#477 A Napról már megírtuk korábban, hogy ugyanolyan fehér színnel világít, mint a többi csillag, csak a földi atmoszféra miatt látjuk sárgának, illetve hogy mi játszódik a belsejében: „másodpercenként 600 millió tonna hidrogénből 596 millió tonna héliumot süt ki, a 4 milliónyi difiből pedig energia lesz.” Ezt a méretpornót folytatva elmondanánk, hogy a Nap kb. milliószor nagyobb a Földnél, a teljes tömege pedig a földi 330 000-szerese, amivel a teljes Naprendszer tömegének a 99,8%-át birtokolja, szóval a maradék 0,2%-on osztozik a 8 bolygó, az 5 törpebolygó, a kb. 170 hold, az aszteroidák, a bolygóközi por és Nicki Minaj rettenetes picsája is. Az igazán durva ebben az, hogy a Nap tömegét nagyrészt olyan gázok (74% hidrogén és 24% hélium) alkotják, amelyek sokkal könnyebbek a levegőnél is. Mondjuk a Nap magjában ezek jobban össze is vannak préselve, mint Ásotthalomnál a szír menekültek: itt a plazma halmazállapotú gázok koncentrációja már kb. olyan mokány, mint a szurok, amiből egy liternyi, 15 millió fokos anyag kb. 100 kg-ot nyomna egy patikamérlegen. (Jobb híján itt jegyezzük meg, hogy amikor a lányok csodálatos puha testnyílásai benedvesednek, az is a plazmától van, de az a vérben lévő, vérplazma nevű, sárgás folyadék, amikor viszont a Nap szkvirtel – napszél, koronakidobódás -, akkor sajnos nem ezt lövi ki.)
Kozmikus mértékben nem sokon múlt, hogy nem egy kettős csillagrendszerben élünk: a Jupiter gázbolygó formálódásakor elég sok csillagközi gázt elnyelt, ami egy adott méret elérése után végül magába roskadt volna és ugyanúgy beindult volna itt is a magfúzió, mint a Napban.
De vissza a központi csillagunkhoz: a Nap magjában képződő fotonokat elég sokat kell baszogatni, hogy lemenjenek sörért: 170.000 évbe telik nekik, hogy sűrű közegükből (állandóan hidrogénmolekulákba ütköznek, amik elnyelik őket, majd random irányba kilökik) kitörve elérjék a csillag felszínét, mondjuk onnan már a fény sebességével alig 8 perc alatt el is érik a Földet. Ha legközelebb nyáron árnyékba vonulsz, azért jusson eszedbe, hogy hány év munkája veszett kárba azzal, hogy nem ért el hozzád az a fényrészecske. Ami viszont elér céljáig, az elég bika: már tavasszal képes arra, hogy az Eiffel-tornyot 20 centivel megdöntse a hőtágulás miatt.
A Las Vegastól 65 km-re lévő Ivanpah erőműnél 300 ezer tükör által koncentrált napfényt irányítanak 3, egyenként 140 méter magas tornyon elhelyezett víztartályra, az így keletkező gőzt pedig turbinák megtekerésére használják. Sajnos nem mindig sikerül jól fókuszálni a tükröket, ennek a helyi állatpopuláció látja a kárát: évente több ezer, a közelben repkedő madárnak lesz spontán öngyulladása a levegőben a félrefókuszált napfény-halálsugaraktól, szóval a kis számú helyi erő itt okkal várhatja, hogy a szájába repüljön a sült galamb/fehérfejű rétisas (utóbbit úgy képzeljük, hogy az államok területén mindenhol ott van).
A Nap 10 milliárd évesre becsült csillagfejlődési ciklusának kb. a felénél tart. Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, a Kozmosz sorozat műsorvezetője egy előadásán vázolta, hogy 5 milliárd év múlva a csillag elhasználja az összes benne lévő hidrogént, vörös óriássá dagad és felperzseli többek között a Földet is. A Szaturnusz Titán nevű holdja viszont, ami most kb. a Havanna lakótelep komfortfokozatával rendelkezik annyira felmelegszik, hogy simán alkalmas lesz az életre. Az előadás után egy nyugtalan néni lépett Tysonhoz: „Nagyon aggasztó, hogy 5 millió év múlva itt vége lesz mindennek a Nap miatt.” „5 milliárd évet mondtam.” „Ja, milliárd? Akkor megnyugodtam, azt már biztos nem érik meg az unokáim sem.”
