2014.04.22.
07:40

Írta: Horváth_Kálmán

Ünnepek, amikről keveset tudunk (azt is rosszul)

Halloween Barber.jpg

#466 Három ünnep van az évben, amiknél ugyan örülünk, hogy nem kell dolgozni, de a szimbolikájával és szokásaival csak mérsékelten vagyunk tisztában, időrendben haladva ilyen a húsvét, aztán a pünkösd és a mindszentek napja november elsején, amit a halottak napja követ 2-án (ami viszont nem szünnap). De mit is ünneplünk az utóbbi két (a halloween-nel együtt 2,5) napon?

Kezdjük az alapoktól: az őskeresztények viszonylag korán, már a II. században rájöttek, hogy a pogányokkal nem jó púposkodni, inkább be kell őket is terelni a nyájba és akkor nem fejezik le/nyúzzák meg/feszítik keresztre az apostolok tanításait hirdetőket ezek a többistenhívők vagy a reménytelenül ateisták. Eleve egyszerűbbnek is tűnhetett ezeknek az embereknek a megtérítése, mint a zsidók felé nyitni és elolvastatni velük a kedvenc könyvük sok-sok szerző és még több szerkesztő által összeállított folytatását (az Újszövetséget), amiben az istenábrázolást kicsit hippissé tették és ahol a karakter fő mozgatórugója a határtalan szeretet és a megbocsátás, szemben az első rész bosszúálló, despotikus, kissé szadisztikus figurájával.

Szóval első lépésben a hittérítők fogták az összes pogány természeti ünnepet és ráhúztak egy keresztényt, így lett a téli napforduló ünnepéből (szaturnália), amikor a fényesség győzedelmeskedik a sötétség felett a karácsony ünnepe és így nyúlták le a kelták Samhain (kb. nyárvég – télkezdet, ami amúgy egybeesett náluk az újévvel is) ünnepét és húzták rá a mindszentek napját. A szentekre azért volt szüksége a keresztényeknek, mert nem lehetett csak úgy felszámolni azt a kurva sok random istent, akikben a pogányok hittek, ezért mindegyik területért felelős istennek megfeleltettek egy-egy szentet, így lett például Hermészből a kereskedők (és tolvajok) istenéből a IV. században Szent Miklós, aki a tengerészek, kereskedők ÉS A PÁLINKA védőszentje lett. Mindenszentek napján az összes szentre emlékezünk (sajnos a rossz fejekre is) + azokra is, akik más módon érték el az üdvözülést és fent kempelnek a felhőkben a Crispijn képekről ismert narancsbőrös seggű angyalokkal.

Nem, az alkoholista, ’92-ben meghalt kommunista nagybácsi valószínűleg nincs ott és a templomba csak az esküvők miatt kényszerből eljáró nagyi se, szóval őket inkább halottak napján keresd majd fel a fonnyadó krizantémmal. 

Halloween alapja is a Samhain, az elnevezés az óangol All Hallows Even-ből jön, ami szabadfordításban mindenszentek estéje. Samhain eredetileg arról szólt, hogy a kelta év végén, október 31-én visszajönnek kicsit kísérteni azok, akik az adott évben például a túlzásba vitt paleolit diétába beledöglöttek, ezért az életben maradtak, hogy a halottak vissza ne találjanak elkezdtek föld napjázni és eloltották a ház fényeit, majd a teljes megtévesztés érdekében kísérteteknek és halottaknak öltöztek. Kicsit itt zavarossá válik a sztori, mert például a nagypapa, aki valahova elrejtette a családi ezüstöt a halála előtt azért jó lenne, ha előkerülne, ezért a vérvonal-kompatibilis szellemeknek mutattak leszállófényeket, innen jön a világító, faragott tök hagyománya.

(eredeti bejegyzés)

7 komment

Címkék: egyház halloween halott szentek térítés halottak napja mindszentek

A bejegyzés trackback címe:

https://napivaganysag.blog.hu/api/trackback/id/tr436054507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

just_noone 2014.04.22. 10:28:41

Óriási a dumátok. :D TÖK jó :D

agent scully 2014.04.22. 11:27:12

jó jó, de az egészet a pünkösd miatt kezdtem el olvasni, arról meg egy szó sem esett

Horváth_Kálmán 2014.04.22. 11:55:08

@agent scully: dehát ott a spoiler az első bekezdésben, hogy csak a mindszentekről meg a halottak napjáról lesz szó :)
Amúgy a pünkösdöt mi sem tudjuk, hogy pontosan miről szól, annyi világos, hogy a húsvéti nyúl ötven napos korára megunja a csokitojások szarását és inkább erdélyi (ez fontos!) kürtős kalácsokat kezd gyártani, emiatt van a csíksomlyói búcsú is. Remélem így már érthető minden!

albunsted 2014.04.23. 09:22:26

"sajnos a rossz fejekre is"? he?

Horváth_Kálmán 2014.04.23. 09:48:15

@albunsted: például a szarkavaró IV. Károly, akit 2003-ban szentté avattak.

albunsted 2014.04.23. 11:32:44

@Horváth_Kálmán: ha valaki politikusként sikertelen, még símán lehet szent életű, sőt!

J.László 2014.04.23. 18:15:22

Aztán a kommunisták így húzták rá augusztus 20-ra az alkotmány és a kenyér ünnepét, vagy mosták össze március 15.-ét március 21.-ével és április 4.-ével (ezek voltak az úgynevezett forradalmi ifjúsági napok). A karácsonnyal is próbálkoztak (fenyőfa ünnep).

Aztán a legvégén, '89-ben október 23.-ra kísérelték meg ráhúzni az új alkotmányt.

Ha így vesszük, a komcsik sokat tanultak a keresztényektől.