#328 A II. világháborúban a lengyelek legfurcsább harcoló egysége Wojtek, a medve volt. Az Iránban állomásozó katonák 1942-ben vették egy helyi kisfiútól pár húskonzervért cserébe a nyelési problémái miatt csontsovány medvebocsot, aztán vodkásüvegbe töltött tejjel felhizlalták, végül kabalaállatként be is sorozták, kicsit később a tüzérezred lőszer-utánpótlásait szállította pingpong-asztal méretű hátán vagy hatalmas mancsaiban. A sajátos neveltetés miatt egy idő után ő is elkezdte magát embernek érezni: egyaránt imádta szívni és zabálni a cigit, rengeteg sört ivott (jobban szerette, mint a vizet), játékosan birkózott a katonákkal, még lengyel módon szalutálni is megtanult. A harcoló alakulattal bejárta a Közel-Keletet és Olaszországot is, a legenda szerint soha nem ejtett el egyetlen lőszeres ládát sem. A háború után leszerelték és egy skót állatkertbe vitték, ahol 1963-ban bekövetkezett haláláig Knut-éhoz hasonló népszerűségnek örvendett, egykori bajtársai évekig látogatták és dobáltak be neki cigit a rácsokon keresztül.
