2014.03.26.
07:40

Írta: Horváth_Kálmán

Mikor lesz Ózd - Detroit közvetlen járat?

903293_547315008642070_1250430953_o.png

#439 Sir Isaac Newton elképesztően vagány volt: egyszerre volt gyakorló alkimista és az állami főverde főfelügyelője, és 500 évvel előre, nagy pontossággal meg tudta volna azt is becsülni, hogy mekkora lesz a légi forgalom 2186-ban Chicago és New York között. Területi potenciál alapú gazdasági vizsgálatokhoz, forgalmi előrebecslésekhez ugyanis a Newton által 1686-ban leírt gravitációs képletet nyúlják le azóta is a kreatív munkára teljesen alkalmatlan közlekedésmérnökök.

A fenti képlet azt mondja, hogy két test között a vonzerő egyenesen arányos a két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével, azaz ha te kellemesen korpulens vagy és valahogy felcsalogatsz egy hasonlóan kövér nőt vagy férfit a lakásodra, ahol nagyon közel lesztek egymáshoz a rosszul aládúcolt franciaágyon, akkor szinte biztos, hogy barcogni fogtok, de a koitusz esélye négyzetesen csökken a köztetek lévő távolság növelése esetén. Egyszerűen belátható, hogy ha például a másik kövér ember már látótávolságon kívül van, akkor a többi kövér test irányába érzett vonzerő akár meg is haladhatja az ő irányában mérhető eredeti erőt.

A légiközlekedési igények tervezésénél triviális, hogy a várható forgalom egyenesen arányos lesz a két város súlyát jellemző valamilyen jól megválasztott dimenzióval, ami éppúgy lehet a populáció, a GDP, vagy épp a hónapos retek fogyasztás és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Ezek alapján könnyen belátható az, hogy miért van közvetlen légi forgalom Párizs és Frankfurt között, ugyanakkor miért nincs Mezőkövesd és az új zélandi Manawatu között.

Érdekes továbbá, hogy a newtoni képletben az olyan zavaró hülyeségeket kiiktatva, mint amilyen a Földünk tömege és sugara, a jól ismert F=m*g képletet kapjuk, amivel pontosan kiszámítható, hogy az elejtett mobiltelefont érdemes-e a pucér lábujjunkkal megállítani az anyagi kár mérséklése céljából. Ennek eldöntéséhez, azaz a képlet gyakorlati felhasználásához, fontos tudni, hogy földi körülmények között a g nem állandó értéke 9,81, míg a Holdon csak 1,6. Azaz pusztán a mobiltelefon rugdosás problematikáját tekintve Neil Armstrong akár mezítláb is ugrándozhatott volna a Holdon. 
(Gődény Gábor)

(eredeti bejegyzés)

2 komment

Címkék: gravitáció tömegvonzás Newton

A bejegyzés trackback címe:

https://napivaganysag.blog.hu/api/trackback/id/tr1005873655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2014.03.26. 17:19:47

Ez elég zavaros poszt.
Valamit szart szívott a szerző nyilván.PPP