Napi Vagányság

#445 Két okot tudnánk felhozni, hogy miért ne kísérletezz otthon a céges juttatások kiegészítéseként bankjegyhamisítással és ezek közül egyik sem a TEK. A színes nyomtatók szteganográfiája (kb. rejtett kódjele) felel azért, hogy minden, a printerből kijövő oldalon legyen egy alig észrevehető, sárga pontokból álló kód, amikből viszonylag egyszerűen kiolvasható a nyomtató sorozatszáma és a nyomtatás dátuma is. Ez így kicsit hasonlatossá tenné az esetleges „bűnelkövetés tényét” a faszkalap, fél óra alatt elfogott hevesi rablóéhoz, aki a kilencvenes években egy liszteszsákkal rabolta ki a szatócsboltot úgy, hogy a házától a tetthelyig és visszafelé is húzott egy-egy lisztes sormintát.

A másik lebukós dolog az EUrion-csillagkép, ami a bankjegyeken elhelyezett, öt pontból álló biztonsági kód – ha kaptál már tollal össze X-elgetett bankókat, akkor az annak volt a jele, hogy egy boltosnak komoly kétségei voltak a pénz eredetiségét illetően. Az EUrion pontjai úgy vannak kialakítva, hogy a képfeldolgozó-, nyomtató- és szkenner szoftverek azonnal észlelik ezt a jellegzetes formát és például nem engedik, hogy nagy felbontású képet ments belőlük vagy a printer direkt golyóstoll-hatású John Lennon szemüveget nyomtat Mátyás király fejére, hogy meghiúsítsa a hamisítást.

(eredeti bejegyzés)

#444 Segítünk eligazodni a sok hülye zenei stílus között: az elektronikus műfajon belül ha valaki dallamos lakodalmas zenén nevelkedett vagy véletlenül zenét tanult, akkor trance lesz belőle, ha a hangzás érdekli jobban, akkor house, ha részeg tinilányok között akar térdig gázolni, akkor dubstep. Ha a fogatlan néger 1965 után született, akkor rap, ha gyorsan csinálja, akkor dancefloor, ha nem volt pénze AKAI cuccot vagy számítógépet venni, akkor reggae. Ha fehér, és csak egy olcsó szintetizátorra futotta, akkor hardcore, ha japán, és tamagocsihangon énekel is rá, akkor "jpop". Ha a fogatlan néger ’65 előtt született és a számait visszafelé lejátszva minden dala arról szól, hogy feltámad a kutyája és visszatér a csaja: blues. Ugyanezek a definíciók fogas és fogatlan fehér ember esetében a countryt adják ki megfejtésként. Azok a lakossági ízlésűek, akik amúgy dancefloor rajongók lennének, de nem szeretik az elektronikus dolgokat, operettet hallgatnak. Ez az a zene, ahol a sorok akár 70%-át is lehet éneklés helyett narrációként beolvasni, és senki nem mer szólni érte, ha a végén szteppel 10 másodpercet.

A metál zenékhez annyira nem értünk, de külsőségekből ott is lehet tájékozódni, a fekete-fehér black metál zenekarok neveit tartalmazó typokat például nagyon nehéz kiolvasni, a „t”-betűk pedig általában fordított keresztek. A death metal majdnem ugyanez, csak színesek a logók + szeretik az iniciálékat is. Death metál zenekaroknál amúgy örökös kérdés számunkra, hogy mitől „jó” vagy „nem jó” egy 75%-ban hörgő, 25%-ban sikító hangokat magából kipréselő énekes, de szerencsére nem ismerünk senkit se, akitől ezt megkérdezhetnénk.

(eredeti bejegyzés)

#443 A CIA az elmúlt 60 évben sokszor hasonlított inkább túlcukrozott kakaótól betépett ovisok gyülekezetének, mint egy nemzetközi kémszervezetnek. A hidegháború alatt kötetlen brainstormingokat tartottak Langleyben arra vonatkozólag, milyen pszichológiai hadviseléssel lehetne a szovjetek morálját rombolni: egyetlen ellenszavazaton bukott el az a javaslat, hogy nagyobb ruszki városok felett repülőgépekből hatalmas méretű óvszereket szórjanak ki, a csomagoláson „medium” felirattal, ezzel is az amerikaiak anatómiai felsőbbrendűségét hirdetve. Miután amerikai kémek a tanúi voltak Mindszenty József perének (ahol a teljesen bedrogoztatott bíboros olyan koholt vádakat ismert el, mint hogy célja volt a harmadik világháború kirobbantása és a koronaékszereket lenyúlva Habsburg Ottóval akarta visszaállíttatni a monarchiát), egy közepesen módos afrikai ország éves költségvetésével megegyező összeget különítettek el tudatmódosító szerek kutatására és fejlesztésére. Ennek az MK-ULTRA program volt az egyik hozománya, ami nagyon leegyszerűsítve mesterséges skizofrén bérgyilkosok képzéséről szólt: csecsemőkoruktól kezdve a kísérleti alanyokban kettő vagy több személyiséget fejlesztettek ki, amelyek közül az egyik tökéletesen alkalmas volt a mindennapi életre, de bizonyos kulcsszavakkal elő lehetett csalogatni a többi, egyébként az alany számára is ismeretlen személyiségeket, akiket aztán kedvükre csibészeltethettek kiképzőik, ők voltak a „mandzsúriai jelöltek”.

Az LSD kifejlesztése volt a másik nagy CIA-s trükk és hogy az ügynököket kellően felkészítsék, néha egymást dzsináztatták be az erősen hallucinogén szerrel - erről akkor szoktak le, amikor valakinek a lőtér közepén szívódott fel a kávéjából a szer és kezdett esztelen lövöldözésbe a korabeli beszámolók szerint „amőbaarcú szovjet harckocsikra”, amikről addig max. Salvador Dalí tudhatott. A CIA ezután inkább állami pénzekből bordélyokat létesített, ahol a csak egy jót szopatni akaró szerencsétlen kuncsaftokat a Midnight Climax akció keretében telenyomták LSD-vel és például olyan fontos kísérleteket végeztek rajtuk, mint a „meddig tartható fenn az erekció, ha az előtted álló kurvának három feje és vízvezetékrendszer-teste van”. A CIA legszarabb húzása mindezekből levezethetően mégis az volt, hogy (háborús bűnös náci tudósok aktív közreműködésével) nekik köszönhetjük az ördögbotozó, büdös hippiket: Ken Kesey 1959-ben jelentkezett egy CIA által szponzorált „gyógyszerkísérletbe”, ahol ipari mennyiségű LSD-t, kokót és meszkalint áramoltattak rajta keresztül, aztán ezekből az élményeiből táplálkozva megírta a Száll a kakukk fészkére című hippi alapművet, ami az egész elbaszott mozgalom egyik elindítója volt. 
(a képen David Petreaus, a CIA kanos ex-igazgatója)

(eredeti bejegyzés)

#442 Hogyan függenek össze a kísérleti atomrobbantások és a pontatlan radiokarbonos kormeghatározások? Mindennek az alapja a szén 14-es izotópja. A „sima” szén-12-ben 6 proton és 6 neutron található és ők kicsit jobban megvannak az atommagon belül, mint mondjuk a Való Világ szereplői: senki nem akarja kitúrni a másikat és biztos a WC-ülőkét is mindig lehajtják maguk után, ami azért neuralgikus pont szokott lenni mindig. A szén-14 izotópja ezzel szemben úgy keletkezik, hogy a sarki fényeknél már tárgyalt kozmikus sugárzás neutronokat biliárdozik ki a felső légkört alkotó atommagokból, amelyek a közönséges nitrogén atomokba (nitrogén-14) csapódva azokat szén-14-gyé alakítják. A plusz neutronoktól a szén tele lesz energiával, barcogó teknőket ás és mindaddig ilyen feltüzelt állapotban is marad, amíg ezt az energiát leadja és visszaalakul nitrogénné, vagyis ettől az instabil állapotától radioaktívvá válik. De hogy lesz ebből kormeghatározás? A növények a felvett levegővel együtt fotoszintetizálással széndioxidot (CO2) is magukhoz vesznek, aztán ezek bejárják az állati és emberi tápcsatornákat is. A szén-14 ugyanígy képes széndioxiddá alakulni oxigénnel való egyesülése során, szóval ez is bejut az élő szervezetekbe, ahol a szén-14 visszaalakul nitrogénné, de mivel folyamatos az utánpótlása, ezért a szén-12 és a szén-14 aránya állandónak tekinthető. Halál esetén ez a vegyes szénmennyiség a szervezetben reked, a 12-es szén változatlan formában, a 14-es viszont elkezd elbomlani 5730 éves felezési idő mellett, tehát a szervezetben maradt 14-es tömegéből viszonylag egyszerűen meg lehet állapítani (80 éves pontossággal), hogy az adott lelet mikori.

A levegőben egészen az 1950-es évekig (amikor amúgy felfedezték a szén-14-es kormeghatározást) még jól meghatározható volt a sima és a szén-14-es atomok aránya, tehát ez egy jó kiindulási alap volt a méricskélésekhez, aztán a péniszméretüket kísérleti atomrobbantásokkal kompenzálni akaró államfők rákaptak a nukleáris mókákra és megtöltötték a levegőt mindenféle radioaktív izotóppal, szóval azóta ez sem tekinthető teljesen megbízható mérési formának. Radiokarbonos kormeghatározással nagyjából 50.000 évig lehet méricskélni egy leletet, ennél öregebb cuccokban a szén-14 már szinte teljesen kimutathatatlan, de ez azért elég ahhoz, hogy a kreacionisták szerint 6.000 éve teremtett embernek ellent mondjon. Mondjuk nekik már az is szar érzés lehet, amikor évmilliók óta halott dínókból préselt leveket tankolnak az autóikba.

(eredeti bejegyzés)

#441 "Te mondd, hogy rablópoloska, a te hangod mélyebb!" - az acanthaspis petax egy rablópoloska, Kelet-Afrikában és Malajziában bejelentett szavazó, és szerinte jó ötlet, hogy a legyilkolt és részben elfogyasztott hangyák maradványait testére ragasztja egyfajta álcaként. Mint a Predátorban, az Apokalipszis mostban vagy a Tökéletes katonában a zorall gyerekek, akik a megölt katonák füleit hordják nyakláncként.

Komolyabb piackutatást nem végzett előtte, mert bár nagyobbnak és így veszélyesebbnek tűnik, hol van az leírva, hogy a 36 darabos hangya-Merci csomagolás nem indítja be egy-egy majom nyálelválasztását. Olyan lehet ez a hangyaevők számára, mint nekünk a filé, hogy nem kell a csontokkal meg szálkákkal gecizni, elég levenni a londínert a csomag aljáról (ha ajándékba lesz). A HÁTIZSÁK svEjci, többfunkciós: a madarak nagyobbnak látják, és ezért nem feltétlenül támadnak rá. Az ijesztő nevű ugrópókok rossz helyen támadják be (valamelyik hangyát nézik létfontosságú szervnek), ilyenkor a poloska csak eldobja a hátizsákját és elszalad a következő éjjel-nappaliig rendőrt hívni. A hangyák pedig az ismerős finom illatok miatt egészen közel engedik, hogy aztán ők is bekerüljenek a rögtönzött Lutra-albumba.

Az ember elől az evolúció nem védi a fajt, mert Adidas papucs ráejtéssel ártalmatlanná lehet tenni. De ettől visszatartanánk mindenkit, mivel ez a faj saját jogán sokkal régebben van jelen a Földön, mint mi és a papucskáink. De azért mégis goranga egy mozdulatból papucsozni 47 pontot, na.

A városi homo sapienstől csak azok az ízeltlábúak vannak biztonságban, amelyek a falon közlekednek, és egy-egy úttörő, vértanú példányuk irgalmatlan barna pacát hagy a festésen, így nyerve könyörületet az őt követő generáció számára, akiket már a festés miatt senki nem üt le. Az ilyenek közül a legjobb protektív PR-rel a "halottbűzű bogár" vagy büdösbogár elnevezésű, amely már veszély esetén is odabüdösít, de nyilván az a büdös belülről jön, szóval szétnyomkorászás helyett érdemes inkább lassan hetekig arzénozni, vagy spáros nejlonzacskóval meglepetésszerűen megfojtani, vagy ha csengetnek, megkérni, hogy ő nyisson ajtót, és akkor gyorsan kilökni.

Eredeti bejegyzés

#440 Híres logók: a NEXT Steve Jobs új cége volt, miután kirúgták az Apple-től. A cég logóját Paul Rend tervezte, aki többek között az IBM, a UPS és az ABC televízió logóját is összegányolta. A NEXT kocka alakú gépeket akart gyártani kockáknak, szóval eléggé adta magát, hogy ez a logóban is visszaköszönjön. Rend 100 ezer dollárt kért a logóért, amiért hajlandó volt egyetlen változatot készíteni és az volt a deal, hogy ha nem tetszik Jobsnak a végeredmény, akkor is ki kell hogy fizesse a tervezés teljes költségét. 2 hét molyolás után Rend áthívta megrendelőjét, megvacsoráztak, majd átnyújtott egy 50 oldalas, bőrkötéses kis füzetet, amiben benne volt a designer bullshitelős víziója, többek között azzal, hogy az „e”-betűt kicsivel kell írni, mert ez pozitív asszociációkat kiváltó, „e”-vel kezdődő szavakat fog mindenkiben felidézni, szóval a cég neve is megváltozott így NeXT-re. Jobs szerette a logót, a sárgát ugyan egy picit világosabbra vette volna, aztán Rend elküldte a picsába és inkább maradtak az eredeti tervek.

A Chupa Chups spanyol nyalóka logóját maga Salvador Dali bindzsizte össze: egy százszorszépet idéző alapra helyezte a márka nevét, a színek pedig a spanyol zászlóból jöttek. Dalinak egyetlen kérése volt a logóval kapcsolatban: ne az eredetileg eltervezett vékony szárra helyezzék, hanem magára a kerek nyalókákra. Az egyik legokosabb brandingelést valósította így meg.

A Ferrari logóból a paripa eredetileg Francesco Baracca, az első világháború legeredményesebb olasz pilótájának a vadászgépre volt pingálva, mint a Baracca családi címere. Francesco halála után a pilóta anyja ajánlotta fel Enzo Ferrarinak, hogy fesse fel autóira, mert az jó szerencsét fog hozni neki - bejött.

 (eredeti bejegyzés)

#439 Sir Isaac Newton elképesztően vagány volt: egyszerre volt gyakorló alkimista és az állami főverde főfelügyelője, és 500 évvel előre, nagy pontossággal meg tudta volna azt is becsülni, hogy mekkora lesz a légi forgalom 2186-ban Chicago és New York között. Területi potenciál alapú gazdasági vizsgálatokhoz, forgalmi előrebecslésekhez ugyanis a Newton által 1686-ban leírt gravitációs képletet nyúlják le azóta is a kreatív munkára teljesen alkalmatlan közlekedésmérnökök.

A fenti képlet azt mondja, hogy két test között a vonzerő egyenesen arányos a két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével, azaz ha te kellemesen korpulens vagy és valahogy felcsalogatsz egy hasonlóan kövér nőt vagy férfit a lakásodra, ahol nagyon közel lesztek egymáshoz a rosszul aládúcolt franciaágyon, akkor szinte biztos, hogy barcogni fogtok, de a koitusz esélye négyzetesen csökken a köztetek lévő távolság növelése esetén. Egyszerűen belátható, hogy ha például a másik kövér ember már látótávolságon kívül van, akkor a többi kövér test irányába érzett vonzerő akár meg is haladhatja az ő irányában mérhető eredeti erőt.

A légiközlekedési igények tervezésénél triviális, hogy a várható forgalom egyenesen arányos lesz a két város súlyát jellemző valamilyen jól megválasztott dimenzióval, ami éppúgy lehet a populáció, a GDP, vagy épp a hónapos retek fogyasztás és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Ezek alapján könnyen belátható az, hogy miért van közvetlen légi forgalom Párizs és Frankfurt között, ugyanakkor miért nincs Mezőkövesd és az új zélandi Manawatu között.

Érdekes továbbá, hogy a newtoni képletben az olyan zavaró hülyeségeket kiiktatva, mint amilyen a Földünk tömege és sugara, a jól ismert F=m*g képletet kapjuk, amivel pontosan kiszámítható, hogy az elejtett mobiltelefont érdemes-e a pucér lábujjunkkal megállítani az anyagi kár mérséklése céljából. Ennek eldöntéséhez, azaz a képlet gyakorlati felhasználásához, fontos tudni, hogy földi körülmények között a g nem állandó értéke 9,81, míg a Holdon csak 1,6. Azaz pusztán a mobiltelefon rugdosás problematikáját tekintve Neil Armstrong akár mezítláb is ugrándozhatott volna a Holdon. (Gődény Gábor)

(eredeti bejegyzés)

#438 Az Ausztrál kontinensről (nagyon helyesen) a legtöbben azt gondoljuk, hogy a természet immunreakciója az emberekre és minden négyzetmétere az ott élők kipusztítására törekszik. Változatos kígyó- és skorpiófajok, halálos medúzák, azonnal ölő mérgű pókok, Mel Gibson stb.

A földrész két legcukibb állata nem túl meglepő módon szintén iszonyú veszedelmes: a korábban itt már tárgyalt párzódühös koala simán leszakítja az arcod, ha az eukaliptusz túladagolástól éppen koalalánynak néz, a wombat pedig röhejes kinézete ellenére rengeteg derék ausztrál haláláért felelős. Az egy méter hosszú, 30 kilós wombatok úgy képzeljük, hogy ugyanazon a durva házibulin születhettek, amelyiken az öszvér és a tiglán: egy kanos patkány beginázott egy már eleve eléggé elázott koalát, aztán pár hét múlva megszületett az első wombat bébi. A rövid lábai miatt alacsony súlypontja és masszív felépítése mind-mind alkalmassá teszik a wombatot arra, hogy az ausztrál utakon szerves fekvőrendőrként random motorosokat és KOCSIKAT borítson fel, ha ráhajtanak, emiatt készült külön figyelmeztető KRESZ-tábla is, ami az állatok áthaladására hívja fel a figyelmet. Nappal az erős napsütés elől inkább beássa magát a földbe éles karmaival (a nagy erővel kitúrt föld miatt az erszénye egyedülálló módon hátra, a segge felé nyílik), éjszakai portyázásai után pedig hogy a rosszul látó kis állat biztosan visszataláljon odújához, kocka alakúra préselt szardarabokat hagy maga után (amiket a szél nehezebben tud elfújni), és ezek szagát követve navigál vissza. Ezek a dobókocka-alapanyagok egyébként a fő okai a köztudottan szerencsejátékbuzi aboriginaloknak. Ha menet közben támadás érné, akkor termetét meghazudtolóan fürgén, 40 km/h-s sebességgel kezd el nyargalni, a bűzös kis lakát pedig úgy védi meg, hogy az odú bejáratát eltorlaszolja hatalmas picsájával, amin ismeretlen okból a legvastagabb a bőr az egész testén, és vaskos hátsó lábaival iszonyatosakat rúg hátrafelé, amivel simán széttöri a dingók állkapcsát is.

(eredeti bejegyzés)

#437 Viktória brit királynőt a történelmi emlékezetben viszonylag súlytalan, de amúgy hízásra hajlamos fia, VII. Edward (a mindent lefordítók kedvéért: Eduárd) követte a trónon, akinek személyesen lehetünk hálásak azért, hogy a zakók alsó gombját nem kell begombolni. Orbán Viktor (aki köztudottan nem szereti a pocakos tábornokokat se) biztos kifaszolt volna a folyton zabáló királyon, de az udvari szabóknak is meggyűlt a bajuk vele: kéthetente mindig újra kellett szabni a felöltőit, mert hasban kihízta őket. Az egyik diplomáciai vacsorán a szokásosnál is többet evett és mivel az etikett azt diktálta, hogy minden látható gomb legyen begombolva, ezért az asztal alatt végződő legalsót tudta csak kigombolni. Az est végén, amikor a vendégek indulni készültek és felállt, akkor persze lelepleződött, de mivel akkora divatdiktátor volt a mindenkori király akkortájt, mint 100 évvel később a Spice Girls, így simán kidumálta, hogy ez a DIVAT, az udvarban meg mindenki így kezdte el hordani, aztán meg elterjedt. Mindig gondolj erre, amikor egy korpulens brit király miatt nem gombolod be a zakódat.  

(eredeti bejegyzés)

#436 Bizonyára sokatok oldalát fúrja, hogy miért nem lehet kétszemélyes kotyogó kávéfőzőt kapni a repülőterek egyébként egész meggyőző árukészlettel felszerelt üzleteiben. Gondolhatnánk, hogy ez a kávézók üzemeltetésében érdekelt globális franchise hálózatok példaértékű érdekérvényesítő erejének köszönhető, de nem: az ok biztonságtechnikai és egy markáns vegyi reakcióhoz köthető. Aki kamaszkorában délutánonként nem csak botozott, hanem tanult is valamit, az talán még emlékszik, hogy alumínium és vasoxid cserebomlása vagy reakcióba lépése a következők szerint játszódik le: Fe2O3 + Al –> Al2O3 + Fe. Vagyis az oxigén a vasból átkolbászol az alumíniumba. Ez eddig nem okozna problémát, de a kísérő jelenségként tapasztalható 2400 °C hőmérséklet már elég izzasztó tud lenni, pláne ha azt vallási vagy politikai megfontolásból, artikulátlan üvöltés formájában egy öngyilkos merénylő hanghatása is kíséri. A vasoxid por és az alumínium por annyira jó cucc, hogy külön művésznevet is kapott, a Robbanószerek utónév-szótárában konkrétan termitként szerepel és az egyik legjobb választ adja arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne úgy rendesen megbaszni a szilveszter utáni petárdatilalmat. Indokolt tehát, hogy az alumínium konyhai cuccok, a körömreszelő és az ékszerészek által is kedvelt hematit, becenevén Fe2O3 ne egymás mellett sorakozzanak a Duty Free-ben, ahogy a fentiek azt is megmagyarázzák, hogy miért nem tudunk letolt gatyával a klotyón nyugodtan eltölteni másfél órát két átszállás között anélkül, hogy a reptéri biztonságiak ránk ne rúgnák az ajtót. A 10 percenkénti látszat partvisozás ugyanis nem higiéniai célokat szolgál, ahogy azt is tudjuk a South Park 16-ik évadában megismertek óta, hogy a Transportation Security Administration, azaz a TSA az igazából Toilet Safety Administration-t jelent.

(Gődény Gábor)

(eredeti bejegyzés)