#363 A korai Beatles (1960-62) két szerencsétlen flótása Pete Best és Stuart Sutcliffe volt. Best a zenekar eredeti dobosa volt, aki a rockzene gerincét adó kétnegyedeket elég trén ütötte, ám nagyobb baj volt vele az, hogy a lányok körében sokkal népszerűbb volt, mint a maradék beatlek. Mivel a gruppi-táplálékláncban (road<dobos<billentyűs<basszusgitáros<szólógitáros<énekes<Schuszter Lóri) meglehetősen hátul helyezkedett el, mégis neki volt a legtöbb csaja, ezért a többi tag (főleg Harrison és McCartney) megkérte Brian Epstein menedzsert, hogy rúgja ki Bestet, aki nem nagyon szívózott, amúgy se látott nagy potenciált a zenekarban. Ez mindössze egy hónappal a Love Me Do single megjelenése előtt történt, leszármazottjai valószínűleg minden nap elküldik a picsába ezért a húzásáért. 
Stuart Sutcliffe a Beatles basszusgitárosa volt 1961-ig (ekkor még McCartney volt a szólógitáros), neki azon kívül, hogy jól nézett ki, semmilyen más termékelőnye nem volt. Koncerteken a hangmérnököknek a többiek meghagyták, hogy a monitorokban (a zenészek felé fordított hangszórókban) minimálisan szólhat Sutcliffe hangszere, de a közönség felé fordított hangládákból inkább ne szóljon belőle semmi, aztán egy idő után ők is annyira megzavarodtak az ütemtelenül és hamisan játszó fiútól, hogy a monitorokból is kiszedették. Külön megkérték arra is, hogy a fotósoknak mindig háttal álljon, nehogy lebukás legyen abból, hogy a fényképeken láthatóan teljesen máshol kolbászol a gitár nyakán, mint amelyik hangnemben a többiek vannak. ’61 júliusában kilépett a zenekarból, hogy festészettel foglalkozhasson, csinált is néhány megkérdőjelezhetően jó képet (http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/c/cd/Sutcliffe_painting.jpg), ’62 áprilisában, mindössze 21 évesen pedig agyvérzésben meghalt. Neki még így is simán jobb, mint Best-nek, aki 50 éve verheti a fejét a falba, hogy mekkora fasz volt!

(eredeti bejegyzés)