Napi Vagányság

#386 A Porsche 911-esnél már volt szó az adózásnak az autógyártásra gyakorolt szerepéről, ami nem csak a Porsche fejlesztéseit érintette: Angliában a furat (vagy más néven hengerátmérő, tehát a fel-le köpülő dugattyú felülete) nagysága után kellett adózni, ezért a klasszikus angol motorokban kicsi dugattyú van, ami viszont hosszú utat jár be (ez az út pedig löket, és emiatt szokták megadni az autóknál furat/löket arányt). Franciaországban viszont térfogat-alapú adózás ment, ezért ott is kis felületű, de viszonylag kis úton sokat járó dugattyúkat használtak, emiatt a klasszikus francia autók motorhangja legalább egy kvarttal magasabb az átlagosnál. Az olajválságra valamelyest választ adó 1978-as amerikai energiaadó volt az első szög az államokbeli autógyártás koporsójába: az újonnan bevezetett adónem szerint minden gyártó jelentős mennyiségű büntetést kellett fizessen azok után a modelljei iránt, amelyek nem tudták teljesíteni az akkor sci-fi-be illő 10,5 liter/100 km alatt fogyasztást. Az EU-ban érvényes széndioxid-kibocsátási kvótának köszönhető, hogy az Aston Martin vagy a BMW röhejes kisautók és "hibridek" gyártásába fogott: a kvóta flottaátlagban határozza meg a gyártók típusainak maximális kibocsátását. Ez a viszonylag egyszerűen kijátszható szabályozás azt jelenti, hogyha például az Aston Martin DBS kilométerenkénti 400 g széndioxidot kiköhögő autója mellé a gyár kifejleszt egy start-stop rendszerrel felszerelt, 0,1 literes motorral felszerelt, fing és sztepptánc által is hajtott hibridet, aminek 10 g/100 km a fogyasztása, akkor átlagolva a kettőt tudják teljesíteni a normákat.

(eredeti bejegyzés) 

#385 Ami az időzónatérképet illeti, ezügyben is IGEN KÜLÖNC* országok léteznek. Az ismert, hogy van pár ország, amelyek nem egész órával térnek el a greenwichi középidőtől, hanem mondjuk 5 és fél órával, pl. Irán, India, Venezuela meg pár nehezen memorizálható szigetország. Borzasztó hülyeség, mert 30 perc nem nagy dolog, arra viszont tök jó, hogy összekavarja az utazókat, vagy nemzetközi dolgokkal foglalkozókat, és csilliárdokat lehessen költeni a számítógépes elszámolásokat kezelő szoftverekre.

Még idiótább, hogy Közép-Ausztrália is félórás eltérésben van, ráadásul országon belül, hogy a tévénézőket is összekavarja.

De ami a legmeghökkentőbb, hogy van egy picsányi sziget Új-Zéland mellett, ahol 12 óra és 45 perc az eltérés. A Chatham sziget lakossága 650 fő, Új-Zélandhoz tartozik (ahol egyébként 12 óra az eltérés). Ez pont arra jó, hogy folyton lekéssék a meccsek első félidejét.

- Jim, nem azt mondtad, hogy 9-től játszunk Tonga ellen?
- De, csak AUCKLAND szerint.
- Hát akkor a kurva anyádat, Jim. Miattad melléállítottam a videót.

Nepál is 45 perces eltérés, de akinek cikkcakk alakú zászlója van azon meg sem kell lepődni. Hab a tortán, hogy Ausztrália északi részén nem állnak nyári időszámításra, de délen igen (?), ezért nyáron horizontális és vertikális (!) időeltolódás is van. Gratulálunk.

1995-ig Kiribati sziget keleti és nyugati oldala közt egy egész nap eltolódás volt, mert pont átmegy rajtuk a dátumválasztó vonal. Ez 1995 előtt nem zavarta őket, csak legyintettek, hogy "majd holnap", és utána órákig röhögtek beszívva azon, hogy

- De hát holnap az tegnap volt, nyiháháháháhá, ne stoppold a cigit, Woong!

Aztán 95-ben elfogyott a fű, és rendet raktak.

Eredeti bejegyzés

* = fasz

#384 Ázsia déli részein elég komoly hagyománya van a pálmaolajjal sütésnek, de mivel ennek teljesen más a viszkozitása, mint az általunk megszokott étolajaknak, ezért a térségbe látogatók amikor telítődnek a helyi sült finomságokkal akkorát fosnak, mint egy metroszerelvény. Ami a puhány magyaroknak a pálmaolaj, az például az indonézeknek a tej: felnőttkorukra a népesség kis részének a szervezetében marad csak tejlebontó enzim, ezért őket ez hajtja meg. Az evolúció a ludas itt is: amelyik nép foglalkozott az ősidőkben nagyüzemi pásztorkodással és állattartással, azoknak a mai napig több ilyen típusú enzimjük van.

(eredeti bejegyzés)

#383 1. A házi sör csak egy paraszthajszállal valóságosabb dolog, mint a gyümölcstea, a pulykamellsonka vagy Xenu. Az éttermek, csárdák leszerződnek valamelyik nagy sörös vállalattal (magyar viszonylatban ez vagy a Heineken Hungariát vagy a Dreher sörgyárakat jelenti), hogy az ő és csakis az ő termékeiket forgalmazzák, ezért kapnak hűtőt meg kifakult napernyőket, és ha házi sört kérsz, akkor az esetek 99%-ban az adott sörgyár legszarabb sörét (a fenti két gyártót figyelembe véve Stefflt és Kőbányait) csapolják neked, csak magasabb áron.

2. A hortobágyi húsos palacsinta általában csirkepörkölt maradékból készül, kifőzdékben ezek egymást követő napokon kerülnek az étlapra. Hasonló reinkarnáción esik át a 80-as évek rettegett étele, a darált húsból készült fasírt, mert szintén ki tudja mi kerül bele - jó volna azt gondolni, hogy ez már elő nem fordulhat, de ne csapjuk be magunkat, inkább nézzük meg a YouTube-on, miből készül a chicken nuggets. Ha ez sem bizonytalanít el, akkor gondoljunk arra, hogy a menzás szleng a bélszínrolóra a bélroló.

3. Ha egy bor elfogyott, de ajánlanak helyette egy másikat, ami nincs a borlapon, még nem turistákkal is képesek elsütni, hogy egy ötször annyiba kerülő több tízezres palack kerül elő, ugyanattól a pincészettől.

4. Kártyás fizetéskor a borravaló hozzászámolása miatti lányos zavarunkban időnként kiszámolni segítenek a százalékot, ahelyett, hogy arra a sorra hívnák fel a figyelmet, hogy a szervizdíjat a végösszeg már tartalmazza, így még a jattra is adhatunk jattot.

5. A házhoz szállításnál sok helyen az ingyenes kiszállítás összeghatára az egytálételek fölé van húzva, könnyen előfordulhat, hogy egy levesért így többet fizetünk, mint egy leves+desszertért fizettünk volna.

(eredeti bejegyzés) 

#382 Új-Zélandon (ahol több a birka mint az ember) 2003-ban bevezették a mindenki által csak birkafing-adónak hívott (igaziból kb. káros mezőgazdasági emisszió kutatási illetékként nevezett) közterhet, amelyet a tehén- és birkapásztoroknak egyaránt be kellett fizetniük. Sanszos volt ugyanis, hogy az ország nem fogja tudni teljesíteni a Kiotói Egyezményben vállalt üvegházhatású gázokra vonatkozó kvótát és ezért egy kutatási alapot hoztak létre, hogy rájöjjenek, mivel lehetne csökkenteni az állatok rettenetes metántermelését. Az eredeti tervezet szerint az adót a fingliter (vagy literfing) mértékegység szerint kellett volna kiszabni, de a törvényhozók szakértők bevonásával megállapították, hogy az ózonlyukat tágítgató gázok főleg a gyomor első traktusából szabadulnak ki. Szóval a böfögést kellett volna patikamérlegre helyezni, de érthetően ezt se nagyon akarta senki lemérni, szóval inkább saccra állapították meg az adó mértékét. 2007-ben a helyi költségvetésnek jó tett volna, ha ki lehet terjeszteni az adót a háztáji kengurukra is, de a tudósok LEMÉRTÉK, hogy a kengurufing és böfögés egyszerűen nem tartalmaz annyi metánt, hogy rájuk is ki lehessen vetni a hülye közterheket. Ausztráliában nem adóztatnak: ők egyszerűen inkább leölnék a gecibe a birkáknál is többet fingó, szabadon élő 1,2 millió tevét.

(eredeti bejegyzés)

#381 1917 karácsonya előtt pár nappal a britek összegyűltek az ottománok által megszállt Jeruzsálem alatt és arra jutottak, hogy bár jó ötletnek tűnt, hogy szenteste a városban fognak betlehemezni, de a védelmet annyira erősnek saccolták, hogy inkább lemondtak erről. Egy Meinertzhagen nevű tiszt hallotta, hogy a városban kempelő török egységek elég nyűgösek a dohány hiányától, ezért szokatlan hadicselt talált ki: lebombázta őket több kartonnyi ópiumos cigivel. A hatás minden várakozást felülmúlt: a védelmi feladatokat ellátó törökök a bakáktól kezdve a felső vezetésig annyira be voltak állva, hogy a britek szinte akadálytalanul vonulhattak be a városba.

A másik történet főszereplői (ezen az oldalon nem egyedülálló módon) a testnedvek: Ypresnél a második felvonásra készülődtek a brit, a francia és a német erők, utóbbiak pedig a klórgáz bevetésével próbálkoztak megint. Az első alkalommal nem jártak sikerrel: a keleti fronton befagyott a gáz a palackokba, mielőtt kiengedhették volna, itt viszont az első 10 percben több ezer antant-katona és a helyükre gyorsan beszaladó, kitüntetésekre hajtó túlbuzgó német halt meg szörnyű kínok között. A klór a szem-, a szájüreg és az orrüreg nyálkahártyáin kicsapódva ugyanis sósavoldatot képzett, ami picit jobban mart, mint a WU2. Egy kanadai tiszt, amikor látta, hogy mi történik a szövetséges katonákkal a zöld színű gázzal érintkezve meglepő parancsot adott katonáinak: hugyozzák tele a pólójukat, majd tekerjék az arcukra azt. A vizeletben van ugyanis egy karbamid nevű szerves vegyület, aminek van egy olyan érdekes tulajdonsága, hogy híg savakkal vagy lúgokkal kötést alakít, majd az emberi szervezetre kevésbé veszélyes ammóniára, szén-dioxidra és vízre esik szét. A terv működött és ez adta az ötletet ahhoz, hogy a későbbi klórgáz-támadások idején ammónia alapú ellengázzal védekezzenek. Terrance & Phillip vonzódása a testnedvekhez így már reméljük érthető.

(eredeti bejegyzés)

#380 A Nagy Hadronütköztető és az elektronmikroszkóp előtti korokban a nagy felfedezések leginkább a szerencsének, a véletleneknek, a józan paraszti észnek és a "kapja be az egyház!" mentalitásnak voltak köszönhetőek.
Arisztotelész kb. 2300 évvel ezelőtt a Nap által hátulról megvilágított Föld Holdra vetett kerek árnyékából következtette ki, hogy a bolygónak gömbölyűnek kell lennie.
Kolumbusz pár száz évvel később azért még rácsodálkozott arra, hogy a tengeren közeledő hajók a látóhatár szélén nem kicsiben jelentek meg, majd nagyobbodni kezdtek, hanem először az árboc (a legmagasabb pont) tűnt fel, aztán a többi, alacsonyabban lévő rész. 
Galileo, amikor éppen nem decens eretnek életét élte (black metál zenekarokat hallgatott és a heliocentrikus világnézetet propagálta), akkor a fény sebességét próbálta megállapítani: a sötétedést követően felállt egy hegyoromra egy letakart lámpával, egyik asszisztense pedig 3 km-rel arrébb tette ugyanezt. Amint Galileo lámpájának a fényét meglátta segédje, a kezében tartott lámpával vissza kellett jeleznie: mivel a köztük lévő utat a fény kevesebb, mint 5 milliszekundum alatt tette meg, ezért nem igazán születtek pontos értékek. Majdnem 200 évvel később a francia Armand Fizeau megalkotta az illusztráción látható szerkezetet: itt a lényeg az volt, hogy a fókuszált fénynyalábot egy forgó fogaskerék fogai közt áteresztett, ahonnan továbbhaladt egy 8 km-re lévő tükörig, onnan visszajött a fogaskeréken keresztül egy másik tükörig, és ezt figyelte meg Fizeau. Azt vette észre, hogyha elég gyorsan megtekeri a fogaskereket, akkor a fény pulzálva jelenik csak meg: vagyis elakad az egyes fogakban visszafelé jövet. Innentől már viszonylag egyszerű volt meghatározni a fény sebességét: lemérte a fogak távolságát, a fény által megtett utat és a fordulatszámot, amiből már elég jónak számító, 314 ezer km/s értéket állapított meg.

(eredeti bejegyzés)

#379 Japán a XIX. század közepéig zárt, feudális közösség volt, az ország élén egy kb. annyira kozmopolita és szabadelvű sógunnal, mint a Semjén Zsolt. Évszázadok alatt kifejlesztették a saját belterjes, buzis kimonós, szamurájkodós társadalmukat, ami akkor ért véget, amikor Matthew C. Perry sorhajókapitány 1854-ben pár ideges matrózzal és rézágyúval telepakolt gőzhajóval – hogy is mondjuk szépen – az Egyesült Államok kezdeményezésére diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki a szigetországgal. A határok kinyíltak, az elmaradott, feudális ország pedig szivacsként szívta ezután magába a kapitalizmus áldásait és pár év alatt veszettül iparosodni kezdett. A japán nyelv nem nagyon tudott lépést tartani a hirtelen megjelent rengeteg innovációval és ennek a mai napig hallható jelei vannak: az elmúlt 150 évben felfedezett, technológiai fejlődésnek köszönhető tárgyakra, szolgáltatásokra nagyrészt csak angol (vagy angolból átültetett) szavaik vannak. Ezeket, illetve a többi nyugati eredetű szavakat nevezik gairaigo-nak. Japánul a röntgen = rentogen. Étterem = resutoran. Szexuális zaklatás (mondjuk ez biztos volt már 150 évnél régebben is) = sekuhara (sexual harassment). Videojáték = terebigému (television game), stb., akinek ennyi nem elég, azoknak itt egy lista a szavakról: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_gairaigo_and_wasei-eigo_terms Ennek a folytonosan változó, meglehetősen nyitott nyelvi rendszernek vannak azért hátrányai is: a helyi Kazinczyk az ország különböző részein más-más eredménnyel térítettek, ezért (főleg kisebb vidéki városokban) az emberek kb. annyira értik meg egymást, mint külföldön a helyi nyelvet nem beszélő, de ezt kompenzálandó a magyart szépen artikuláló és taglaló („Far-mer-szok-nya. Nem érted?”) hazai turistákat.

(eredeti bejegyzés)

#378 A Kölnben található Pascha nevű bordélyház mintegy 120 ordas kurvát, és 80 alkalmazottat vonultat fel. Ezek szerint a kurva nem alkalmazott. Az 1972-ben nyílt, panel jellegű 12 emeletes épületben a vendégéjszakák száma naponta 1000, ha fél órát is ottalvásnak lehet számolni. A 2008-as focivébé idején az intézmény a ház oldalára festett 24 méter magas reklámon üdvözölte a bajnokságba jutott országokat, amelyen kisvártatva tiltakozások után a nagyon jó erkölcsű muszlim országok zászlói közöl kettőt (Irán, Szaúd-Arábia) letakartak, mert ezek a zászlók a Koránból tartalmaznak idézetet - ezzel szemben a szintén muszlim Tunézia zászlaját az épület tulajdonosai nem takarták ki, mert azon nincs felirat.

Akciók:

• 66 feletti nyugdíjasok féláron (=25 EUR) szeGszelhetnek.
• Azok pedig, akik hajlandóak a hely logóját a karjukra tetoválni, életük végéig ingyen kúrhatnak.
• Utóbbi "smartkártyával" eddig 40 remek fiatal rendelkezik.

Eredeti bejegyzés

#377 Az afrikai denevérbogarak hímjei Damu Rolandot is megszégyenítő módon használják péniszüket: ha nem találnak befogadó genitáliát, akkor szakítanak maguknak egyet a csajok testén. A keménykötésű párzószervet a nőstények oldalába döfködik, majd ivarsejtjeiket a testfolyadékba ürítik. A legszebb az egészben, hogy ők maguk sem tudják megkülönbözetni a hímeket a nőstényektől, ezért a fiúk simán elkezdenek egymás oldalába is faszokat tömködni. Az evolúció azonban kegyes: kialakított a nőstények oldalán egy immunsejtekkel bélelt kis hüvelyt, amit nyugodtan tele lehet recskázni, és így az együttlétek is kevésbé fájdalmasak. Ami a legérdekesebb: a hímek is kialakítottak maguknak egy hasonló, kicsit tágabb (kolompolósabb) tasakot, hogy a buzulás se legyen annyira fájdalmas, egy idő után pedig a kanos bogarak is megtanulták, hogy a nagyobb lyukat nem érdemes tömködni. Erre válaszul a nőstények egy részénél is kitágult a lyuk, mivel elkezdték hímnek álcázni magukat :)

(eredeti bejegyzés)