#376 A levéltetvek ürüléke a bogárvilág Beluga kaviárja, bármekkora képzavar is ez. A hangyák konkrétan annyira odavannak az eufemisztikusan csak mézharmatnak nevezett anyagcseretermékért, hogy tetűtartással és karámok felállításával biztosítják, hogy filmnézés közben mindig legyen a magas cukortartalmú finomságból. A mézharmat úgy keletkezik, hogy a levéltetvek túlzabálják magukat növényi szövetekből, a szervezetükbe kerülő túlzott mennyiségű cukorral viszont nem tudnak mit kezdeni, ezért azt egy hígfosás keretében maguk mögé ürítik, a folyékony fruktóznak pedig kb. annyira lehet ellenállni az ökoszisztémában, mint egy Zepter-vájlingnak a termékbemutatót követően. A hangyák a legyengült vagy megbetegedett tetveket egyszerűen leölik és felzabálják, viszont a levéltetvek áttelelésre lerakott petéit akkurátusan összegyűjtik és beviszik a bolyba. Innen tavasszal kihordják a már kikelt rovarokat és elkezdik legeltetni a növényekre őket, hogy aztán velük is elkezdjék a koprofág játékaikat.
A mézharmatra amúgy a méhek is gerjednek: nektár helyett néha ezt is begyűjtik, az így forgalomba hozott méznek pedig lomb-, fenyő-, harmat-, estharmat- vagy egyszerűen erdei méz fantázianeveket adnak. De ha ilyet sóznak rád a piacon, azért jó ha tudod, hogy levéltetűszart eszel méhhányással összekeverve.
