#392 Nagy-Britanniában és gyarmatain a ferdén csíkos nyakkendők csíkjai a viselő bal oldalától lejtenek a jobb oldala felé, állítólag azért, mert a bal válltól mutatnak a jobb (kardforgató/faszverő) kéz felé.
Az európai kultúrában a nyakkendő csíkozása sokszor valamilyen hovatartozást fejez ki. Amerikában ezzel szemben a csíkok a viselő szerint jobbról balra lejtenek, és csupán esztétikai szerepük van. Amint azonban valamilyen tagságra utalnak (pl. iskolai, politikai erő, szervezet közös nyakkendője), már az európai csíkozást követik. Állítólag a csíkok vagy párhuzamosak, vagy merőlegesek a nyakkendő valamelyik szegélyével. Az nem világos, hogy a Vörös Október Ruhagyárban erről tudtak-e.
Az amerikai csíkozás különbözősége függetlenségüket volna hivatott kifejezni, annál is inkább, mert iskolák és egyéb szervezetek mellett katonai alakulatok, ezredek színeit szimbolizálják a csíkok, amelyhez a viselője tartozik.
A II. Világháború alatt rövidebben hordták a nyakkendőket, részben, mert úgyis mellény alá került, részben pedig a Bold Looknak megfelelően hónaljig húzták a nadrágot, avagy derékra, a szarral teli alhasuk fölé. (Nőknél ez szaknyelvben a "FUPA" = Fat Upper Pussy Area.)
Aztán az 50-es évektől jött a "Mister T" viselet, amikor a nadrágot csípőn kezdték hordani, és azóta vékonyabbak a nyakkendők, és az öv és a köldök közöttig illenék érniök ha el nem basszák. Ami még nagyon fontos megfigyelés, hogy a divatozás ellenére hányáskor és olcsó jellegtelen kifőzdében paradicsomos káposztát zabáláskor a csinovnyikok egy része hátra szokta hajtani (mint rimjob közben a cuccot az udvariasabb urak), annak ellenére, hogy így nő a paradicsom-ing impact esélye, melyből az ing kétszer annyiba kerül, mint a nyakkendő. DE SEBAJ! Egyszerűen úgy kell ez a mozdulat a tenyérbemászó embereknek, mint a pop the collar (gallérfelhajtás).
