#364 Az Ig Nobel-díj játék a szavakkal, az "ignoble" szó alantas származású, nemtelen dolgokra utal. Azok részesülnek benne, akik különösen haszontalan kutatást végeznek, például feltalálnának valamit, ami már VAN. Az egyetlen ember, aki az Ig Nobel és a valódi Nobel-díj tulajdonosa is egyszerre, Andre (Andrej Konsztantyinovics) Geim. 2000-ben egy élő béka mágneses térben való lebegtetéséért jutalmazták Ig-vel, 2010-ben pedig fizikai Nobel-díjat kapott egy 2-dimenziós szénszerkezet, a grafén kutatásáért, amelyről többek közt megállapította, hogy elektromos energiát tárol, és jóval gyorsabban feltölthető, mint a hagyományos akkumulátorok, és nagyobb energiát képes tárolni, mint a kondenzátorok.
Így a jövőben ha beállsz a Hondáddal a kútra áramot tölteni, akkor a kutasnak nem lesz ideje átbaszni a szelepsapkás trükkel, mert mire kiér ablakot mosni, már feltöltött az autó. Amit még bizonyított Andrej, az az, hogy még mindig lehet sima laborban szórakázással Nobel-díjat nyerni: valójában a papírra satírozott grafitceruza csíkokat celluxszal szedték fel a grafén előállításához. Tehát satírozással, dörmögő-dömötörözéssel lehet tudományos díjat nyerni. Később CD lemezekre folyattak szén alapú oldatot, majd ezt sima CD-ROM-ban lévő lézerrel kisütötték, és így csináltak grafént.
Arról nincsenek adataink, hogy hány kilométert megy egy motor egy 2B-s ceruzával, illetve meddig működtethető egy szolárium a benne elszenesedett holttestről zárt rendszerként, és hogy a lézerrel kivégzett Obi Vanról működött-e a Szojuz 1981-ig, viszont pár másodperc töltéssel egy kis buzi grafénlap 5 percig üzemeltetett egy kisteljesítményű izzót. A grafén vezetőképessége a newtoni fizikával értelmezhetetlen: normál esetben a szabad elektronok egymást lökdösve csapatnak keresztül a vezetőn, a grafénnál viszont nincsenek ilyenek, itt a kötött elektronok továbbítják a dzsúzt, ugyanis a speciális rácsszerkezetnek köszönhetően a kötésekben részt nem vevő elektronokon az összes atom osztozkodik, emiatt lehet kis bindizsizéssel szupravezetőt is készíteni belőle.
Andris egyéb kutatásai közt főleg olyan dolgok szerepelnek, amelyekkel jó eséllyel lehet egy-egy képregényben "főgonosz", a testben lévő víz magnetizálása révén lehetséges lebegtetésen kívül pl. a pókember hálójához hasonlító ragasztóanyag, a Gecko-szalag is nevéhez fűződik. 2001-ben egyik tudományos publikációjában társszerzőként jelölte meg hörcsögét, H.A.M.S. ter Tishát. Mellesleg pedig a szovjet születésű tudós előbb holland, majd brit állampolgárságot nyert, és mindkét királyi ország civil lovagrandjének tagja (Sir Andre Konstantin Geim). Egy állat.
