Napi Vagányság

#396 A szifilisz nemcsak a népességszabályozásra volt hatással, de a magyar nyelvre is: a „francba” szitokszóval a kór régies nevére, a francia betegségre utalunk, még ha nem is tudatosan tesszük ezt. Az olaszok is a franciákra hivatkoznak a betegséggel kapcsolatban, a lengyelek és németek viszont olasz kórnak becézik a szifiliszt. Az oroszok meg a lengyeleket veszik elő a betegséggel kapcsolatban :) A törökök egyszerűen keresztény betegségnek aposztrofálják. A radai rosseb ugyanez: valószínűleg a Zalában található Nagyrada településen lehetett egy elfajult swinger parti valamikor a XVII. század közepén, ami után megszaporodtak a környéken az eléggé levágós, hólyagos kiütésekkel tarkított betegek. Az eredetileg rossz seb duma magyarázata az, hogy rossz = gyógyíthatatlan, a seb pedig maga a fekélyt jelölte. Napi Vagányság tipp: ne csőrözzetek összevissza, mert szájon át is terjed a betegség. Szifilisz, Barbie és a nácik egy posztban itt: http://napivaganysag.blog.hu/2013/08/07/mi_koze_a_naciknak_a_barbie_babahoz

(eredeti bejegyzés)

#395 Lemmy a Motörhead-ből a megelevenedett Napi Vagányság: amikor 1975-ben a Hawkwind-ből kirúgták inkompatibilis drogfogyasztás (a zenekarban mindenki füvet vagy hasist szívott, Lemmy viszont szintetikusokat tolt) és a sok letartóztatás miatt, akkor bosszúból levarrta három egykori zenésztársa mamáját.Az első Motörhead koncerteken csak pattanásos kamaszok és kutyák voltak, ezért Lemmy jó magasra állította a mikrofont, hogy ne is lássa őket, aztán később, amikor már ez lett a védjegye, nem akarta visszaengedni + innen a gégéből éneklés hagyománya is. 35 éve minden nap megiszik egy üveg Jack Danielst, de már nem rúg be tőle egy kicsit se, kb. 2.000 nőt dugott meg, az egyetlen kevésbé vagány részlet az életművéből a nevének az eredete: óriási játékgépbuzi volt világéletében, ez meg általában korrelál a lapos pénztárcával, fiatalkorában ezért állandóan tarhált: „lemmy (lend me) a quid till Friday”.

(eredeti bejegyzés)

#394 A Nike számára a „Just do it!” szlogent leszállító Wieden and Kennedy reklámügynökség inspirációja Gary Gilmore, egy gyilkosságokért többszörösen elítélt bűnöző volt, akinek az utolsó mondata a kivégzőosztag előtt a „Let’s do it!” volt. Gilmore kivégzését előzetesen többször áttették már más időpontra, valószínűleg be volt szarva, hogy megint elmarad. A Nike pipát egy Carolyn Davidson nevű nő tervezte kemény 35 dolcsiért, a cég vezetője azért választotta logónak, mert „ez nézett ki a legkevésbé szarul”.

(eredeti bejegyzés)

#393 Hitler és az őt körülvevő emberek: a Führer szinte szerelmes volt Henry Fordba. A T-modellt a szocializmus kiteljesedésének gondolta és nagyon riszpektelte azért is, mert Ford szerkesztette a kor kuruc.info-ját Final Solution néven. Ford a húszas évektől fogva aktívan támogatta Hitler mozgalmi céljait is, Dolfi pedig annyira odavolt a vén zsidófalóért, hogy még egy festményt is őrzött róla dolgozószobájának a falán és állítólag a képpel szemezett, miközben írta neki a leveleit. Ford is tartott egy portrét róla az asztalán, aztán ebből lett később a Skype. Hitler már német kancellár volt, amikor elküldte fényképészét Sztálinhoz, hogy készítsen képeket a szovjet diktátor fülcimpájáról, indoklásként csak annyit mondott, hogy „nagyon fontos látnom, mielőtt találkozom vele”. Hitler meggyőződése volt, hogy a fülcimpa nyakkal bezárt állásából meg lehet állapítani, hogy valaki zsidó-e vagy sem.

(eredeti bejegyzés)

#392 Nagy-Britanniában és gyarmatain a ferdén csíkos nyakkendők csíkjai a viselő bal oldalától lejtenek a jobb oldala felé, állítólag azért, mert a bal válltól mutatnak a jobb (kardforgató/faszverő) kéz felé.

Az európai kultúrában a nyakkendő csíkozása sokszor valamilyen hovatartozást fejez ki. Amerikában ezzel szemben a csíkok a viselő szerint jobbról balra lejtenek, és csupán esztétikai szerepük van. Amint azonban valamilyen tagságra utalnak (pl. iskolai, politikai erő, szervezet közös nyakkendője), már az európai csíkozást követik. Állítólag a csíkok vagy párhuzamosak, vagy merőlegesek a nyakkendő valamelyik szegélyével. Az nem világos, hogy a Vörös Október Ruhagyárban erről tudtak-e.

Az amerikai csíkozás különbözősége függetlenségüket volna hivatott kifejezni, annál is inkább, mert iskolák és egyéb szervezetek mellett katonai alakulatok, ezredek színeit szimbolizálják a csíkok, amelyhez a viselője tartozik.

A II. Világháború alatt rövidebben hordták a nyakkendőket, részben, mert úgyis mellény alá került, részben pedig a Bold Looknak megfelelően hónaljig húzták a nadrágot, avagy derékra, a szarral teli alhasuk fölé. (Nőknél ez szaknyelvben a "FUPA" = Fat Upper Pussy Area.)

Aztán az 50-es évektől jött a "Mister T" viselet, amikor a nadrágot csípőn kezdték hordani, és azóta vékonyabbak a nyakkendők, és az öv és a köldök közöttig illenék érniök ha el nem basszák. Ami még nagyon fontos megfigyelés, hogy a divatozás ellenére hányáskor és olcsó jellegtelen kifőzdében paradicsomos káposztát zabáláskor a csinovnyikok egy része hátra szokta hajtani (mint rimjob közben a cuccot az udvariasabb urak), annak ellenére, hogy így nő a paradicsom-ing impact esélye, melyből az ing kétszer annyiba kerül, mint a nyakkendő. DE SEBAJ! Egyszerűen úgy kell ez a mozdulat a tenyérbemászó embereknek, mint a pop the collar (gallérfelhajtás).

Eredeti bejegyzés

#391 Mao Ce-Tung is az unortodox gazdaságpolitika híve volt: az 1958-as Nagy Ugrás programmal kijelölte, hogy az addig leginkább fostalicskát toló szerencsétlen kínai népességnek inkább be kellene szállnia a nehézipar fellendítésébe, ezért úgynevezett népi kohókat létesítettek a nagyobb udvarokon, utcasarkokon. Ide mindenki elhozhatta a maga vájlingját, kapáját vagy sarlóját és kiolvaszthatta belőle a propaganda szerint nélkülözhetetlen acélt, amivel majd lenyomják termelésben a ruszkikat. Nem túl meglepő módon az így kinyert acél teljesen használhatatlan volt, viszont a project arra jó volt, hogy a mezőgazdaság teljesen magába zuhanjon az ember- és eszközhiánynak köszönhetően, ezzel mintegy 20 millió kínai éhhalálát okozva – többet, mint amennyit Hitler és haverjai elintéztek regnálásuk idején. Ebben az időben terjedt el Shanghaiban, hogy figyelmeztető táblákat raktak ki magasabb épületek járdáira, hogy az orrukat lógató gyalogosok inkább felfelé nézzenek, nehogy agyonüsse őket valami öngyilkos fasz – volt olyan nap a városban, amikor hetvennél is többen ugrottak. 1973-ban is volt ötlete a népességszabályozásra: Henry Kissingernek bizalmasan felajánlott 10 millió kínai nőt, csak a szállítást kellett volna megoldani okosba.

(eredeti bejegyzés)

#390 A kizárólag cicák gyomrában szaporodni képes toxoplasma gondii nevű élősködő a macskahúgynál is félelmetesebb fegyvere a cirminek. A macska szervezetéből az ürülékével együtt kikerülő parazita megfertőz mindenkit, aki kapcsolatba kerül vele és egészen elképesztő biológia változásokat képes előidézni: a fertőzött patkányoknak és egereknek gyakorlatilag újradrótozza az agyát úgy, hogy azok nappal is aktívak legyenek és kevésbé féljenek a macskáktól (a cica megjelenése dopamint termel a szervezetükben), így könnyebben levadászhatóvá válnak és a parazita egyszerűen át tud kerülni a következő nyávogó gazdatestbe. Képes az emberi szervezetet is megfertőzni, a kutatások azt mutatják, hogy a hordozók szignifikánsan több közlekedési szabálysértést és kihágást követnek el, viselkedésük kevésbé szabálykövetővé válik (biztos a munkából is elkésnek), és valószínűleg ugyanez a parazita felelős a penicillin és punnyadt pisiszagú, őrült macskás nőkért is.

(eredeti bejegyzés)

#389 A Manhattan tervben résztvevő tudósok szinte mindegyikét lesokkolták a rádióból érkező jelentések a Hirosimára ledobott első atombombát követő pusztításokról, csak Teller Ede volt lelkes: „Én még ennél is durvábbat csináltam volna!” A fejében már korábban összeállt a hidrogénbomba elméleti modellje, amelynek hatalmas energiája nem maghasadásból (egy nehezebb atommagból lesz több könnyebb), hanem magfúzióból (két kisebb atommagot – esetünkben hidrogént - összebindzsizve hatalmas energiakitöréssel egybekötve létrejön egy nagyobb) jönne létre. Teller munkája során végig a kihívást kereste, az atombomba tökéletesítésében már nem is vett részt, a Nagaszakira ledobott második bombát is teljesen feleslegesnek tartotta, ő már a Szovjetek elleni harcot tervezgette, amihez az egyébként tényleg sokkal durvább hidrogénbomba lett volna a végső fegyver. A főpróbára 1952. november 2-án került sor: egy kies csendes-óceáni zátonyon az első kísérleti hidrogénbombát Teller irányításával felrobbantották, aminek köszönhetően a térség teljes tengerészeti térképét frissíteni kellett a hajók GPS-én, annyira elpárolgott a kísérletnek helyt adó sziget a robbanástól és a több ezer fokosra felhevülő víztől.

(eredeti bejegyzés)

#388 A teknősök az állatvilág Darth Vaderei, már ami a légzésüket illeti: mivel a bordáik gyakorlatilag a páncélzatuk részét képezik, ezért a tüdejük nem tud kitágulni és összehúzódni, hogy a levegő áramoltatását elvégezze. Az egyik módszerük a légzésre az, hogy nyugalmi helyzetben behúzzák a lábaikat, amivel kiszorítják a levegőt, majd újra kidugják, ettől lecsökken tüdejükben a nyomás, a levegő pedig beáramlik. Ebből következik, hogy például pajzánkodás közben sem tudnak igazán levegőt venni, amiről azért David Carradine is tudna mesélni. A szintén hüllők osztályába tartozó krokodiloknál szintén a légzés és az orrüreg apró mérete miatt könnyeznek evés közben – szemükből ilyenkor egyszerűen eltávolítják a felesleges folyadékot és a hirtelen nyomáscsökkenéstől levegő tör be szervezetükbe. Egyes vízi teknősfajok egy speciális hólyagot alakítottak ki kloákájuk mellett (segglégzés!), amellyel Fogarasi Árpádhoz hasonlatosan képesek kivonni a vízből az oxigént: ennek a speciális kopoltyúnak annyira sima és vékony az érhálózata, hogy a gáz egyszerűen diffundálni tud a véráramba és így megoldódik a víz alatti légzés problémája is.

(eredeti bejegyzés)

#387 Az adózáson és a szabályozások kijátszásán túl még egy dolog játszott nagy szerepet az autógyártásban: a töréstesztek. Az 1997-ben bevezetett Euro NCAP és a csillagjaik hamar elterjedtek, és küldtek a földre lassan eszmélő autógyártókat, például az akkortájt más területen is gyengébben teljesítő Rovert. Az 1998 és 2002 között európai piacra szánt autók indokolatlanul nagy részét úgy alakították ki, hogy ezeken a teszteken jól szerepeljenek, viszont az egyéb fejlesztéseik és a designjuk a pénzek átcsoportosítása végett tré lett. Az egyetlen kivétel talán a Saab, akik a nyolcvanas évek eleje óta keményen rámentek a biztonságra, majd az Euro NCAP időkben viccből készítettek olyan ütközőzónájú és merevségű autókat, hogy a patológusok között elterjedt a Saab-halott szleng: ez azokat a közúti balesetben elhunyt szerencsétleneket illette, akiken semmilyen külsérelmi nyom nem látszódott az autó kialakításának köszönhetően, viszont a kevesebb mint fél méter alatt 120-ról nullára lassulás miatt leszakadtak a belső szerveik és ebbe haltak bele. Az Egyesült Államokban picit komolyabban törögették a kocsikat, unortodox módon hátulról is megzúzták őket, ott pont emiatt nem is annyira népszerűek az ezeken a teszteken rosszul teljesítő hatchbackek (mint amilyen például a Golf).

(eredeti bejegyzés)