#481 Biztos nektek is fúrta már az oldalatokat, hogy a saját sportstatisztikáikat naponta posztoló korpulens ismerőseitek miért nem fogynak. Ennek a megválaszolásán még dolgozunk mi is a haverjainkkal, viszont azt megfejtettük, hogy a fák törzse mitől lesz évről-évre vastagabb. Triviális kérdés, amit már a 6/C-sek is tudnak? Ők valószínűleg igen, de akkor tegyük interaktívvá a posztot és nézzük meg, hogy egy átlagos Napi vagányság olvasó mire tippel!
(a helyes válaszhoz görgess le!)
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Aki az utolsó előttire szavazott, az beírhat magának egy piros pontot. Kövér ismerőseitekhez hasonlatosan a fákra is jó hatással van, hogy kint vannak a szabadban: a fotoszintézisük során feldolgozzák a levegőben található szén-dioxidot. A tevékenység közben oxigént bocsátanak ki, a szént pedig magukba építik (a teljes folyamat úgy néz ki, hogy a szén-dioxidból és vízből szőlőcukrot készítenek, aztán azt addig legózzák, amíg cellulóz meg lignin lesz belőle és ezek kerülnek felhasználásra). Szóval a fa az maga a megkötött széndioxid!
Ha ezt a bejegyzést egy asztali gépnél olvasod, akkor az asztal lapja jó eséllyel tartalmaz Lamborghini kipufogógázt, a vulkanikus tevékenységek során a felszínre szén-dioxid formában kispriccelő földköpenyt és izzadós kamaszfiúk kilélegzett levegőjét is. A resztli az megkötött víz és nitrogén-oxid, amúgy pont ezek miatt füstöl a fa az égés során. (Itt jegyeznénk meg, hogy a legtöbb lyukacsos sajtban az anyaghiányosságot a sajttejet bepunnyasztó baktériumkultúrák szén-dioxidos púzása okozza. A fingbuborékok méretét az amerikai élelmiszerügyi hatóság SZABÁLYOZZA.)
Mi történik a fával pusztulása után? A végeredményt tekintve kb. ugyanaz, mint az égésnél, csak jóval lassabban játszódik le a folyamat: az elnyelt széndioxid a korhadással visszakerül a légkörbe. Az „erdő a Föld tüdeje” mondás emiatt sem teljesen igaz: a fa lényegében csak addig köt meg szén-dioxidot (és termel oxigént), amíg növekedik. Évről-évre ugyan növeszt leveleket tavasszal, de az nem ér, mert ősszel meg elhullajtja és akkor belekerül ebbe az égetős-korhadós körforgásba. Ha évszázados távlatokban gondolkodunk, akkor az erdők mérlege szén-dioxid elnyelésben és kibocsátásban ezek miatt megközelítőleg nulla. Ha már mindenképpen kell egy tüdőt rendelni a dobogókői szívcsakra mellé, akkor az inkább az óceánban legyen: az ott élő fitoplanktonok felelősek a földi oxigén 70%-nak előállításában és a maradék szén-dioxid nagy részének eltakarításában. Erre már lehet, hogy nem röhögne fel a dalai láma.
A fitoplanktonok viagrája a vaspor: ezért borított már 2500-nál is több metrókocsit az Atlanti-óceánba a new yorki BKV, hogy az ezekben található vas ösztönzőleg hasson az apró tengeri élőlényekre.