2014.02.06.
08:07

Írta: Horváth_Kálmán

Iparosítsunk, hozd a sarlót!

12775_480769438629961_1824036842_n.jpg

#391 Mao Ce-Tung is az unortodox gazdaságpolitika híve volt: az 1958-as Nagy Ugrás programmal kijelölte, hogy az addig leginkább fostalicskát toló szerencsétlen kínai népességnek inkább be kellene szállnia a nehézipar fellendítésébe, ezért úgynevezett népi kohókat létesítettek a nagyobb udvarokon, utcasarkokon. Ide mindenki elhozhatta a maga vájlingját, kapáját vagy sarlóját és kiolvaszthatta belőle a propaganda szerint nélkülözhetetlen acélt, amivel majd lenyomják termelésben a ruszkikat. Nem túl meglepő módon az így kinyert acél teljesen használhatatlan volt, viszont a project arra jó volt, hogy a mezőgazdaság teljesen magába zuhanjon az ember- és eszközhiánynak köszönhetően, ezzel mintegy 20 millió kínai éhhalálát okozva – többet, mint amennyit Hitler és haverjai elintéztek regnálásuk idején. Ebben az időben terjedt el Shanghaiban, hogy figyelmeztető táblákat raktak ki magasabb épületek járdáira, hogy az orrukat lógató gyalogosok inkább felfelé nézzenek, nehogy agyonüsse őket valami öngyilkos fasz – volt olyan nap a városban, amikor hetvennél is többen ugrottak. 1973-ban is volt ötlete a népességszabályozásra: Henry Kissingernek bizalmasan felajánlott 10 millió kínai nőt, csak a szállítást kellett volna megoldani okosba.

(eredeti bejegyzés)

Szólj hozzá!

Címkék: Kína Mao Ce-Tung

A bejegyzés trackback címe:

https://napivaganysag.blog.hu/api/trackback/id/tr575800932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása