2015.06.24.
10:53

Írta: Zoli Kovács Négy

Fraktálok, rekurzió, Jurassic park!

#506 A Jurassic park írója (Michael Crichton) - ahogy az lenni szokott - a könyvben sok részletet jobban kidolgoz, így többek közt szerepel pár sor a parkot üzemeltető software rendszer forráskódjából (C - a kompúteres arcoknak ez mond valamit) is, valamint a matematikus (Ian Malcolm) úr karakterén keresztül a filmben is emlegetett káoszelmélet és pillangó effektus kapcsán szóba kerülnek a fraktálok, és nem is csak a szövegben. A filmet szinte mindenki látta, a könyvet már jóval kevesebben olvasták, és még azok közül is valószínűleg kevesen figyeltek fel arra a rendszerre amit az egyes fejezetek előtt megjelenő ábrasorozat alkot. Ez a dragon curve, amely felépítésének ismerete tök hasznos lehet értekezleteken a füzetszélre értelmetlen ábrák rajzolgatása helyett valami szépet alkotni. Tök egyszerű lépésekkel legyártható, ha tudsz csákót hajtogatni, aztán amikor befejezted újabb csákót hajtogatni, akkor már túlképzett vagy ehhez a melóhoz. Annyi, hogy ha szép nagyot szeretnél, akkor jó ha bírod a monotonitást. Így kell, mutatjuk:
dragon_curve_iterations_2_svg.png
Ennyiből még nem tuti, hogy menni fog, az alábbi videóban viszont szépen kifejti az úr, az egész poszt igazából ennek ajánlója:



A dragon curve egy  fraktál - önismétlő alakzat, lazáskodó matektáboros meghatározása kb: olyan részekből álló alakzat melynek minden egyes része az egészhez nagyon hasonló kicsinyített másolat - , ami ma már közismert fogalom, pedig nem is olyan régi, és kevés cuccról mondható el, hogy a matekfaktosok világából ilyen gyorsan átterjedt a köztudatba. Az lehet az oka, hogy szépek, meg Ozora-kompatibilisek. Újgenerációs batikolt pólókon és party vetítéseken is jól mutatnak. Egy fraktálba belezoomolás napokra le tud kötni, ha rendesen be vagy dzsinázva, akár zenével is.


A természet egyébként tele van fraktálokkal, a villámok, a páfrányok levelei, csigaházak szerkezete, Norvégia fjordjai de egyes kutatók szerint a DNS-ben is megfigyelhető, csak ezeket macerásabb nézegetni goára veretés közben.

A fraktáloknál a kulcsszó a rekurzió, ami olyan műveletet jelent, amely során saját maga által leírt műveletet, vagy műveletsort hajtja végre. Házilag megvalósítása a bekapcsolt és tévére kötött kamerát a tévé képernyője felé fordítás. Az így keletkezett végtelen (nagyon sok + mindig eggyel több) egymásba ágazott kép rekurzív termés. (Ennél is olcsóbb kézműves rekurzió a tükör elé állás tükörrel.) Sajnos a rekurzió szót még nem kapta fel a magyar hipszter társadalom, és így az még nem került be az urbánus köznyelvbe, így nem használják random, mint a randomot. Elegánsabb pedig, mint a farkába harapó kígyó.

A fraktál kifejezést egyébként a lengyel származású francia-amerikai matematikus Benoît Mandelbrot aggatta ezekre az alakzatokra, aki annyira rákattant a témára, hogy van róla elnevezett fraktál (Mandelbrot halmaz, cukibb nevén almaemberke) is, és időnként a Benoît B. Mandelbrot nevet használta, ahol a B. jelentése Benoît B. Mandelbrot (a Yale matek tanszékes hivatalos profilján is így szerepel). Vagánykodás! Ilyen valódi és wannabe rekurzív nevekre lehet bukkanni, ha kicsit elmerülünk unix/linux világban (ismét helló kompúteres arcok), ott valamiért annyira szeretik ezeket, hogy egy időben elterjedt, hogy a jpeg rövidítés a Jpeg Picture Expert Group rövidítése. Pedig nem.
 

Szólj hozzá!

Címkék: fraktál rekurzió mandelbrot jurassic park

A bejegyzés trackback címe:

https://napivaganysag.blog.hu/api/trackback/id/tr507569298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása