2014.01.10.
08:00

Írta: Horváth Oszkár

A grafén kurva nagy vagányság

Andrej-Konsztantyinovics.jpg

#364 Az Ig Nobel-díj játék a szavakkal, az "ignoble" szó alantas származású, nemtelen dolgokra utal. Azok részesülnek benne, akik különösen haszontalan kutatást végeznek, például feltalálnának valamit, ami már VAN. Az egyetlen ember, aki az Ig Nobel és a valódi Nobel-díj tulajdonosa is egyszerre, Andre (Andrej Konsztantyinovics) Geim. 2000-ben egy élő béka mágneses térben való lebegtetéséért jutalmazták Ig-vel, 2010-ben pedig fizikai Nobel-díjat kapott egy 2-dimenziós szénszerkezet, a grafén kutatásáért, amelyről többek közt megállapította, hogy elektromos energiát tárol, és jóval gyorsabban feltölthető, mint a hagyományos akkumulátorok, és nagyobb energiát képes tárolni, mint a kondenzátorok.

Így a jövőben ha beállsz a Hondáddal a kútra áramot tölteni, akkor a kutasnak nem lesz ideje átbaszni a szelepsapkás trükkel, mert mire kiér ablakot mosni, már feltöltött az autó. Amit még bizonyított Andrej, az az, hogy még mindig lehet sima laborban szórakázással Nobel-díjat nyerni: valójában a papírra satírozott grafitceruza csíkokat celluxszal szedték fel a grafén előállításához. Tehát satírozással, dörmögő-dömötörözéssel lehet tudományos díjat nyerni. Később CD lemezekre folyattak szén alapú oldatot, majd ezt sima CD-ROM-ban lévő lézerrel kisütötték, és így csináltak grafént.

Arról nincsenek adataink, hogy hány kilométert megy egy motor egy 2B-s ceruzával, illetve meddig működtethető egy szolárium a benne elszenesedett holttestről zárt rendszerként, és hogy a lézerrel kivégzett Obi Vanról működött-e a Szojuz 1981-ig, viszont pár másodperc töltéssel egy kis buzi grafénlap 5 percig üzemeltetett egy kisteljesítményű izzót. A grafén vezetőképessége a newtoni fizikával értelmezhetetlen: normál esetben a szabad elektronok egymást lökdösve csapatnak keresztül a vezetőn, a grafénnál viszont nincsenek ilyenek, itt a kötött elektronok továbbítják a dzsúzt, ugyanis a speciális rácsszerkezetnek köszönhetően a kötésekben részt nem vevő elektronokon az összes atom osztozkodik, emiatt lehet kis bindizsizéssel szupravezetőt is készíteni belőle.

Andris egyéb kutatásai közt főleg olyan dolgok szerepelnek, amelyekkel jó eséllyel lehet egy-egy képregényben "főgonosz", a testben lévő víz magnetizálása révén lehetséges lebegtetésen kívül pl. a pókember hálójához hasonlító ragasztóanyag, a Gecko-szalag is nevéhez fűződik. 2001-ben egyik tudományos publikációjában társszerzőként jelölte meg hörcsögét, H.A.M.S. ter Tishát. Mellesleg pedig a szovjet születésű tudós előbb holland, majd brit állampolgárságot nyert, és mindkét királyi ország civil lovagrandjének tagja (Sir Andre Konstantin Geim). Egy állat.

Eredeti bejegyzés

7 komment

Címkék: fizika

A bejegyzés trackback címe:

https://napivaganysag.blog.hu/api/trackback/id/tr205749383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Void Bunkoid 2014.01.10. 12:40:16

Nnnnnodemostakkor ha ez van, akkor miért kell még mindig fél napot az asztalon pihentetni az okostelefont, hogy feltöltődjön annyira hogy működjön egy másik fél napig?

Mondjuk gondolom, még nincs ipari mértékben előállíthatóságra megoldás. De LEGYEN.

Mitzimackó 2014.01.10. 14:00:53

@Void Bunkoid: rentábilisen... le van írva a technológia: satír 5B- ceruzával, cellux, CD, Nero :-) tessék otthon kipróbálni...

teddybear01 2014.01.10. 17:44:00

Ez aránylag jó húzás, csakhogy nincs ingyenebéd!

Ha három másodperc alatt átpasszírozod egy elektromos autó akkupakkjának teljes töltését az akkuba, azt valahonnan venni kell, azaz a hálózatnak bazi nagy áramot kell kibírnia. Márpedig a hálózatot nem szokás az átlagfogyasztás sokszorosára méretezni.

flea 2014.01.10. 18:02:42

@teddybear01: ez így van, de azért ha összeveted az átlag mobiltelefon akkujában tárolt töltésmennyiséget csak azzal a teljesítménnyel, amire az otthoni villamos hálózat méretezve van, abból kiderül, hogy ha az autó szélvédőjét le is lehet mosni egy töltés ideje alatt, azért a mobil gyors feltöltése egy reálisnak tűnő gyakorlati alkalmazás.

konzum-idiot 2014.01.10. 21:44:52

Már most léteznek - ker. forgalomban kaphatóak - ilyen, de legalábbis hasonló akkuk.
A lithium-Ferro-polimer akkukat kb. 20 perc alatt töltheted csordulásig, 3 C-vel. Aztán .., a szén-fegyverzetű kondenzátorok (un. szuperkapacitások), már bő evtizede kaphatóak és a töltési idejük, kapacitástól függően, 1-2, vagy max. néhány secundum csak.

lbs0420 2014.01.10. 23:04:43

Ez a technológia forradalmasíthatja az energiatárolást. Ezzel lehetővé válik a valóban környezetbarát járművek gyártása.
Ugyanis fékezésekkor a fékezési energia jelentős része visszanyerhető, tárolható és a fékezést követő újabb gyorsításkor felhasználható. Kérdés, hogy mennyire hőmérséklet érzékeny ez a rendszer. A mostani nagy kapacitású akkumulátorok ugyanis csak egy meglehetősen szűk hőmérsékleti tartományban képesek üzemelni.
Ettől lefelé ha eltér a tároló hőmérséklete, akkor radikálisan csökken a tároló kapacitás, ha felfelé akkor is, de ez egyben az idő előtti tönkremenetel kezdete is.

Ez pedig költséges klimatizáló rendszerek beépítését és működtetését követeli meg, amely a térfogat és az öntömeg szükségtelen növekedésével jár együtt.

konzum-idiot 2014.01.11. 09:40:05

A Maxwell cég szuperkapacitása. Főbb jellemzői: 2600 Farad kapacitás, 9500 Wsec. 2,7 V névleges feszültség. Több mint 1 millió töltés és kisütés.
süti beállítások módosítása