#382 Új-Zélandon (ahol több a birka mint az ember) 2003-ban bevezették a mindenki által csak birkafing-adónak hívott (igaziból kb. káros mezőgazdasági emisszió kutatási illetékként nevezett) közterhet, amelyet a tehén- és birkapásztoroknak egyaránt be kellett fizetniük. Sanszos volt ugyanis, hogy az ország nem fogja tudni teljesíteni a Kiotói Egyezményben vállalt üvegházhatású gázokra vonatkozó kvótát és ezért egy kutatási alapot hoztak létre, hogy rájöjjenek, mivel lehetne csökkenteni az állatok rettenetes metántermelését. Az eredeti tervezet szerint az adót a fingliter (vagy literfing) mértékegység szerint kellett volna kiszabni, de a törvényhozók szakértők bevonásával megállapították, hogy az ózonlyukat tágítgató gázok főleg a gyomor első traktusából szabadulnak ki. Szóval a böfögést kellett volna patikamérlegre helyezni, de érthetően ezt se nagyon akarta senki lemérni, szóval inkább saccra állapították meg az adó mértékét. 2007-ben a helyi költségvetésnek jó tett volna, ha ki lehet terjeszteni az adót a háztáji kengurukra is, de a tudósok LEMÉRTÉK, hogy a kengurufing és böfögés egyszerűen nem tartalmaz annyi metánt, hogy rájuk is ki lehessen vetni a hülye közterheket. Ausztráliában nem adóztatnak: ők egyszerűen inkább leölnék a gecibe a birkáknál is többet fingó, szabadon élő 1,2 millió tevét.
