#456 A 2013-as AXE reklámok szerint az űrhajósok viszik az összes jócsajt és pasit, de vajon megéri-e a sztratoszférát emiatt magunk mögött hagyni? Szerintünk nagyon nem. Első veszélyforrásként ott van a kozmikus sugárzás, ami normál esetben olyan nagy energiával érkezik a Napból és az Univerzum többi random részéről, hogy a légkör mokányabb atomjain gellert kapnak és csak elenyésző részük éri el a földet. Bár Neil Armstrongék előtt is lehetett tudni ezekről, de ők voltak az elsők, akik megtapasztalták, hogy milyen érzés az, amikor a vákuumban közel fénysebességgel dzsaló részecskék az ember szemgolyójába csapódnak, majd a közeg hirtelen változása miatt állóra fékeznek és az így felszabaduló energiát egy zöldes villanással vezetik le a retinán – eleinte csak szimplán zavaróak voltak, aztán ahogy egyre jobban az agykéregbe fúródtak furcsa hallucinációkat idéztek elő, innen tudjuk például, hogy az űrnek bacon szaga van. A vákuum sem egy élettel egyszerűen összeegyeztethető közeg: sajnos nem olyan látványosan csinálja ki az embereket, mint például Schwarzenegger karakterét az Emlékmásban, akinek a felfúvódásán csak az instant atmoszférateremtés és az Espumisan gyöngy tudott segíteni. Vákuumban a nagyon alacsony nyomásnak két kellemetlen hatása van: egyrészt külső nyomás hiányában a belső gázok (metán, oxigén, stb.) simán szétrepeszthetik a szerveket, másrészt a folyadékok forráspontja is extrém módon megváltozik ilyenkor, ezért a közvetlen vákuumnak kitett emberi testben a nyál, a szemfolyadék, a sperma és az izmokban lévő víz szinte azonnal forrni kezdenek, majd gőzzé változnak, az érintett szervek pedig megfőnek. Az űrben lévő 3 Kelvines (-270 Celsius fokos) hőmérséklet sem segít ilyenkor kicsit lehűlni, ugyanis közvetítő közeg hiányában (a vákuumban – elméletileg – nincs semmilyen anyag) a test nem tudja leadni a hőjét, szóval akit csak azt tart távol az űrtől, mert fél, hogy egy ilyen baleset során halálra fagy, azt nyugtassuk meg azzal, hogy valószínűleg előbb sül meg a saját testhőjétől. Sok jót nem tudunk elmondani a minden ízében halálos Ausztráliáról, de ott legalább az alvásba nem halnak bele az emberek, ez az űrhajókon nincs így: a horpasztó űrhajósok kilélegzett és a szájuk előtt felhalmozódó szén-dioxidjukba simán belefulladhatnak, ezért az alvásra kijelölt helyeken egy kis ventilátor gondoskodik ennek az eltakarításáról + a szájszag tisztességes szétterítéséről is.
2014.04.12.
07:50
Írta: Horváth_Kálmán
Pályaválasztási tanácsadó: űrhajós
15 komment
Címkék: űrhajós világűr vákuum
A bejegyzés trackback címe:
https://napivaganysag.blog.hu/api/trackback/id/tr466020999
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Horváth_Kálmán 2014.04.12. 11:02:24
@just_noone: javítottam, kösz!
galaxiscsirke 2014.04.12. 19:36:04
@just_noone: De a nehézségnek csak gravitációban van értelme, 0g-ben arrafele megy,amerre fújják, és ahol a környező levegő lefékezi, ott marad az adott térrészben (ha nincs egyéb légáramlás).
nandras01 2014.04.12. 20:21:35
"...és az izmokban lévő víz szinte azonnal forrni kezdenek, majd gőzzé változnak, az érintett szervek pedig megfőnek."
az stimmel, hogy a csökkent(nulla) nyomás miatt a forrpont lecsökken, de ez nem jelent hőmérséklet emelkedést. attól, hogy egy folyadék felforr, nem lesz melegebb- viszont a forrás/gőzképződés miatt megnő a helyi nyomás, így szét tudja repeszteni a környezetét.
tehát nem megfő az adott szerv, hanem felrobban.
ez sem kellemesebb kilátás...
az stimmel, hogy a csökkent(nulla) nyomás miatt a forrpont lecsökken, de ez nem jelent hőmérséklet emelkedést. attól, hogy egy folyadék felforr, nem lesz melegebb- viszont a forrás/gőzképződés miatt megnő a helyi nyomás, így szét tudja repeszteni a környezetét.
tehát nem megfő az adott szerv, hanem felrobban.
ez sem kellemesebb kilátás...
Horváth_Kálmán 2014.04.12. 20:33:44
@nandras01: nem melegebb lesz, hanem a folyadékok forráspontja lesz alacsonyabb, 1-2 kPa nyomáson már 35 fokos hőmérsékleten is forrni kezd a víz, nézd csak: www.kentchemistry.com/links/GasLaws/Boilin19.jpg
Illetve egy elég naturális leírás, hogy milyen változatos halálnemeknek vagy kitéve az űrben: space.about.com/cs/basics/a/bodyvacuum1.htm
Illetve egy elég naturális leírás, hogy milyen változatos halálnemeknek vagy kitéve az űrben: space.about.com/cs/basics/a/bodyvacuum1.htm
nandras01 2014.04.12. 20:46:44
@Horváth_Kálmán:
ugyanezt írtam én is:
"... a csökkent(nulla) nyomás miatt a forrpont lecsökken, de ez nem jelent hőmérséklet emelkedést."
ugyanezt írtam én is:
"... a csökkent(nulla) nyomás miatt a forrpont lecsökken, de ez nem jelent hőmérséklet emelkedést."
Horváth_Kálmán 2014.04.12. 20:52:26
@nandras01: jaa, értem, jogos.
Tehetséges ugandai buzi 2014.04.13. 12:18:23
Na jóóó, de Rober Bacon már pár száz éve meghalt, aki most él, annak fogalma sem lehet róla, hogy milyen szaga volt az említett személy szájának, hóna aljának, vagy a lábának. Ha valami _konkrétabb_ dolgot írtál volna, ööö, mondjuk például hogy az űrnek SZALONNA szaga van, az sokkal egyértelműbb lett volna.
:-)
:-)
Before · http://azbeszt.blog.hu 2014.04.14. 21:54:03
@Horváth_Kálmán: magyarán se meg nem fő, se meg nem sül a test. Ez a két kifejezés a fehérjék denaturálódását jelenti, amit a magas hőmérséklet okoz. Mivel a lecsökkent forráspont miatt a víz sose éri el ezt a hőfokot, nem fog megfőni senki. Egyébként a magashegyi expedíciók egyik mókás mellékjelensége, hogy a csúcsok közelében már egy tojást se lehet megfőzni, mert a víz nem éri el a kellő hőfokot... (Egy keménytojáshoz például legalább 65 fok kell, bár ott még nem lesz teljesen kemény.)
J.László 2014.04.17. 21:18:48
Ezzel kapcsolatban lenne egy laikus kérdésem, bár nem vág egészen a témába. Miért használtak az Apollo 1-ben tiszta oxigént "földi" levegő helyett?
AlexWolf 2014.04.18. 12:53:56
@J.László: szerintem azért mert több elfért kisebb helyen belőle, mivel az földi levegő 78% Nitrogén, ami szintén sok helyet foglal. (Értsd mondjuk 1 kiló tiszta oxigénből jóval tovább tudsz lélegezni, mint 1 kiló levegőből)
Ha jól tudom ezt a gyakorlatot, akkor hagyták abba, amikor egy tűz kitörésekor a tiszta oxigén miatt pikk-pakk leégett minden, és ekkor jöttek rá, hogy azért nem véletlenül ilyen arányban van a levegőben nitrogén/oxigén.
Ha jól tudom ezt a gyakorlatot, akkor hagyták abba, amikor egy tűz kitörésekor a tiszta oxigén miatt pikk-pakk leégett minden, és ekkor jöttek rá, hogy azért nem véletlenül ilyen arányban van a levegőben nitrogén/oxigén.
Horváth_Kálmán 2014.04.18. 16:37:51
@J.László: ez jó kérdés, abszolút a témába vág. Én is helytakarékossági okokra tippelnék, tiszta oxigén légzése normál, földi nyomás mellett eléggé élettel össze nem egyeztethető, a szívet nagyon megterheli az oxigénben dús vér áramoltatása + ilyenkor a széndioxid se tud kiürülni, de az űrben jóval alacsonyabb nyomás miatt 1-2 hétig el lehet lenni tiszta oxigénen is.
Általános szabály (bár ezt egy búvár azért megerősíthetné), hogy minél nagyobb a nyomás (például egy komolyabb tengeri merülés során), annál kevesebb oxigén kell és nyilván ez visszafelé is igaz.
Általános szabály (bár ezt egy búvár azért megerősíthetné), hogy minél nagyobb a nyomás (például egy komolyabb tengeri merülés során), annál kevesebb oxigén kell és nyilván ez visszafelé is igaz.