nem nyomnak meg, akkor azzal ugyanazt fejezik ki, mint a másik három lehetőséggel.

Tényleg nem szép dolog olyan szellemi rövidnadrágoktól, mint például a holokauszt-emlékműbe csulázó Kulcsár Gergely azt elvárni, hogy eligazodjon ennyi lehetőség között.

2. helyezett: Poke gomb a Facebook-on

 140203_tech_facebookpoking_jpg_crop_promo-mediumlarge.jpg

A 2004-es Facebook nem sokban hasonlított a maira: nem volt like gomb, videó, timeline és nem voltak szír menekültek alá faszságokat kommentelők sem. Poke viszont már akkor is volt.

14e3dbb7oudidthere1.jpg

A Facebook fejlesztői esküsznek rá, hogy eredetileg volt valami szándékuk ezzel a gombbal, de aki kitalálta, már egy évvel később nem dolgozott a cégnél és mára fogalmuk sincs, hogy mire való. Zuckenbergék azért mindenkinek ajánlják, hogy poke-olják csak ismerőseiket, mert szerintük ez a kedveskedés, a törődés egy fajtája. Szerintünk inkább olyan, mint az építkezésekről előtörő munkásfütty digitális változata.

Valószínűleg amúgy a Facebook is érzi, hogy valami nincs rendben a gombbal, ezért az alapdesignból 2011-ben kivették, de azért kis keresgéléssel előkeríthető, hogy rohadna meg.

1. helyezett: Scroll lock a billentyűzeten

gssdvbgl.jpg

Az egyébként is agyonzsúfolt billentyűzeten van egy gomb, aminek az egyetlen funkciója, hogy egy LED-et lehet vele ki- és bekapcsolni. A Scroll Lock eredetileg arra szolgált, hogy a DOS parancssorában a navigációs billentyűkkel az oldalt lehessen görgetni, aztán az operációs rendszert váltotta a Windows, ez a kurva gomb meg a szabványosítás miatt a nyakunkon maradt. Amikor a Key Tronic billentyűzetgyártó egyik felsővezetőjét kérdezték a gomb funkciójáról, csak megvonta a vállát: „Nem tudom mire jó, de rátesszük mi is a klaviatúráinkra.” (Vágó István tuti tasztatúrát mondott volna.)

A Scroll Lock haverja a Caps Lock, de ezt úgyis ismeri mindenki, aki vitatkozott már online és az észérvekből kifogyva megpróbálta ugyanazt mondani hangosabban is.  A Google (nagyon helyesen) próbálja kicsit edukálni a termékeit használókat: a Chromebook gépeken nincs Caps Lock (se funkcióbillentyűk és Scroll Lock se), ironikus módon viszont ennek a helyére bekerült egy Google Search gomb, ami úgy hiányzott a felhasználóknak, mint egy taliga majomszar.

11004f2_resized.jpg

14 komment

Címkék: billentyűzet gombok Facebook Parlament Scroll Lock Poke

2015.08.28.
10:28

Írta: Zoli Kovács

Szellemirtók és lehallgatott Sztálin - köszönjük Teremin!

#521 A világ legelső elektronikus hangszere kevés eki fogyasztót csapatott szét feltalálása óta, létezésének értelmét egyetlen szereplése indokolja a Szellemirtók nyitójelenetében, és hacsak nem kerül be a hipszter inventory-ba a lomography mellé, akkor egyhamar nem is várható nagyobb karrier tőle. A tereminről van szó, ami a baktériumfóbiás zenészek kedvenc eszköze lehetne, mivel érintés nélkül lehet rajta játszani, illetve igazából úgy kell. Hangját földöntúlinak, szürreálisnak, szférák zenéjének meg hasonló buziságnak szokták aposztrofálni, de ez sima eufemizmus arra, hogy szar. Ettől függetlenül érdekes cucc, meg pár sznob hülyét sikerült már leültetni egész estés teremin koncertre, de minket most is inkább a technika érdekel, meg a fickó, aki feltalálta. Egy ilyen koncert egyébként tök szórakoztató tud lenni nagyon rövid távon, mert a fellépő úgy néz ki, mintha egyszerre játszana a függőleges citeráján és a casio szintijén, de már az után, hogy ezeket ellopták tőle. Annak érdekében, hogy akkor se akard kinyírni magad, amikor ezen már nem tudsz röhögni, mindenféle egyéb hangszerekkel szokták kísérni - szerintünk valójában elnyomni a hangját.

teremin.jpg

Fentiekből talán már kisejlik, hogy hiába a legősibb elektronikus hangszer, majdnem biztosra vehető, hogy sosem fogsz hajnalig veretni a balaton soundon egy teremin trió live act-re.  

Na de nézzük mitől is szól ez a láthatatlan billentyűzetes mellzongora. Bizonyos források szerint olyan egyszerű szerkezet, hogy néha véletlenül bárki újra feltalálhatná, de szerintünk az átlag lakos ennyire nincs rábuzulva a középiskolás fizikára, evégett dióhéjban elmeséljük hogyan is működik. Külsőre valóban nem tűnik túl bonyolultnak, két antenna, köztük egy videoton rádió. Hogy meg is szólaljon, annak az interferencia az egyik kulcsa, ami meg két olyan hullám találkozása, amelyek fáziskülönbsége fix. A tereminen igaziból két ilyen rádióhullámon tudsz játszani. Az antennák körüli elektromágneses térbe belepantomimezve az antennákhoz kapcsolódó kondenzátor kapacitását lehet változtatni (és ezen keresztül a hozzá kapcsolt oszcillátort szabályozni), pont mint a sima rádió csatornahangolásakor a régi analóg tekerővel. Ez már eleve mekkora sci-fi. Pirx kapitány csöndes-ülős! Az egyik hullám bindzsizése a hang magasságát, a másik pedig a hangerőt szabályozza, és ezzel nagyjából a végére is értünk. Van még persze erősítő meg hangszóró, de amúgy ennyi az egész, tényleg fel lehet találni amíg vársz az éjszakai buszra szombat hajnalban. Léon Theremin (született Lev Szergejevics Tyermen) is véletlenül találta fel (1920 körül) amikor riasztót próbált építeni a harmadszor is kirabolt lakásába. Ez persze semmit nem von le érdemeiből, vagyis abból, hogy feltalálta a világ legjobb horror-szintijét.

Egyébként is érdekes a faszi élete, a harmincas években elvett egy afroamerikai balett táncos hölgyet, ami akkoriban még egy amerikaitól is fura volt, pláne egy ruszkitól. Nem csak a balett táncosság végett. Ezt azért megkönnyítette, hogy szovjet állampolgársága ellenére évekig New Yorkban élt, és akkoriban sokat fel is lépett a róla elnevezett hangszerrel. Sajnos nem sokáig éltek együtt a hölggyel, tisztázatlan körülmények között a világ fővárosából a gulágra került, ahol eleinte kényszermunkás volt, mint mindenki, akit megvádoltak kémkedéssel csupán azért, mert élt nyugaton. Valakinek aztán feltűnt, hogy többet is ki lehet hozni a táborlakóból és kapott egy felkérést, aminek az eredménye egy szenzációs poloska lett, ami évekig volt az USA moszkvai nagykövetének feje fölött a szovjet úttörők ajándékában - egy fából faragott USA nagypecsétben - elrejtve. Ez akkoriban igazi technológiai csoda volt, a standard poloskadetektorral nem lehetett kiszúrni, mert nem volt benne áramforrás. Csak akkor sugárzott, ha meghatározott hullámhosszú rádiójellel meglőtték - ez a hullám gerjesztett benne áramot, és innentől már leadta a mikrofonja által vett jelet. Ma már rengeteg helyen belefuthatsz a távgerjesztős technológiába, pl a lopásgátló matricák is így működnek, de akkoriban ezt még nem ismerte a világ. 
greatsealbar.jpg
greatsealbug.jpg
Henry Cabot ENSZ nagykövet bemutatja az ENSZ-nek, hogy milyen szép ajándékban volt a lehallgató

Na elég az hozzá, egy idő után komoly figyelmet fordítottak a feltaláló úrra, személyesen Berija irányítása alá került, aki méltatlanul keveset szerepel a "leggecibb szararcok a XX. században" témájú művekben. Sztálin titkosrendőrségének vezetőjeként egyrészt kiszolgálta a másik paranoiás fasz kéréseit, ami temérdek életbe került, másrészt hasonló üldözési mániája miatt megbízta Teremint egy még faszább lehallgató kifejlesztésére - Sztálin lehallgatására. Ebben azért már volt némi kockázat, de ezt is abszolválta az úr, igen elegánsan, a hangszerhez hasonlóan kontaktmentes megoldással. Poloska bejuttatása helyett infravörös sugárral vette le a szobában folyó beszélgetések hangjait az azok által megrezgetett ablaküvegekről. Infra az ablakra, onnan az infra vissza, és a visszavert sugár már magában hordozza a rezgéseket, amit vissza lehet alakítani hanggá. Zseni. A USA követségen évek múltán, de megtalálták a poloskát, de Sztálin lehallgatásával sosem buktak le.

3 komment

Címkék: zene lehallgatás kémkedés Sztálin Berija Gulág szellemirtok Teremin

2015.08.24.
13:40

Írta: Horváth_Kálmán

Időjáráshekkelés, robotok, fiktív városok - üdv Katarban!

qatar_camels_enl-52fd014fd690ea5a678bb7b82394db760235fcb9.jpg

#520 Katar a világ legsikeresebb családi vállalkozása még úgy is, hogy az emíri cím elnyeréséhez az Al Thani család tagjainak néha röhejes puccsokkal kell megbuktatniuk egymást. Ez történt 1972-ben is, amikor Kalifa Al Thani miniszterelnök az éppen Iránban vadászgató emír kuzinjától vette át a vezetést egy vértelen felkeléssel, és ugyanilyet szopott be ő is, csak a saját fiától 1995-ben: Hamad Al Thani a papa genfi útja során ragadta meg a hatalmat. Hamad (akinek uralkodása alatt többek között elindult az Al Jazeera hírcsatorna és a nők is választójogot szereztek) 2013-ban szakította meg a puccsolós sormintát, önszántából mondott le a világ legmagasabb GDP-jével rendelkező ország vezetéséről és passzolta le az emíri címet fiának, Tamimnak.

hamad_bin_khalifa_al-thani_with_obamas.jpg

A fashion disaster Hamad Al Thani feleségével és kedvenc négereivel 

Izlandnál már rácsodálkoztunk arra, hogy hülye szobrokon és péniszmúzeumon kívül nincs ott semmi izgi, Katar azonban máshogy maxolja ki a nihilt: sivatag, egy gyorsan fejlődő főváros (Doha), homok, dűnék, a focivébére összehazudgált fiktív városok, továbbá rengeteg olaj és a bolygó teljes földgázkészletének kb. 20%-a, de ezek a föld alatt vannak.

Egy ilyen ingerszegény környezetben érthető, hogy a jómódú helyiek mindent megtesznek, hogy ne unatkozzanak, például tevederbiket rendeznek. A súlycsökkentést ezeknél a gyorsasági versenyeknél nem szénszálas karosszériákkal és alufelnikkel oldják meg, hanem a zsokék miniatürizálásával: először a helyi tevegelőket fogták fogyókúrára, aztán el akartak indítani egy programot, amiben filippínó törpezsokékat kreáltak volna genetikusan (ebből sajnos nem lett semmi), később ugyanezt a feladatot 4 éves, a biliről azonnal a teve hátára szoktatott gyerekekkel látták el, de hülye emberjogi törvények miatt sokáig ez sem volt járható út. Aztán megcsinálták a Terminátor reciprokát és fém vázat tettek az élő szövetre: egy ideje a pálya mellől irányított, 26 kilós robot zsokékkal hajtják a tevéket.

kamel-the-robot-jockey-rides-ghazil-a-qatari-camel-during-a-test-run-at-the-shahaniah-camel-race-track-in-doha-qatar-which-plans-to-phase-out-child-jockeys-who-have-long-been-used-in-cam.jpg

Norvégiában sem rendeznek zsinatot, Katarban sem kellene labdarúgó-világbajnokságot 2022-ben, hasonló okokból: nincs hagyománya és senkit nem érdekel a térségből. Annyira leszarják, hogy Katarban a migráns melósoknak egy dollárt fizetnek, hogy beüljenek a stadionokba szurkolni és datolyamagot köpködni.

img_1081.JPG

 Az Olajbányászok SE és a Gázmű FC összecsapása sok fizetős nézőt vonzott

Az önérzetes brit szurkolók, akik évek óta a rendező országok detoxikálójából követik a hazaiakat már most fogadkoznak, hogy nem mennek a Perzsa-öbölbe szurkolni, a katari szervezők ugyanis nem szándékoznak feloldani a szigorú alkoholtilalmat, ráadásul az egész országban jelenleg egy italbolt van, ahol szigorú szabályok szerint lehet csak szeszt vásárolni.

Pedig a katariak tényleg mindent megtesznek, hogy a térség első foci VB-je emlékezetes legyen: a stadionok árnyékolását például héliummal töltött, nagyjából focipályányi nagyságú, a Nap pályáját követő drónokkal oldják meg.

qatar_solar_cloud.jpg

A VB döntője (már ha nem veszik el addig a rendezés jogát tőlük) Lusail városban lesz, ami a pályázat benyújtása idején még nem is létezett – az egzisztáláshoz jelenleg annyival áll közelebb, hogy felhúztak a sivatag közepén egy ultramodern kézilabdapályát, illetve pár kiszolgáló épületet köré, amivel Kazincbarcika komfortfokozatát már majdnem megközelítették.

c3a.jpg

Lusail város

Jellemző még a katariak nagyvonalúságára és pragmatikusságára, hogy Izrael csapatát – sikeres kvalifikáció esetén - is szívesen várják, bár az országot még mindig nem ismerik el. Ezzel kicsit olyanok, mint a legendás légiutas-kísérő, aki soha nem hitt a felhajtóerőben.

Mi nincs még Katarban? Például adó vagy fizetős oktatás. Az egészségügy, a múzeumok, a temetések, az elektromosság, a gáz szintén ingyen van. Mielőtt a rezsiszörny elől kimenekülnél azért szólunk, hogy elég komoly az ivararány (főleg a migráns melósok miatt) kint, 3 férfire jut egy nő. Viszont az ország lakosságának hatoda (dollárban számítva) milliomos, az egy főre vetített GDP pedig 100.000 USD körül van.

Hivatalosan 50 fokos hőmérséklet és emiatt hőségriadó sosincs, mert akkor le kellene állítani a munkát, mondjuk nyáron eleve hajnaltól délelőttig és késő délutántól éjszakáig tartó műszakok vannak, szóval a napkeltét itt is a flex kukorékolása köszönti.

Nincsenek disznó történetek sem Katarban: a Micimackót a Malackás részek miatt annyira meghúzták, hogy egy söralátétre ráférne a nyesedék, az Oroszlánkirályból a vaddisznós jeleneteket szedték ki, a Muppet show-ból pedig Miss Röfi került tiltólistára.

A külügyi kapcsolatokért felelős ember Katarban még a Szíjjártó úrnál is rafkósabb lehet: ő nem hinta-, hanem legalább ringlispílpolitikát folytat. Az Irak elleni háborúban az itt létesített amerikai támaszpontokról indították a csapásmérő repülőgépek egy részét, aztán ezek a kitolt helyőrségek VALAHOGY ottragadtak, talán hogy ne rohanja le ezeket túltenyésztett sivatagi arisztokratákat valamelyik földgázban szegényebb, de tesztoszteronban gazdagabb környező ország. Emellett próbálják tisztára mosni az Al-Kaidát (szó volt róla, hogy a terrorszervezetnek legyen egy dohai fiókja, ahol "megindulhatna a párbeszéd a nyugattal"), nyíltan támogatják a Hamaszt, pénzelik a Muszlim Testvériséget, illetve valószínűsíthetően nem csak a seggfej Aszad elleni harcukban állnak a leginkább lefejezős performanszokban erős, a középkort újra felfedező Iszlám Állam (IS) mellé. 

 

1 komment

Címkék: foci emír FIFA Katar Doha