#418 A Vissza a jövőbe trilógia időgépeként elhíresült DeLorean DMC-12 a valóságban a fluxuskondenzátor nélkül is elég furcsa szerkezet volt. Eleve a kaszniját rozsdamentes, csiszolt acélpanelek alkották, amiről a például a madárszart és felkenődött bögölytetemeket a legegyszerűbben csiszolópapírral lehetett eltávolítani. A finomra csiszolt acéllemezeken a hagyományos festékek nem tudtak megtapadni és valószínűleg a búváros – HIT gyülis matricák is lecsúsztak volna, szóval minden autó ugyanúgy nézett ki, aminek például a kocsijukat eszetlen módon pimpelgető Premier League játékosok biztos nem örültek. A gyártó 25 év rozsdásodás elleni védelmet vállalt az autókra, az már tényleg nem az ő hibájuk, hogy a belfasti mikroklímában végzett teszteken jól teljesítő impregnálást a kaliforniai sós levegő azért elkezdte erősen szétbarmolni. Szerencsére a gyár alig 2 évvel a gyártás megkezdése után tönkrement (John DeLorean alapítót az FBI berántotta egy csúnya kábítószer-csempészésbe), szóval a garanciás panaszok miatt nem kellett, hogy fájjon a fejük.
+ vagányság: Robert Zemeckis rendező eredetileg egy frigót akart időgépnek a Vissza a Jövőbe első részébe, csak félő volt, hogy a mozirajongó kölykök időutazás apropóján beszállnak a hűtőbe és halálra fagynak, DeLorean meg azért kevesebb háztartásban volt. Ami viszont volt, az meg nem tudta a 88 mérföldes (140 km) végsebességet, legalábbis csak 85-ig voltak skálázva, mint minden akkoriban készült autó, hogy így előzzék meg a száguldozásokat.
