#466 Három ünnep van az évben, amiknél ugyan örülünk, hogy nem kell dolgozni, de a szimbolikájával és szokásaival csak mérsékelten vagyunk tisztában, időrendben haladva ilyen a húsvét, aztán a pünkösd és a mindszentek napja november elsején, amit a halottak napja követ 2-án (ami viszont nem szünnap). De mit is ünneplünk az utóbbi két (a halloween-nel együtt 2,5) napon?
Kezdjük az alapoktól: az őskeresztények viszonylag korán, már a II. században rájöttek, hogy a pogányokkal nem jó púposkodni, inkább be kell őket is terelni a nyájba és akkor nem fejezik le/nyúzzák meg/feszítik keresztre az apostolok tanításait hirdetőket ezek a többistenhívők vagy a reménytelenül ateisták. Eleve egyszerűbbnek is tűnhetett ezeknek az embereknek a megtérítése, mint a zsidók felé nyitni és elolvastatni velük a kedvenc könyvük sok-sok szerző és még több szerkesztő által összeállított folytatását (az Újszövetséget), amiben az istenábrázolást kicsit hippissé tették és ahol a karakter fő mozgatórugója a határtalan szeretet és a megbocsátás, szemben az első rész bosszúálló, despotikus, kissé szadisztikus figurájával.
Szóval első lépésben a hittérítők fogták az összes pogány természeti ünnepet és ráhúztak egy keresztényt, így lett a téli napforduló ünnepéből (szaturnália), amikor a fényesség győzedelmeskedik a sötétség felett a karácsony ünnepe és így nyúlták le a kelták Samhain (kb. nyárvég – télkezdet, ami amúgy egybeesett náluk az újévvel is) ünnepét és húzták rá a mindszentek napját. A szentekre azért volt szüksége a keresztényeknek, mert nem lehetett csak úgy felszámolni azt a kurva sok random istent, akikben a pogányok hittek, ezért mindegyik területért felelős istennek megfeleltettek egy-egy szentet, így lett például Hermészből a kereskedők (és tolvajok) istenéből a IV. században Szent Miklós, aki a tengerészek, kereskedők ÉS A PÁLINKA védőszentje lett. Mindenszentek napján az összes szentre emlékezünk (sajnos a rossz fejekre is) + azokra is, akik más módon érték el az üdvözülést és fent kempelnek a felhőkben a Crispijn képekről ismert narancsbőrös seggű angyalokkal.
Nem, az alkoholista, ’92-ben meghalt kommunista nagybácsi valószínűleg nincs ott és a templomba csak az esküvők miatt kényszerből eljáró nagyi se, szóval őket inkább halottak napján keresd majd fel a fonnyadó krizantémmal.
Halloween alapja is a Samhain, az elnevezés az óangol All Hallows Even-ből jön, ami szabadfordításban mindenszentek estéje. Samhain eredetileg arról szólt, hogy a kelta év végén, október 31-én visszajönnek kicsit kísérteni azok, akik az adott évben például a túlzásba vitt paleolit diétába beledöglöttek, ezért az életben maradtak, hogy a halottak vissza ne találjanak elkezdtek föld napjázni és eloltották a ház fényeit, majd a teljes megtévesztés érdekében kísérteteknek és halottaknak öltöztek. Kicsit itt zavarossá válik a sztori, mert például a nagypapa, aki valahova elrejtette a családi ezüstöt a halála előtt azért jó lenne, ha előkerülne, ezért a vérvonal-kompatibilis szellemeknek mutattak leszállófényeket, innen jön a világító, faragott tök hagyománya.
