#106 A széles körben használt Mercator világtérkép teljesen torz képet ad a Földről: Grönlandot és a nála négyszer nagyobb Kínát vagy a tizennégyszer nagyobb Afrikai kontinenst nagyjából ugyanakkorának ábrázolja, de az is feltűnő, hogy a Skandináv-félsziget is hasonló méretű, mint a négyszer nagyobb India. Ennek egyik oka az, hogy síkban lehetetlen pontos képet képezni a Föld gömb alakjáról: olyan ez, mintha egy meghámozott narancsról a héját belenyomnánk egy papírlapba. A térképkészítőknek választaniuk kell, hogy az egyik dimenzió hiánya miatt a földrészek területi kiterjedését vagy a földrészek egymáshoz viszonyított távolságát torzítják – a Geradus Mercator által 1569-ben rajzolt térképet a hajósok navigációjának megkönnyítése végett készítette, ezért nála a földrészek távolsága helyes, azok nagysága viszont nagyon nem. A térképen a szélességi és hosszúsági vonalak derékszögben metszik egymást és így az egyenesek mentén vízszintes irányban nincs semmilyen eltérés, függőleges irányú torzítás azonban azonnal bekövetkezik és egyre nő, amint az egyenlítőtől elmozdulunk északra vagy délre, Mercator pont emiatt soha nem is akarta, hogy térképét navigáción kívül bármi másra is használják. A másik oka a torz világképnek az XVI. században erősen domináns eurocentrikus (illetve Észak-Amerika kolonizálása után Északi-félteke centrikus) attitűd: a Mercator térképet úgy torzították, hogy az egyenlítőtől északra lévő területeket egyszerűen megnyújtották a déli féltekén lévők kárára, ezért a térkép hajózásra továbbra is alkalmas volt, világtérképnek viszont tré. A 1974-ben jelentette meg Arno Peters az általa helyes arányúnak tartott térképet (a mellékelt képen is az van), ami bizonyos szempontokból tényleg jobb, mint az eredeti volt, de a sík-térbeli torzulások miatt ez sem tökéletes.
