2016.04.22.
10:00

Írta: Horváth_Kálmán

Amikor lehoztuk a Napot a Földre

06-085404-why_it_s_scary_that_north_korea_has_an_h_bomb.jpg

#527 2 éve elég nagyot ment egy (ál)hír, amikor Észak-Korea mindössze 4 órányi utaztatással asztronautát küldött a Napra (aki estére már vissza is ért, mert akkor már biztos hideg lett volna ott), az idei év meg azzal indult, hogy sikeresen tesztelték hidrogénbombájukat. Sokan nem vették észre az összefüggést, de azért mi mégis csak azt gondoljuk, hogy a Napra szállós hírnek lehetett alapja és az űrhajós pár Tupperware termoszban azért hozott haza a csillagot alkotó pármillió fokos plazmából, amiből aztán kikotyvasztották a bombájukat, mert még ez is valószínűbb, mint az, hogy ezeknek a befordult hülyéknek működő atom- vagy bármilyen egyéb programjuk lenne.

Korábban, a repülés kapcsán már lamentálgattunk azon, hogy évezredekig a Földhöz voltunk szegezve, aztán belehúztunk és 60 éven belül valahogy csak lett repülő és asztronauta is. Az atommag felfedezése, szétfeszítése és összerakása között még ennyi idő sem telt el.

9a209099_1055_4afd_bfcb_079a0b2ca58b-s500x275-106391.jpg

Einstein 1905-ben fedezte fel, hogy a tömeg és az energia között olyan típusú arányosság van, mint az esztétikus fénytörés és a baseball sapkán hátul kivezetett lófarok között - ez volt az eegyenlőmcnégyzet, ami nem a relativitáselmélet (egyik sem) és nem is ezért kapott Nobel-díjat (Einsteinről még fogunk írni egy hosszabbat), ez csak úgy jött. 

A kémia is szárnyalt a XX. század első harmadában: ekkor fedezték fel többek között az atomok közötti kötéseket, Rutherford 1911-ben magát az atommagot, a németek az elektronmikroszkópot (amivel később ezeket meg is lehetett figyelni), illetve két rés között ekkor dugta ki a fejét egy kíváncsi, élőhalott macska a többi kvantummechanikai furcsasággal együtt. 

A kémikusok tehát örültek, hogy fel tudták térképezni az atomok közötti kölcsönhatásokat, amik a teljes atom méretéhez képest parányi atommag körül zsongó elektronburkoknak a különböző bindzsizésén (ezek között alakulnak ki és bomlanak fel a kémiai kötések) alapultak, de az Einstein következtetése alapján akár milliószor nagyobb energiákat rejtő atommagot szilárdnak és megváltoztathatatlannak hitték. Nem voltak túl következetesek: ekkortájt már ismerték a radioaktivitást, aminek meg pont az a lényege, hogy az atommagból darabok hullanak ki és valami teljesen mássá alakul át.

card-33-of-56.jpg

Thomson kb. ilyennek képzelte az atomok felépítését

Az atommag bindzsizéséhez vezető fontos lépés volt a fentieken túl az is, hogy a Thomson-féle (mazsolás pudingnak is szokták nevezni) atommodellt, ami az atomok szerkezetét olyan egyenletes eloszlásúnak képzelte, mint az egész lakosság körében a rejtőzködő KDNP-szavazókét (=elvileg mindenütt ott vannak, csak kurva nehéz őket megtalálni) pár év után váltotta a már elég jó közelítéssel dolgozó Ernest Rutherford-féle. Ez azt állította, hogy az atomban egyetlen koncentrált, pici helyen van az atommag, ami körül tisztes távolságban rajzanak az elektronok. Ezt pimpelte pár évvel később Bohr modellje (amit meg az atom kvantummechanikai modellje pontosított, de ebbe most tényleg ne menjünk bele), de például az Egyesült Államok Atomenergia Bizottsága már Rutherford modelljét is elég jónak találta, hogy logóként használja a mai napig.

us_atomic_energy_commission_logo.jpgRutherford tehát a maga korábban jobban vágta az atomfizikát, mint manapság a fantomgerinc-műtéteket végző Tihanyi Tamás az anatómiát. Egyetértett Einsteinnel, hogy az atommagon belül akár milliószor nagyobb energiák is szunnyadhatnak, mint amik az elektronhéjak buzizásával kinyerhetők, de egy harmincas években tartott tudományos konferencián azért kategorikusan kijelentette: ez a típusú magenergia (tudományosabban: nukleáris) földi viszonyok között soha nem lesz kifejthető. A kijelentésre több magyar fizikus is felkapta a fejét, akik ekkor már közel álltak az áttöréshez, igaz különböző orientációkkal: Teller Ede fúziószexuális volt, míg Szilárd Leó és Wigner Jenő inkább az atommag széthasításából csapolta volna le az energiát. 

 A maghasadáson alapuló (fissziós) láncreakció NAGYON leegyszerűsítve olyan, mint egy speciális billiárd: jön a fehér golyó (neutron) és szétüti a teli és csíkos golyók szabályosan elrendezett halmazát (ez valamilyen nehezebb elem atommagja, például az urán 235-ös izotópja) és mozgásba hozza a fekete golyókat (újabb hasító neutronok, amikből legalább 3 kell, hogy beinduljon a láncreakció). Az analógia akkor lenne teljes, ha a teli és a csíkos golyók együtt maradva mozognának (vagyis a nehezebb kémiai elem csak két könnyebbre szakadt volna szét), illetve lenne még pár hasonló golyóhalmaz a fekete golyók útjában, amit ezután azok szedhetnének szét darabokra, de azért reméljük érthető így is. 

nuclear_fission.jpg

 

Korábban már tárgyaltuk, hogy az atomok felépítése elég pazarló, szemben például az agglegénylakások kukájával, ami fekete lyukként nyeli el a gyorsan termelődő dzsuvát és tényleg csak akkor viszi ki az ember, amikor a tetőt sem lehet már rendesen rájengázni az üres pizzásdobozok halmaira. Szóval az atomon belül száguldozó neutronok jó eséllyel elhibáznák a parányi atommagot, rajtuk ilyenkor még a Happn alkalmazás se segítene, ezért a sikeres penetrációhoz rengeteg nehéz elemet kell egyetlen, meglehetősen szűkös helyre összezsúfolni, amelyben a maghasadás újabb és újabb neutronokat szabadít fel, beindítva a láncreakciót. Ezt az anyagmennyiséget hívjuk kritikus tömegnek, de ennek a szuperképessége nem a cangaemelgetés a Városligetben, hanem az akár komplett városokat elpusztító, töménytelen energia (E=tömeg*fénysebesség négyzete) felszabadítása a másodperc törtrésze alatt.

Teller Ede másfelé tapogatózott: a harmincas évek végére a fejében összeállt már a hidrogénbomba elméleti modellje, amelynek energiája nem maghasadásból, hanem magfúzióból jönne létre, tehát két kisebb atommagot – esetünkben hidrogént, de a vasig bezárólag elvileg bármelyik elemet lehet  - összelegózva hatalmas energiakitöréssel egybekötve jönne létre egy nagyobb. (Itt jegyeznénk meg, hogy PR-szemponból például a TITÁNBOMBA sokkal menőbb név lenne)

Az atommagokban viszont nincs túl nagy hajlandóság az egyesülésre: egyetlen atommagot egy rossz devizahitelnél is jobban összetart a nagyon rövid távon (=szinte kizárólag csak a mag belsejében) ható erős kölcsönhatás, ezen túl viszont (pozitív töltésük miatt) taszítják a többieket, mint a minisztériumokat a nyílt közbeszerzések.

Elég nagy, 50 millió °C fokot meghaladó hőmérsékleten és nyomáson ez a taszítóhatás azért legyőzhető, de ilyet meg hol találunk a Földön? Ha tömegpusztítási célra keresünk fúziót, akkor például egy fissziós nukleáris bombában. Egy átlagos hidrogénbombánál az, amit ledobtak Hirosimára, még csak az előjáték lenne. A hő és a nyomás hatására beindul a fúzió (ezért is hívják termonukleáris fegyvernek), speciális hidrogénizotóp-koktéllal: deutériummal és tríciummal. 

A sima hidrogénben egy proton és egy elektron van, a deutériumban mindez fel van pimpelve még egy neutronnal is, a tríciumban pedig két neutron van az alapkészlet mellett. A deutériumot nehézhidrogénnek, a belőle összeálló vizet pedig nehézvíznek is szokták hívni, nem véletlenül: a göteborgi egyetemen pár éve végzett kísérletben előállított, pár grammnyi ultra-sűrű, a megszokottnál sokkal szorosabb kötéseket kialakító deutériumból egy 10 centis élű kocka a számítások szerint 130 tonnát nyomna, ami már megközelíti a neutroncsillag mokányságát. A sima deutérium kb. mindenütt ott van, ahol hidrogén is fellelhető (kb. minden 6000. molekulára jut egy neutrontöbbletes különc), szóval benned is van dögivel; ha legközelebb megjegyzéseket tesznek a szélcsatornában egyre rosszabbul teljesítő testalkatodra, akkor csak fogd rá a nehéz deutériumra! 

A trícium már jóval ritkább, természetes formájában kb. 20 kg lehet belőle ÖSSZESEN a Földön, a mesterségesen előállított többi izotópot világító hatása miatt (a sugárzó anyag bomlása fényjelenséggel jár) bedolgozták például a külön tápforrás nélkül is világító KIJÁRAT táblákba és a zárt búvárórákba. Utóbbiak használata utasításában azért benne van, hogyha sérülne az óra üvegburkolata és kiavászkodik a rendszerből a trícium, akkor érdemes onnan gyorsan elhúzni. 

Szóval az extrém környezeti feltételek (hő+nyomás) megvannak az első ütemben berobbantott fissziós "atom" bombától, a kialakuló plazmalevesben az atommagok végre elég közel kerülnek egymáshoz, megszólal a háttérben Barry White, majd ahogy kifőL a két izotóp java, beindul a fúzió. A deutérium (1 proton, 1 neutron, 1 elektron) és a trícium (1p, 2n, 1e) összeteszi, amije van és hélium-4 izotóppá (2 p, 2 n, 2 e) egyesülnek óriási magenergiák felszabadítása mellett. A fúzió végén marad egy kóbor neutron is; neki köszönhetően valósíthatók meg a több (összesen akár 7!) fokozatú fissziós-fúziós-fissziós reakciók, illetve erőművekben a tríciumszaporítás is.

whatisfusion_2.jpg

A fentieket figyelembe véve dicséretes a szovjetek önmértékletessége: 1961-ben, a világ leghalálosabb fegyverénél, a Cár-bomba felrobbantásánál képesek voltak megállni a 3. fokozatnál és nem durvítani tovább a fegyvert. Így is 50 megatonnás lett a ruszki hidrogénbomba hatóereje (ha nem állnak le a harmadik fokozat előtt, akkor meg lett volna a 100 is!), a Hirosimára ledobott fissziós Little Boy mindössze 15 kilotonnás volt. 

tsar_bomba.jpg

 

A Cár robbanása 1.000 km távolságból is látható volt és 100 km-en belül súlyos égési sérüléseket okozott, a lökéshulláma háromszor megkerülte a Földet és a gombafelhője 60 km-es volt. A leadott 50 megatonna energia megegyezett a Nap által ugyanezen idő alatt kibocsátott energia 1%-val - csak összehasonlításul, 1 másodpercnyi Napból származó fúziós energiából a Föld ellenne kb. egy évig.

Az atomok fúzióját harcászati célokra felhasználni tehát nem ANNYIRA bonyolult. Észak-Korea esetében mi azért vagyunk mégis szkeptikusak, mert ez a hülye ország a 70 éves történelme során csak két dolgot tudott sikeresen fúzióra bírni: a nekromanciát és az önkényuralmat. Emiatt is az ország örökös elnöke a régóta halott Kim Ir Szen. 

25 komment

Címkék: fizika kémia kvantummechanika hidrogén fúzió hidrogénbomba deutérium Észak-Korea Nap Einstein Teller Ede trícium Cár-bomba

A bejegyzés trackback címe:

https://napivaganysag.blog.hu/api/trackback/id/tr108612668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2016.04.22. 19:48:07

Ismét pazar cikk. Az "e íkvolsz Emszí szkver"-en pedig meghasadtam mit az uránatom :)

titantoma 2016.04.22. 20:58:27

Nagyon jó a cikk, azoka társítások.. majd lefordultam a székről a nevetéstől:)

csibra 2016.04.22. 21:23:22

Pazar, de hibás: a hidrogénbombákban nem trícium van a deutérium mellett, hanem lítium. A trícium túlságosan bomlékony, és mivel mindkettő (d és t) gáz, elég nehéz lenne bombát csinálni belőle (csináltak egyet: Ivy Mike néven lehet rákeresni). Ellenben a lítium-deuterid szilárd, nem bomlik, és majdnem ugyanolyan jól fuzionálható mint a hidrogén izotópok, így "ideális" hidrogénbomba gyártásra.

Mr. Hyde 2016.04.22. 21:42:25

A nukleáris fegyver az állam szuverenitásának egyetlen garanciája.

A KNDK-nak pontosan ugyan annyi joga van atomarzenált fejleszteni, mint bármelyik másik országnak.

A világ népeire az első számú fenyegetést az amerikai terrorállam jelenti amelyik többször is hajtott végre atomtámadást civilek ellen.

Nehogy már úgy csinálj, mint aki egy blogon jobban ért az atomfizikához, mint egy fanatikus forradalmi totalitárius állam nukleáris mérnökei.

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság belátható időn belül számottevő nukleáris potenciálra és interkontinentális ballisztikus technológiára tesz szert.
Ez ellen az USA nem tehet semmit.

Allesmor Obranna 2016.04.22. 22:02:11

Amennyire én tudom, technikailag a Cár-bomba kétfázísú volt, ahol egy ólomköpeny helyettesítette a tervezett harmadik, ismét csak fissziós fázist.

bloglegelő 2016.04.22. 22:11:36

@Mr. Hyde: persze, hogy joga van az atombombához a lufifejű diktátorodnak, öcsi

de ezzel jogot váltottak a következményekre is, ha hepciáskodnak

az USA ugyanolyan "bűnös" lenne az atombombája miatt, ha azt nem veti be Japán ellen.

ezen gondolkodj el, te hülyegyerek

inkábbkeddenvásárolj 2016.04.22. 22:21:00

@Mr. Hyde: A KNDK szuverenitása persze...Az egész világ arra ácsingózik,alig győzik megvédeni, azzal a rengeteg krumplival, amit az atombomba védelmében megtermeltek. A rohadék usákoknak főleg arra krumplira fáj nagyon a foguk.

korxi 2016.04.22. 22:22:44

@bloglegelő: Jajj, bekajáltad a trollt...

ostvan2 2016.04.22. 23:05:22

Azt hiszem, a Cár bomba azért lett épp akkora, amekkora, mert a repülő, amiből útjára eresztették a bombát, így még épp egyben maradt, el tudott onnan menekülni (mivel a Cár bomba robbantását megfigyelhették a nyugati hírügynökségek is, rosszul jött volna ki a SZU-nak, hogy csak öngyilkos pilótákkal lehet akkora bombát felrobbantani). Ez az én elméletem a dologról, nem olvastam róla másutt.

Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang 2016.04.22. 23:26:17

A Teller-Ulán tükör a cárbomba leirásodból kimaradt. Illetve tríciumot nem tartalmaz, a deutérium is egy gáz, az meg bombába nem okés, hogy csepfolyósítani kell a bevetés előtt. Ezért a lítium és deutérium vegyületét használják. Csepfolyós vagy szilárd szobahőmérsékleten... A lényeg, hogy nem gáznemű.
A fissziósból van az urán és a plutóniumos. Az egyiket robbantással kell összepréselni, mintha egy narancs húsos része lenne a hasadóanyag, ahéja meg a robbanóanyag, és úgy kell precízen felrobbantani, hogy a robbanás minden irányból egyszerre érje, és így összenyomódjon. A másiknál elég egy megfúrt tömbbe beágyúzni egy kissebb darabot. Hogy melyik az uránium és melyik a plutónium, most nem merném erősen kijelenteni...
A neutronbomba kimaradt. Ott úgy kell felrobbantani az atombombát, hogy a reakció ne tartson elég ideig, de azért be is induljon. Szóval a majdnem besült, de azért fel is robbant. Na ez annyira komplikált, hogy csak az amerikaiaknak és a ruszkiknak sikerült. A cél az, hogy kicsit robbanjon, kilotonna alatt, de jóval több neutron szabaduljon fel, ami nagy területen öli a tankban ülőket is. Mert rájöttek, hogy egy tank meglepően jól viseli az atomrobbanást, ha nem a tetejére dobják. Az emelt neutronsugárzás viszont nagy területen öl, még a tankban ülőket is, míg egy atombomba ilyet nem csinál.

agadou 2016.04.23. 00:18:57

Kétségtelen van ebben a cikkben egyfajta virtuozitás, tudományos vagy ismeretterjesztő érték viszont egy deka sem. Aki ismeri a témát az feltudja mérni mennyire pontosak fizikai részek. Aki nem ismeri, annak sötétebb lett mint volt eddig. Sajnos egyre kevesebb az igény az igazi, elmélyült tudásra, annál inkább a heherészésre. (facebook detto) Felmerült az például valakiben miért is van az, hogy fúzió és fisszió (egyesülés és hasadás) esetén is energia szabadul fel? Nincs itt valami ellentmondás? Aztán miféle energia szabadul fel?

bloglegelő 2016.04.23. 00:21:21

@korxi: nem troll az a bácsi

egy tál rizsért védi a Kedves Vezért mindenütt

Szabványok 2016.04.23. 02:38:59

@csibra: Kösz a tippet, most már könnyebben megy. Nehézvizem van, de tríciumot nem tudtam szerezni, most viszont a telóm lítiumos aksijából már menni fog.
A cikkben sok mindent nem értettem, például minek Barry White egy bombába? Mi az a rejtélyes 3. fokozat? Hogy muxik az agglegénylakások kukája?

chrisred 2016.04.23. 05:40:16

@Mr. Hyde: Így van, minden dagi hülyegyerek elidegeníthetetlen joga, hogy emberek millióit éheztesse és kínozza. Ez az illiberalizmus legszentebb alaptétele. Ha ebben bárki akadályozni merészeli, ne csodálkozzon, ha kipusztul miatta az emberiség egy atomháborúban.

Inimma 2016.04.23. 07:04:51

Örkény István: Néhány perc külpolitika

Már végigjártam a környék tüzelőtelepeit, elmentem a csúzdára is, de
eredménytelenül. Manapság minden beszerzés nehéz. Aztán valaki ajánlott egy
külvárosi pincét, melynek életrevaló és mozgékony vezetője állítólag bármilyen
tüzelőfajtát elő tud keríteni, föltéve, hogy az ember visz egy kis rumot.
Venni se kellett; volt otthon rumunk, méghozzá valódi kubai. Megtaláltam a
pincét, ahová nyolc lépcsőn kellett lemenni. Még félúton se voltam,
aktatáskámmal a rummal, amikor lentről felkiáltott egy férfi:
- Német demokratikus brikettünk nincs!
Lementem, köszöntem, kipakoltam a rumot a szénporos bádogasztalra.
- Arra nekem nincs is szükségem - mondtam.
- Hanem mit tetszik parancsolni? - érdeklődött a vezető, egy futó pillantást
vetve a rumra.
- Én egy kis hasadóanyagot szeretnék venni - mondtam.
Eddig akármerre jártam, mindenütt kerek perec megmondták: nincs. De ő
közelebb lépett a rumhoz, elolvasta a feliratot, elnézte a cimkére rajzolt
cukornádat, aztán így szólt:
- Hát egy kis uránszurokércet talán össze tudok kaparni.
Ezen nevetni kellett.
- Maga jópofa! - mondtam neki. - Mit képzel rólam? Hogy majd otthon, egy
teakonyhában nekiállok házilag dúsítani?
Fogtam a rumosüveget, visszaraktam az aktatáskába, amitől a szenes mindjárt
engedékenyebb lett.
- Nem kell azért rögtön elrohanni. Szíveskedjék pontosan elmondani, mi
tetszik, és aztán majd meglátjuk, mit lehet csinálni.
Mintha nem tudná - gondoltam -, de azért szép türelmesen elmagyaráztam, hogy
a szokásos atomtöltetre, vagyis nagy tisztaságú Uránium 233 izotópra van
szükségem.
- Persze, ha nincs - tettem hozzá -, akkor egy kis Plutónium 239 is megteszi.
Újra elővettem a rumot, és visszatettem a szénporos bádogasztalra. Nem
szóltam semmit.
Szólni ő se szólt, csak hátravitte az üveget, és betette egy rozoga
iratszekrénybe. Minek annyit beszélni? E némajátékkal kölcsönösen elmondtuk
egymásnak, hogy az ügyletet nyélbe ütöttük, most már csak a forma kedvéért
akadékoskodott a szenes.
- Ha szabad kérdeznem - érdeklődött -, hordozórakétája már van?
- Van - mondtam kurtán.
Nem mentem bele a részletekbe. Ha elmondanám, mennyi utánjárásomba került,
amíg rátaláltam arra a bizonyos csillaghegyi kisipari szövetkezetre, ahol -
persze nem egy üveg rum, hanem egy angol mechanikus pianínó és hat vég
lepedővászon szétosztogatása árán! - nagy nehezen összefusiztak egy közepes
hatósugarú rakétát, ezzel csak fölverném a hasadóanyag árát. Számításom bevált.
A szenes meglepően olcsó árat mondott, s én leszámoltam a pénzt a
bádogasztalra.
- Valami edényt hozott? - kérdezte?
- Nincs nálam semmi.
- Akkor két forint üvegbetétet kérek.
Kifizettem az üvegbetétet.
- Dugója nincs? - kérdezte.
Dugóm se volt.
Felsóhajtott. Aztán széthasított egy újságlapot, összecsavarta, s úgy-ahogy
bedugaszolt vele egy piszkos parádivizes üveget. Abból a rozzant szekrényből
vette elő, ahova a rumot dugta az előbb.
- Becsomagoljam?
- Nem szükséges - mondtam.
- Legyen máskor is szerencsém - mondta a szenes, és előzékenyen felkísért a
lépcsőn. Ott megkérdezte:
- Remélem, békés célokat szolgál?
- Az csak természetes - mondtam.
- Csak mert olyan nagy viccmesternek látszik - mondta, és megfenyegetett az
ujjával.

kasu 2016.04.23. 07:18:25

A hájfejű is a társasjáték része, nyilván mindent tudnak róla, mikor, hol, mit tesz, még a gondolatát is. Ha az érdekek megkívánják majd beavatkoznak akár az amcsik vagy épp a ruszkik, de leginkább a kínaiak.
Ami a "tudományos" humoreszket illeti, a nagytudású de kellően ittas fizika és írodalom iránt egyaránt érdeklődők párbeszéde a hatodik kör után. Mivel nincsenek nők -már elmenekültek vagy eleve nem is voltak - hát kikérik a további hatot. Komolyra fordítva, az érdeklődő kapkodja a fejét és elgondolkodik iskolarendszerünk gyengeségein, meg földhözragadt életünk sivárságán. Vszleg 3 km-es körzetben senki sincs, aki el tudná magyarázni, amit nem értek, pedig jónak nevezett környéken lakom. Legalább egy halvány mosolyt vártam máskülönben, de az se ment. Persze azt sem érteni, miért olvasok kora reggel ilyeneket, mentség, hogy nem tudtam mi vár rám.

Mikrobi 2016.04.23. 08:20:58

A feléig bírtam a kedélyeskedő szócséplést, ami minden tudományosságot nélkülözött és a címbeli téma helyett trágárkodva elmélkedett a KDNP-s szavazókról. Azt hiszem, máshol próbálom befoltozni hiányos ismereteimet a maghasadásról és -fúzióról.

2016.04.23. 09:28:58

@Mikrobi: Na egy KDNP szavazó...

Exploiter 2016.04.23. 10:44:43

@agadou:

Na igen, az kimaradt, hogy az a bizonyos m a képletben honnan jön. Mert ugye ez a lényeg...

nandras01 2016.04.23. 10:47:52

lehet, hogy nem minden elemében pontos, de teccett :)
(a tudomány nevében fanyalgók meg kapják be)

to:rppapa 2016.04.23. 11:50:04

Mikrobi, te elárultad, hogy hülyébb vagy mint a KNDK bucifejű bohóca.
Elárulom neked, hogy nem minden trágárság, amit nem értesz!

agadou 2016.04.23. 12:20:55

@Exploiter: Maradt ki még sok minden más is. A leglényegesebb: már a cím is rossz. A napot ugyanis nem hoztuk le. A szabályozott fúzióra még néhány évtizedet várnunk kell. Márpedig a napban szabályozott fúzió zajlik! Hogy is van ez: miért is nem robban fel a nap mint egy hatalmas hidrogén bomba? Pedig elég magas a hőmérséklet!
A kritikus tömeg se lett világosabb az atomon belül száguldozó neutronoktól. Nem is beszélve az idekevert e=m*c2-ről!

Egy nagyon lényeges dolog, ami miatt a biliárd (billiárd helyett) hasonlat félrevezető. A biliárd golyók között nincs taszító erő. A biliárd golyók csak az őket megütő golyó energiájának egy részét veszik át. A mag hasadás esetén nem ez történik.

A maghasadást úgy kell elképzelni mintha az atommag két pozitívan töltött részből (amire majd széthasad) úgy keletkezne, hogy a két töltött részt az elektrosztatikus taszító erő ellenében összenyomjuk és amikor sikerül szorosan egymás mellé nyomni őket akkor valamivel rögzítjük őket egymás mellett. Mondjuk egy gemkapoccsal. Ha momentán nincs kéznél egy ilyen kisméretű és elég erős gemkapocs, akkor a nukleonok közötti erős kölcsönhatás (ami vonzó kölcsönhatás) is megteszi. Csak elég közel kell, hogy kerüljenek egymás mellé, mert az erős kölcsönhatás nagyon rövid hatótávolságú. Lényegében csak az egymást "érintő" nukleonok között érződik, de ott aztán nagyon. Na már most, a kósza neutron ezt a két részt összetartó gemkapcsot pattintja le az atommagról. A két részt a köztük fellépő igen erős (és nem csak kis távolságban) elektrosztatikus erő röpíti széjjel. (a két résznek a protonoktól van töltése) Tehát a maghasadás során döntöen elektrosztatikus energia szabadul fel. Ha a kósza neutron nem találná a gemkapcsokat, akkor az is elég, hogy a gömbölyű atommagba becsapódva annak alakját deformálja egy kicsit. Mondjuk egy hosszúkás tojássá vagy méginkáb egy babapiskótává formálva. Ekkor a babapiskóta két végén levő nukleonok már elég távol vannak egymástól ahhoz, hogy a nukleonok között fellépő (vonzó, ennek következtében őket összetartó) erőskölcsönhatást érezzék. Az elektrosztatikus erő ebben a távolságban még nagyon erős és a közepénél eltépve két részre szakítja a babapiskótát és a két rész között még elég nagy távolságban is érezhető taszító elektrosztatikus erő széjjel lövi a két részt. Ez a mozgási energia aztán hő formájában jelenik meg és emeli több millió fokra a hasadó anyag hőmérsékletét.

Exploiter 2016.04.23. 13:20:20

@agadou:

Plusz mivel a kiinduló atommag nem két egyenlő részre szakad, hanem a folyamat során némi anyag is eltűnik, ezért az a megmaradási törvények szellemében jelentős mennyiségű gamma sugárzássá alakul.

Punxsutawney Mormota 2016.04.23. 15:54:49

@Mr. Hyde: Jól van aranyapám, remélem tényleg ez a bolondabbik feled! :)

Természetesen mindenkinek jogában áll atomfegyvert készíteni. Csak ebbe - általában - nem halt bele a lakosság statitisztikailag már szignifikáns hányada. Jó, a pakisztániak majdnem... Ahhoz viszont már igenis sok-sok országnak van köze, hogy milyen agylöttyent diktátor egyszemélyes döntése alapján nyomja meg valaki a nagy piros gombot.

A bolondériádat mindennél jobban minősíti, hogy még az észak-koreai rezsem legnagyobb támogatójának számító Kína is többször rosszallóan csóválta meg a fejét az atomkísérletek láttán, sőt legutóbb az ENSZ BT ülésén ők is megszavazták az újabb szankciókat.

Ha neked annyira tetszik a KNDK, akkor kérj állampolgárságot, talán még egy nőt is adnak mellé, aki levezetheted a feszkódat.
süti beállítások módosítása