#386 A Porsche 911-esnél már volt szó az adózásnak az autógyártásra gyakorolt szerepéről, ami nem csak a Porsche fejlesztéseit érintette: Angliában a furat (vagy más néven hengerátmérő, tehát a fel-le köpülő dugattyú felülete) nagysága után kellett adózni, ezért a klasszikus angol motorokban kicsi dugattyú van, ami viszont hosszú utat jár be (ez az út pedig löket, és emiatt szokták megadni az autóknál furat/löket arányt). Franciaországban viszont térfogat-alapú adózás ment, ezért ott is kis felületű, de viszonylag kis úton sokat járó dugattyúkat használtak, emiatt a klasszikus francia autók motorhangja legalább egy kvarttal magasabb az átlagosnál. Az olajválságra valamelyest választ adó 1978-as amerikai energiaadó volt az első szög az államokbeli autógyártás koporsójába: az újonnan bevezetett adónem szerint minden gyártó jelentős mennyiségű büntetést kellett fizessen azok után a modelljei iránt, amelyek nem tudták teljesíteni az akkor sci-fi-be illő 10,5 liter/100 km alatt fogyasztást. Az EU-ban érvényes széndioxid-kibocsátási kvótának köszönhető, hogy az Aston Martin vagy a BMW röhejes kisautók és "hibridek" gyártásába fogott: a kvóta flottaátlagban határozza meg a gyártók típusainak maximális kibocsátását. Ez a viszonylag egyszerűen kijátszható szabályozás azt jelenti, hogyha például az Aston Martin DBS kilométerenkénti 400 g széndioxidot kiköhögő autója mellé a gyár kifejleszt egy start-stop rendszerrel felszerelt, 0,1 literes motorral felszerelt, fing és sztepptánc által is hajtott hibridet, aminek 10 g/100 km a fogyasztása, akkor átlagolva a kettőt tudják teljesíteni a normákat.
