2014.04.18.
08:34

Írta: Horváth_Kálmán

Benned is van pár csillagpornyi Palvin Barbi

1209257_604979942875576_955452608_n.jpg#462 Hogy jöttek létre a periódusos rendszer mokányabb elemei és hány csillagnak kellett ahhoz felrobbannia, hogy Schmuck Andor megszülessen? A Napi Vagányság tudományos tényfeltárása következik. Az Ősrobbanást (amiről már volt szó itt) követő másodpercekben a frissen létrejött Univerzum elkezdett kicsit lehűlni, a klíma is kellemesebb volt, mint Budapest belvárosában szokott július végén, alig egymilliárd fok lehetett árnyékban, ebben a vidám közegben pedig a protonok és a neutronok egy része házassági szerződéseket kötött, majd az erős kölcsönhatásnak engedve egyesültek. Így az alap Lego-kockaként jelenlévő hidrogénatomok mellett (amelyekben egyetlen csöves proton figyelt csak, neutron nélkül) létrejöttek a túlsúlyos hidrogének (deutérium, egy protonnal és egy neutronnal), ezekhez aztán újabb szubatomi részecskék csapódtak és létrejöttek a héliumatomok, amik már 2-2 protont és neutront tartalmaztak, a szerencsésebb elemek addig barcogtak, amíg elérték a periódusos rendszer előkelő 3. helyét jelentő lítiumot (3 proton – 4 neutron), amiről még a Nirvana is írt egy számot. Érdekes, hogy a mai napig az Univerzum összetétele nem sokat változott: 75% hidrogén, 24% hélium, a resztli pedig az ezeknél nehezebb elemek. De hogy jönnek ezek létre? Ahogy tovább hűlt a Világegyetem (párezer fokosra) egyes részei elkezdtek tömörülni eszetlen tömegű gázcsomókba, ezeknek lassan lett saját gravitációs vonzása is, amik a tágulás ellenében dolgozva elkezdték összerántani az anyagot. Az anyagra a központi gravitációs vonzáson kívül hatott más bebikásodott gázcsomók gravitációja is, ettől az egész cucc ahelyett, hogy gyorsan magába zuhant volna, inkább lassú örvénylésbe kezdett, majd ahogy a középpontba egyre több anyag jutott és lecsökkent a kavargó anyag átmérője, úgy a forgás is felgyorsult és így már egyensúlyt tudott tartani a gravitációval – így jött létre például mi spirálgalaxisunk is.
Ezek az összesűrűsödött gázcsomók egy idő után elkezdtek frakciókra bomlani és saját gravitációjuk által hajtva összezuhanni. A középpontban a sűrűség és a nyomás növekedésével egyre gyakrabban ütköztek az atomok, hőmérsékletük emelkedni kezdett, majd elértek egy olyan szintre, amikor az atommagok egymást taszító pozitív töltését legyőzve egyesültek és létrejött a nukleáris fúzió - kicsiben ugyanez amúgy a hidrogénbomba működési elve is. A hidrogénatomok tehát héliummá fúzionálnak, a felszabaduló energia pedig hő és fény formájában kiszabadul, a középpontból kiáramló energia pedig lassítani kezdi a zsugorodást, beáll egy egyensúlyi állapot és megszületik egy csillag. A Napnál ez úgy néz ki, hogy másodpercenként 600 millió tonna hidrogénből 596 millió tonna héliumot süt ki, a 4 milliónyi difiből pedig energia lesz - ha legközelebb októberben sütteted a hasad a last minute szigeteken, akkor majd gondolj erre. Párszáz millió év eltelik és a csillag már annyi hidrogént átbindzsizett héliummá, hogy leáll a folyamat: ezt hívják héliummérgezésnek. A kifelé áramló energia már nem tud ellenállni a gravitációnak, megindul újra a zsugorodás, a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb nyomáson és hőmérsékleten, a külső rétegek elkezdenek belepasszírozódni a magba, 100 millió fok körül aztán beindul a hélium-fúzió és az energia hatására a csillag az eredeti méretének akár a százszorosára nő és vörös óriássá alakul. A magban akkora a nyomás, hogy hélium nehezebb elemekké, jellemzően szénné és oxigénné kezd fuzionálni, a felszabaduló energia pedig megint leállítja az összezuhanást egy időre (pár millió évre). A közepes méretű csillagok (mint például amilyen a Nap is) ebben az állapotukban néha felköhögik ezeket a nehezebb anyagokat, majd fehér törpévé alakulnak, amik kb. annyira izgalmasak, mint egy György Péter publicisztika. 
A szupernehéz csillagok (a Napnál legalább négyszer nehezebbek) vörös óriássá alakulása viszont vagány: olyan forróság és nyomás uralkodik a belsőbb rétegeiben, hogy a periódusos rendszerben 26. helyen álló vasig bezárólag képesek az összes nehezebb elemet (szilícium, fluor, alumínium, foszfor stb.) kisütni. A vashoz elérve azonban véget ér a töménytelen mennyiségű energia kiáramlása: a vas fúziója már nem termel energiát, a csillag egyensúlya megbomlik és rövid idő alatt összezuhan a gecibe: ebből lesz a szupernóva-robbanás. A csillag magjában összegyűlt anyagok szétrobbannak, a robbanás melléktermékeként pedig iszonyatos mennyiségű neutrínó (töltés nélküli elemi részecske) is felszabadul, ami a vassal, illetve a vasnál könnyebb anyagokkal reakcióba lépve egészen nehéz elemeket is képes létrehozni, például Pápai Gyöngyike pajzsmirigyének a jódját vagy akár uránt is. 
Összegezve: testünk kb. 60%-ban víz, ennek a víztömegnek kb. 11%-át adja az Ősrobbanáskor létrejött hidrogén, az összes többi anyag (93%) csillagpor, szóval ha megnézed a két kezedet, akkor gondolj arra, hogy mindkettő más-más csillag szétrobbanásából származik és hogy van benned egy csomó olyan csillagrész is, ami Palvin Barbival közös, de sajnos Hajdú Péterben és a Szíjjártó Péterben is megtalálható.

(eredeti bejegyzés)

5 komment

Címkék: csillagászat kémia hidrogén ősrobbanás csillagpor

A bejegyzés trackback címe:

https://napivaganysag.blog.hu/api/trackback/id/tr806049953

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Blake / Mitch and Murray 2014.04.18. 14:02:37

Off - Medveállatkák lesznek?Na azok aztán vagány figurák!

Horváth_Kálmán 2014.04.18. 16:22:23

@CzinkesshyGróf: A reboot-nál tervezzük, de a mostani etapban még tuti nem lesz róluk szó.

Chloé Fairchild 2015.04.03. 22:11:16

ez egy diszkriminativ poszt, mivel a nok teste a zsirszazalekk miatt 50% viz, ezert ugy erzem, hogy a maradek 10%, ami a teljes testomeg meg + 10-20%-at, az emlitett 60% ( ami egyebkent 50% jelen esetben, altalanositas eseten is 55%) osszegesitenem ugy 3,893 M Ft-ban.
Szamlaszamot kuldom.
Udv: Chloe
süti beállítások módosítása