Napi Vagányság

#326 Azt tudja mindenki, hogy az ásítás az oxigénhiány miatt alakul ki, ugye? Aki bólogatott az üljön le, egyes, normál belégzéssel ugyanis sokkal több oxigént lehet a szervezetbe juttatni. Amit biztosan lehet tudni az ásítással kapcsolatban, hogy egyrészt szerepet játszik az izmok ellazításában (a füldobot kivéve, ami viszont megfeszül tőle), az agyban lévő nyomás kiegyenlítésére is használható és az agy hőmérsékletét is lehet vele szabályozni. Ez a szabályozás az alapja a legősibb vadászati módszernek, a persistence hunting-nak: a nyomkövetésben jártasak egyszerűen követik az elejteni kívánt, sokkal gyorsabb állatot, akinek egy idő után egyszerűen túlmelegszik az agya és pihennie kell, míg az ember arra van kondicionálva, hogy akár két maratont is le tudjon gyalogolni, ha a szükség úgy hozza. 

A ragadós ásításnak viszont nem biológiai okai vannak, hanem empatikus: együttérzésből kezdünk ásítozni a többiekkel.

Ez jól megfigyelhető volt az autistáknál és az öt évnél fiatalabb gyerekeknél, akik szinte teljesen immúnisak voltak a többiek ásítására. A Parkinson-kórnak talán az egyetlen előnye, hogy az ingerületátvivő anyagok hiánya miatt a betegségben szenvedők egyáltalán nem ásítoznak még György Péter cikkek olvasása közben sem.

(eredeti bejegyzés)

#325 Az orosz díszezred tagjai a gallér kikeményítésével próbálják az ideális, peckes fejtartást elérni, a kínaiak viszont nem túl meglepő módon ennél is továbbmentek és kis tűkkel stimulálják a lankadó fejeket.

Meanwhile in Hungary:

(eredeti bejegyzés)

#324 A libabőr egy ugyanolyan felesleges evolúciós maradvány az embereknél, mint a bölcsességfog vagy a vakbél. A bőrben lévő szőrtüszőkhöz egy szőremelő izom csatlakozik, aminek az összehúzódásától kialakulnak a jellegzetes dombocskák és a szőr kissé megemelkedik a bőrfelszíntől – ez régen, amikor szőrösebbek voltak az emberek három dologra volt jó:
1. veszélyérzetkor nagyobbnak és félelmetesebbnek láttatta őket (ezért van libabőr horrorfilmnézés közben például)
2. a szél irányát könnyebben megtudták így határozni, ami a táplálékszerzéstől kezdve a tájékozódásig bezárólag mindenhez hasznos volt
3.a hőszabályozásban játszott szerepet, a felborzolt szőr ugyanis a test közelében tartotta a meleg levegőt.

Amúgy kúróskodáskor és szarás előtt is van libabőr. Valószínűleg azért, mert mindkét eset elég védtelenné teszi a JÓSZÁGOT, és a szarszag lebuktatná, ezért fontos honnan fúj a szél. Megnézi, aztán oda szarik / ott kúr a jószág. És ezért van hogy Megasztár nézés közben nagyon sokan beszarnak, mert azt hiszik, hogy valaki jól énekelt, közben meg csak szarniuk kellett vón. Már mindegy olyankor.

(eredeti bejegyzés)

#323 A szóösszerántásra rengeteg példa van a természetben: cső+orr=csőr, rovátkolt+barom=rovar (eredetileg robar). A leopárd is ilyen szó, ami a leo (oroszlán) és a pard (párduc) szavak nászából keletkezett, mivel eredetileg azt hitték, hogy egy hibrid fajról van szó. Plusz kavarás, hogy a kontinenstől függően mindig mást értenek párduc alatt: Észak-Amerikában a puma a párduc, Dél-Amerikában a jaguár, Európában pedig párduc=leopárd. Bundájuk alapján a jaguár és a leopárd majdnem ugyanaz, farokhossz alapján állítólag könnyű őket megkülönböztetni, de ez olyan, mint a Lamborghini Gallardo és Murcielago autók, amelyek szintén eléggé hasonlítanak egymáshoz, viszont a drágább Murcielago hosszabb, csak a piros lámpánál kicsi az esélye, hogy pont egymás mellé kerülnek + mi is ott vagyunk és ez alapján egyértelműen el lehetne dönteni, hogy melyikük melyik. Szóval: a leopárd amikor nem a nyíregyházi állatkertben kempel, akkor Afrikában és Ázsiában vadászgat, jaguár szabadon csak Amerikában van. A gepárd kb. ugyanott él, mint a leopárd, előbbinek viszont a szemétől egészen a szájáig tart egy elsírt fekete emós szemfesték, az alapján eléggé egyszerűen megkülönböztethető a másik ragadozótól. 
(képen a bal felső sarokból indulva az óramutató járásával megegyező irányba haladva oroszlán, tigris, jaguár, leopárd)

(eredeti bejegyzés)

#322 Jóval nagyobb figyelmet szentel a köztudat annak, hogy a csapolt sör németül Fassbier, mint a svéd kávészünetnek. Idétlenül vihogjuk végig a németórákat, a svéd nyelvoktatás hiánya és a Svédországba látogató turisták diszkréciója miatt azonban kevésbé ismert, hogy a FIKA egyszerre főnév és ige is. A meghatározás szerint lehet fikázni a kollégákkal, családdal, vagy egy fikarandi-partnerrel, de akár egyedül is lehet fikát ülni. Ezért felhívják a figyelmet a szó többértelműségére. Ha tudnák... Társadalmi jelentősége a "nem randi jellegű randi" elősegítésében csúcsosodik ki, mert fikát ülni, avagy fikapausra menni ("to take a fika" / "ta en fika") nem számít "olyannak", ergo ha egy öreg, ronda, kövér emberrel kell kettesben beszélgetned, vagy éppen gyanútlanul akarsz kúrásba behúzni egy nagyon jót, akkor ezekre kiválóan megfelel ez a meg nem támadási egyezményes fikázás. Valahogy nem tör be a magyar nyelvbe, és valószínűleg nem azért, mert fahéjas tekercset nem tudunk produkálni hozzá. Pedig a 2 ponttal jobb csajok randiba kényszerítésének, és a 3 ponttal rosszabb pasiknak csontot dobásának eszköze lehetne (legyünk őszinték, mindkettő kúrásba torkollik). Etimológiailag egyébként Nagyárpi jellegű kifejezés, a kávé Pacman jellegű végtelenítéséből adódik, kafi-kafi-kafikafikafika-fika-fika WOW, hogy levezettem

Eredeti bejegyzés

#321 1. A DVD-kiadáson a film előtt, a jogi kiírások után egy másodpercig látható Tyler Durden személyes üzenete, amiben például felkéri a nézőket, hogy ne olvassanak el minden faszságot, amit eléjük tesznek és kezdjenek el végre élni.

2. David Fincher úgy állított össze minden jelenetet a filmben, hogy a Starbucks egy logó, épület vagy kávéspohár formájában minden snittben egyszer feltűnjön, a végső vágásnál ezek egy része ugyan elveszett, de még így is bőven felülreprezentált a márka a filmben.

3. A film egésze tele van utalásokkal, hogy a narrátor és Durden ugyanaz a személy: például Lou pincéjében amikor az első gyomrost bekapja Durden a háttérben álló narrátor is kissé összegörnyed, amikor pedig a földön tápászkodó férfit fejbe rúgják Edward Norton feje is hátrabicsaklik 1:47-től érdemes figyelni:

(eredeti bejegyzés)

#320 Három vagányság a mesterről:

1. A Halálos játszmában (illetve Haláljáték, forgalmazótól függően változott a magyar cím) megjátssza saját halálát, hogy a maffia után nyugodtan nyomozhasson, filmbeli temetésének a képei közé bevágtak pár valódi snittet is Bruce Lee temetéséről: 

 Ez volt az utolsó filmje, alig fél órányi használható nyersanyaggal, ezért a rendező minden filmes eszközt (testdublőröket, korábbi filmekből kivett arcközeliket, illetve jótékonyan takaró napszemüvegeket és kalapokat adott a Bruce Lee-t helyettesítő színészre) és dramaturgiai hazudgálást (plasztikai műtét) bevetett, hogy elkészülhessen a mozi. Uma Thurman karaktere a Kill Bill-ben ezért a filmért kapta meg a jellegzetes sárga-fekete szerkóját.

2. Filmjeiben a harci jeleneteket általában 40-50 fps-sel (képkocka másodpercenként, a normál filmek 24-25 fps-sel készülnek) rögzítették, hogy utána tisztességesen vissza tudják azokat lassítani és a nézők is felfoghassák, hogy mi történt. Egyik kedvenc, élőben rengetegszer elsütött trükkje az volt, hogy egy önként jelentkező, felfelé néző nyitott tenyerében 10 centest tartó férfit megkért, hogy zárja ökölbe a kezét, ám mielőtt ezt megtehetett volna kicsente a pénzt és becsempészett a helyére egy 10 pennyst.

3. Kurt Cobain hamvait azért nem engedték Seattle legfaszább temetőjébe elföldelni, mert Bruce és Brandon Lee sírhelye miatt a sok fasz amúgyis állandóan letaposta a krizantémokat, semmi szükség nem volt a dobozgitárjukkal a sírkövek között szomorkodó hippikre is.

#319 A homofób metálosok legnagyobb bánatára az egész szubkultúra macsós bőröltözékeit és szegecseit egy homokos énekes elkeseredett hódítási kísérletének köszönhetik. Rob Halford, a Judas Priest énekese egészen a kilencvenes évekig titkolta másságát, bár az mindenképpen megemlítendő, hogy korábban sem írt a „Last Christmas”-hez hasonló alibi heteroszex számokat vagy soviniszta-kúrós vagányságokat, amikre a későbbiek során például a Mötley Crue egy egész életművet épített fel. Szóval a Judas Priest a hetvenes évek vége felé egy felejthetetlen londoni estre készült, Halford pedig 19-re lapot húzva még egy randit is leszervezett a koncert utánra. Míg napközben a többiek a beállással tököltek, addig Halford felkeresett egy meleg és szado-mazo körökben eléggé népszerű sexshopot, hogy kicsit felfrissítse a sárkánymintás szexfecskéit. Odalent aztán megvilágosodott és bevásárolt mindenféle szegecses alkarvédőből, bilincsből, korbácsból, a fotós bőrmellénynél csak egy paraszthajszálnyival jobban kinéző felsőruházatból és egy egész marhanyáj feldolgozásából készült bőrgatya kollekcióból. Halford annyira felizgult a sok bőrtől, hogy nem is bírta ki a liezonig és már a színpadra lépés előtt magára rántotta a legbuzisabb darabokat, hogy a közönség soraiban megbúvó pasiját jól felhúzza. A Judas Priest zenészeinek (akik ekkortájt szintén nem nagyon voltak informálva Rob orientációiról) aztán annyira bejött a frontember szerkója, hogy ők is beruháztak pár izzasztó bőrszerkóba, a rajongóknak pedig az egészből csak annyi jött le, hogy kedvenc zenekaruk, akik eddig tőmelírozott, ecetes baltával kettéválasztott rőzsékkel, trapézgatyákban és batikolt farmeringekben léptek fel, hirtelen motoros macsóvá váltak mindannyian.

#318 A kozmetikumok egy részénél a lejárati időt a felbontástól számítva adják meg az úgynevezett PAO (period after opening) szimbólummal, a kis kalaptartó dobozra vagy alá írt 30M azt jelenti, hogy 30 hónapig tuti nem csapódik ki például a lanolin az arckrémből, ami amúgy a birkagyapjún lévő faggyú, csak szólunk.

+ kozmetikai vagányság: a 1915 óta létező és prosperáló Maybelline a Maybel és a Vaseline szavakból kapta a nevét, a márka kitalálójának a húga (Maybel) ugyanis oda volt azért, ha az enyhén bevazelinozott szempilláira szénport szórhatott a kicsit kurvásabb kinézetért, aztán innen jött az ötlet az első szempillaspirálhoz + névhez is.

(eredeti bejegyzés)

#317 A marihuána betiltása az egész világon egy félreértésből adódik: 1937-ben a Du Pont olajcég illetve a Hearst médiavállalat ki akarta lobbizni az ipari kender betiltását, mert ellenérdekeltek voltak abban, hogy az olcsó, szinte bárhol megtermő kenderből előállítható kitűnő minőségű papír elterjedjen. Du Pont-ék a nylon alapú papírban látták a jövőt, aminek az előállításához nagy mennyiségű kőolaj is szükséges volt, ezért látszólag az amerikai munkavállalók érdekében elkezdtek ügyködni a marihuána betiltásáért – egész egyszerűen összemosták az ipari kendert (amiből narkózni nem lehet, de például papírt vagy ruhát gyártani igen) és az indai kendert (ebben van a THC). Nem létező orvosi vizsgálatokra hivatkozva azt állították, hogy az olcsó, jól dolgozó mexikói munkások a marcsától melóznak olyan veszettül és 2 in 1 ez az oka annak is, hogy kezelhetetlenül agresszívek, aztán ezzel, meg egy sor egyéb hazugsággal sikerült elérniük, hogy a kenderre és a marihuánára is kivetetettek unciánként egy dollárnyi adót, ami rengeteg kender termesztéséből élő farmert azonnal hazavágott. Bhutánban amúgy a disznók moslékjába keverik a marihuánát, hogy még többet egyenek és még kevesebbet mozogjanak, így hamarabb elérik a vágósúlyt is.

(eredeti bejegyzés)