Napi Vagányság

#76 A zeneelmélet 100%-ban lefordítható a matematika nyelvére, zenei matekozásban pedig az amerikai Tool zenekar mindig az élen járt: Lateralus albumuk címadó dalának a szövege az egyetlen a könnyűzene történelmében, amely követi a Fibonacci-sorozatot (a sorozat első két eleme 0 és 1, a további elemeket az előző kettő összegeként kapjuk, tehát 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, stb.) a szótagok számának folyamatos emelkedésével, majd csökkenésével, így: 
(1) Black,
(1) then,
(2) white are,
(3) all I see,
(5) in my infancy,
(8) red and yellow then came to be,
(5) reaching out to me,
(3) lets me see.
(2) There is,
(1) so,
...
Ez a típusú rendszerezettség egyébként a szanszkrit költészetben is jelen volt és Bartók állítólag ösztönből, különösebb erőlködés nélkül automatikusan a számsor szerint állította össze szerzeményeinek ütemsorrendjét. A kényszeres ragaszkodás a sorozathoz egyébként csak elsőre tűnhet erőltetettnek: a legtöbb természeti jelenség is a számsort követi, hiszen a Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak hányadosából képzett sorozat határértéke éppen az aranymetszés aránya.
Itt a szám és mellé a magyarázat: 

(eredeti bejegyzés)

#75 A vívók és párbajtőrözők alapbeállásánál a hátsó kéz furcsa tartásának történelmi hagyománya van: a XVIII. században a sorozatos becsületsértések miatt elszaporodtak a párbajok, Mária Terézia korában törvénybe is iktatták ezek tilalmát. Emiatt a párbajozók kénytelenek voltak sötétedés után, kietlen helyeken megvívni csatájukat, a hátsó kezükben tartott lámpával világítva meg magukat és a sportba is végül ezt a tartást ültették át. A vívók fehér ruhájának az a magyarázata, hogy a kezdetekben nem volt elektromos találatérzékelő, ezért bemondásra adták meg a tusokat - ez értelemszerűen nem volt túl megbízható, szóval egy idő után korommal kenték be a kardokat és tőröket ami jól látható nyomot hagyott a ruhán.

(eredeti bejegyzés)

#74 Az valószínűleg mindenkinek megvan, hogy az O.K. az All Correct Schmitt Pálosan rövidített formája, amit 1839-ben használtak először nyomtatásban, a Boston Morning Post-ban. A sok hülye, újságírók által használt rövidítéssel szemben viszont az O.K. fenn tudott maradni egy félreértésnek köszönhetően: az 1840-es amerikai elnökválasztáson a demokraták jelöltje Martin van Buren volt, akit viszont a környéken mindenki Old Kinderhook-nak ismert. Buren egyébként a legendásan rossz helyesírással bíró Andrew Jackson elnök alelnöke volt, aki képtelen volt lebetűzni Kinderhook nevét és amikor kiment az újraválasztásáért küzdő elnök fatvája, hogy a szlogen akkor legyen "Vote for OK", akkor mindenki azt hitte, hogy ez csak egy szavazáson való részvételre buzdító sor és végül így terjedt el igazán széles körben a rövidítés.

(eredeti bejegyzés)

#73 Beethoven 9. szimfóniája miatt lett a CD 12 cm átmérőjű: eredetileg 10 cm lett volna és kb. 60 perces, de szabványként kitalálták, hogy a szimfónia leghosszabb verziójának (amiből 1951-ben készült egy 74 perces rendezői változat) is fel kell férnie a lemezre. 1981-ben, két évvel a CD formátum piacra dobása után készült egy 79 perces verzió is a műből, de ennek valószínűleg már semmi köze nem volt a 80 perces, sűrűbben írható CD eljöveteléhez.

(eredeti bejegyzés)

#72 A sofőr szó a francia a „chauffeur”-ból jön, aminek eredeti jelentése tüzelő, fűtő volt. A gépesített közlekedés hajnalán ugyanis az autók gőzmeghajtásúak voltak, a motor beindításához pedig először szükséges volt előmelegíteni azt üzemi hőmérsékletre – erről gondoskodott a chauffeur, aki serényen pakolta a szenet a motor elé helyezett kályhaszerűségbe, majd ha már ott volt, akkor el is vezette az autót. A smafu amúgy a szintén francia Je m’en fous-ból jön, ami azt jelenti: nem érdekel.

(eredeti bejegyzés)

#71 A soproni Taródi vár Magyarország leginkább fuckyeah építménye: a vár tulajdonosának és építőjének Taródi Istvánnak 1945-ben ragadt be, hogy kéne neki egy vár, de szobafestői fizetéséből nem futotta volna egy már létező megvételére, ezért egy saját építésébe vágott bele úgy, hogy könyvekből tanulta meg a statikai alapozást és más magyar várakról leste el az építési technikákat. A végeredménylenyűgöző: a vár alapterülete 4300 m²; a legmagasabb torony húsz méternél is magasabb, több mint 200 vagon kő került beépítésre (amikor a környékbeliek látták, hogy Taródi komolyan gondolja ezt a váras dolgot támogatni kezdték alapanyaggal, a várfalba sírkövek is vannak beledolgozva) és a legmegdöbbentőbb, hogy a férfi minden követ saját maga pakolt a helyére, a kis számú segédmunkás inkább csak teherhordóként funkcionált. A várban amúgy van minden, ami csak kellhet: kazamaták, gyilokjáró, kút, börtön, stb. Taródi István 2010-ben halt meg, művét sosem érezte befejezettnek.

(eredeti bejegyzés)

#70 A vígjátéksorozatokban hallható nevetéseket a több kamerával, valóban élőben sugárzó műsorok eleinte élőben vették fel. Később, az egy kamerával, hosszabban forgató, nem élő showk esetében a kész epizód első sugárzása során a stúdióba meghívtak egy közönséget, és az ő hangjukat keverték az adás alá. Mindez Charley Douglass hangmérnök nevéhez fűződik, és a folytatás is. Kiszámíthatatlan volt, hogy jó helyen fog-e nevetni a közönség, és nem tűnt jó ötletnek, hogy minden második székre a szomszédjukat csikiző embereket ültessenek, ezért 1953 körül Douglass elkezdett korábban felvett nevetésekből sávokat készíteni, ezek főleg a The Red Skeleton Show pantomim jeleneteiből származtak, hiszen így jutott szereplőhang nélküli tiszta nevetésekhez. Már ha nevettek, mert a pantomim elég szar.

32 végtelenített szalagot vett tele különböző korú közönség nevetéseivel, tapssal, ujjongással, sajnálkozó (oooh), vagy cukiságszeretgető (awww) hangokkal, ezek közül a szükségesek hangerejét adta rá a megfelelő jelenetnél, majd visszahalkuláskor egy folyamatosan szóló végtelenített, egyedi "kicsit tovább röhögő egyének" sávról kevert még mellé egy kicsit. A gyűjteményét egy "laff box" nevű írógép szerű szerkezetbe integrálta, és azzal járt stúdióról stúdióra, hogy az utómunkálatok során megkeverje a nevetősávot (laugh track).

Miután szinte egyedül volt erre a feladatra, az árai emelkedésével a nagyobb produkciók, mint a Hanna-Barbera, vagy a Muppet Show az 1970-es évek elején inkább legyártották a saját sávjaikat, a Big Bang Theory készítői pedig élő közönség előtt veszik fel az egyes epizódokat.

(eredeti bejegyzés)

#69 Az angol a szláv eredetű robot kifejezést a cseh Karel Čapek színdarabján keresztül importálta, amelyben mesterséges embereket gyártanak. Kevésbé ismert, hogy a pistol is egy huszita fegyver nevéből ered, a robbantós-baszós filmekben népszerű semtex robbanóanyag Pardubice Semtín városrészéről lett elnevezve, és talán a legszebb, hogy a dollar is a XVI. századi csehországban bányászott ezüsttallérok ottani neve eredetileg. Ha csehikumot csinálnának belőle, kérhetnének jogdíjat a névhasználatért (nem). Saját büszkeségünknek is jut egy kis hely, mert például a lézerkardban (light sabre) is található francia sabre eredetét a magyar szablya szónak tulajdonítják, és talán a leggizdább, hogy a coach (lovaskocsi) kifejezés TÉNYLEG Kocs magyar település nevét viseli. Ellenben majdnem minden egyéb exportált szavunk egy-egy kutyafajta vagy valami az étlapról.

Kevésbé fellelhető a forrásokban, hogy míg az angol a vörhenyes (vörös hajú, szeplős, fehér bőrű, 20%-ban nagyon kúrós, 80%-ban elálló fülű) külső jellegzetességűeket a tamilból átvett "ginger" (gyömbér) elnevezéssel sújtja - igazságtalanul -, addig a magyar a "csehfaszú" szókülönlegességgel különbözteti meg ezt a fajta szépséget. A semtex iránti tiszteletből. A nem felületes szemlélőnek feltűnhet, hogy ez még akár sértő és elítélendő is lehet, hiszen diszkriminatív és félrevezető a csehfaszú nőkkel szemben, ami nem szép dolog.

(eredeti bejegyzés)

#68 John Lennon imádott azzal szórakozni, hogy a lemezfelvételek idején különböző belterjes vicceket, meglepiket és utalásokat helyezett a számokba, a poptörténelem egyik leghíresebb dalában, a Hey Jude-ban is van egy ilyen. Az éneksávok rögzítésénél az egyik túlbuzgó hangmérnök véletlenül túlzottan felhangosította a már rögzített instrumentális részeket Lennon fülhallgatójában, amire ő az "oh... fucking hell" kiáltást hallatta, majd amikor visszahallgatta magát annyira megtetszett neki, hogy az eredeti számban is benne hagyta, jó hátra van keverve, de kis füleléssel ki lehet szúrni amikor Mccartney a "Then you begin" sort énekli: https://www.youtube.com/watch?v=eDdI7GhZSQA#t=2m56s

#67 Olaszországban nem érdemes a parkoló autóban behúzni a kéziféket vagy sebességben hagyni a váltót: valamiért a párhuzamos parkolás nem megy az olaszoknak, ezért beállásnál nem is nagyon centiznek, csak mennek ütközésig és ilyenkor egy tisztességesen leparkolt autóban sokkal nagyobb kárt okoznak. Rómában amúgy teljesen megszokott, hogy ki- vagy beállásnál tetriseznek mások ide-oda tologatott autójával.

(eredeti bejegyzés)