#436 Bizonyára sokatok oldalát fúrja, hogy miért nem lehet kétszemélyes kotyogó kávéfőzőt kapni a repülőterek egyébként egész meggyőző árukészlettel felszerelt üzleteiben. Gondolhatnánk, hogy ez a kávézók üzemeltetésében érdekelt globális franchise hálózatok példaértékű érdekérvényesítő erejének köszönhető, de nem: az ok biztonságtechnikai és egy markáns vegyi reakcióhoz köthető. Aki kamaszkorában délutánonként nem csak botozott, hanem tanult is valamit, az talán még emlékszik, hogy alumínium és vasoxid cserebomlása vagy reakcióba lépése a következők szerint játszódik le: Fe2O3 + Al –> Al2O3 + Fe. Vagyis az oxigén a vasból átkolbászol az alumíniumba. Ez eddig nem okozna problémát, de a kísérő jelenségként tapasztalható 2400 °C hőmérséklet már elég izzasztó tud lenni, pláne ha azt vallási vagy politikai megfontolásból, artikulátlan üvöltés formájában egy öngyilkos merénylő hanghatása is kíséri. A vasoxid por és az alumínium por annyira jó cucc, hogy külön művésznevet is kapott, a Robbanószerek utónév-szótárában konkrétan termitként szerepel és az egyik legjobb választ adja arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne úgy rendesen megbaszni a szilveszter utáni petárdatilalmat. Indokolt tehát, hogy az alumínium konyhai cuccok, a körömreszelő és az ékszerészek által is kedvelt hematit, becenevén Fe2O3 ne egymás mellett sorakozzanak a Duty Free-ben, ahogy a fentiek azt is megmagyarázzák, hogy miért nem tudunk letolt gatyával a klotyón nyugodtan eltölteni másfél órát két átszállás között anélkül, hogy a reptéri biztonságiak ránk ne rúgnák az ajtót. A 10 percenkénti látszat partvisozás ugyanis nem higiéniai célokat szolgál, ahogy azt is tudjuk a South Park 16-ik évadában megismertek óta, hogy a Transportation Security Administration, azaz a TSA az igazából Toilet Safety Administration-t jelent.
(Gődény Gábor)