#492 Hajlamosak vagyunk úgy elképzelni az ókor tudósait, mint egy csapat tógás hipsztert akik rajzolgatnak a homokba (épp felfedezvén a földrajzot - bocsánat) és néha - ha elég sokáig csinálják - ebből véletlenül kijön a másodfokú megoldó meg az éppen rajzolgató neve-tétel. Holott ennél sokkal menőbb dolgok is történtek akkoriban.

Egy vagány ógörög gépész+matematikus pl egy rakás hasznos cuccot feltalált és meg is valósított pofátlanul korán. Alexandriai Hérón épített érmebedobós szenteltvíz-adagoló automatát, tűzcellás (a fotocellás termodinamikai változata) templomajtónyitó szerkezetet,  - ezekkel is tovább hülyítve az amúgy is hardcore vallásos népet, de ő rakta össze a világ első programozott automatáját is (legalábbis amiről tudunk).

Többek közt egy komplett színházi előadást kódolt le hardware-esen: súlyokkal, kerekekkel, búzaszemekkel - ezeket az ellensúlyok leereszkedésének lassítására használta. Figurák mozogtak, háttér cserélődött, égzengés volt és mindez mechanikusan időzítve.

Majdnem feltalálta a gőzgépet is amikor megalkotta az Aeolipilt (Hérón-labda), ami egy vízzel teli tartályból és egy vele csövekkel összekötött rézlabdából és annak két fúvókájából állt. Ennek alágyújtott és a forrni kezdő víz a fúvókákon át gőzként távozva megpörgette a labdát. METÁL! Egészen az újkorig ez volt a világ leggyorsabban mozgó tárgya (de élőlény sem volt gyorsabb), ami azért elég vagány.

 
A gőzgéphez egyébként kellett volna még a dugattyú amit szintén feltalált, csak a két innovációt nem kapcsolta össze, de azért közel 2000 évvel a gőzgép feltalálása előtt ez egész pofás teljesítmény. Van egy matekos képlete is, de az meg melyik görög matematikusnak nincs?

Azt is észrevették ógörögék két helótabecsicskítás közt, hogy a Föld árnyékot vet a Holdra és az ettől lesz kifli alakú rendszeresen - ami ugyan hibás feltételezés volt, de helyes következtetésre vezetett -, de tovább is mentek és Eratosztenész kimatekozta, hogy akkor a Föld gömb alakú. Aztán addig nézegette az árnyékokat (már a földre vetetteket - az ingerszegény környezet azért kellett ehhez a melóhoz) míg feltűnt neki, hogy nem mindenhol egyforma hosszúak az év ugyanazon szakában sem. Ezek után Alexandria és Szüéné lépésben lemért távolságával és egy pálca ezen városokban mért árnyékainak hosszával  aránypárokat állított fel és ezek segítségével kiszámolta a Föld kerületét, de olyan pontosan (2% eltéréssel), hogy a következő próbálkozás - ami másfél évezred múlva történt - ehhez képest hunyorítva saccolás.

Messze nem az a Görögország volt ez, mint amelyik a gyrost és a lastminute-et adta a világnak.