
#453 A Hold 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, amikor a formálódó Földdel egy pályára került egy Theiának nevezett, kb. Mars méretű kőzetbolygó, ami a bolygóközi száguldás során nem adta meg a Földnek az egyik jobbkezest. Az ütközéstől egy nagyméretű kontinentális darab és sok kisebb törmelék kiszakadt mindkét bolygóból, majd gyűrűformába rendeződtek a Föld körül, aztán a legnagyobb darab ezeket keringése során összegyűjtötte és ez lett a Hold. Azért ne úgy képzeljétek, hogyha valami galaktikus kirakózás során egybenyomnák a Földet és a Holdat, akkor például az Atlanti-óceánnál pont passzentos lenne, mint a Facebook-oldalunkon már korábban megénekelt kétlyukas kávékeverő – fehér Lego lapos kettes, mert az ütközésnél eléggé megolvadt a bolygó felszíne és a gyors pörgésnek köszönhetően a folyékony külső réteg a becsapódási krátert teljesen feltöltötte. Valószínűleg ennek a becsapódásnak is köszönhető, a Föld 23,5 fokos tengelyferdesége, erről a későbbiek folyamán még lesz szó, itt csak annyi, hogy a Föld tömegének kb. nyolcvanadával rendelkező Hold tömegvonzásának köszönhetően nem dőlt meg jobban a bolygónk és ennek köszönhetően (is) mentes a Föld az időjárási szélsőségektől. A holdság definíciója amúgy az, hogy két égitest milyen viszonyban kering egymáshoz képest, a keringési középpontot pedig a távolság és tömegek határozzák meg; a Föld-Hold esetében ez a középpont a Földön belül található, tehát a Hold ekörül kering, ha kívül esne, akkor pedig egymás körül keringenének és kettős rendszer lennének vagy ikerbolygók. Bolygónak levéshez kell még a gömb alak, aztán hogy tömege révén vonzzon más égitesteket és a pályáját takarítsa el egy galaktikus hóekével vagy legalább azzal, hogy magába építi a törmelékeket, ez a nem kicsit kirekesztő definíció vezetett a Plútó lefokozásához is 2006-ban. A Holdnak a forrónadrágos lányokon kívül még sok másért is hálásak lehetünk, például magáért a szárazföldi életért. A tömegvonzásnak köszönhetően a Földnek a Hold felé néző részén a természetes vizek megemelkednek, majd visszahúzódnak (árapály-jelenség), ez a forgással ellentétes irányú vízáramlás (is) lelassította a Föld tengelyforgását 24 órára (amúgy kb. 4 óra lenne egy nap, viszont csak kb. másfél óra a napi munkaidő, de sajnos az alvás is) és a partmenti területek mentén páratlanul gazdag, adaptív (a vízben és anélkül is boldogulni képes) élővilágot hozott létre, amely a fostos tengerhez képest tényleg Zalakarosi wellness hotel volt. Valószínűleg az árapály hatása volt az is, hogy a tengert maga mögött hagyni nem nagyon akaró élőlényeket is kidobott a partra, amelyek egy idő után bedurciztak, hínárból fontak maguknak pinapapucsot és kétéltűek lettek, majd benépesítették a szárazföldeket is. A hónapokat szintén a Holdnak köszönhetjük (Hold nap => hónap), ezek eredetileg 28 naposak voltak és követték a Hold fázisváltozásait, aztán jöttek a naptárreformok és szar lett az egész.
