Napi Vagányság

#416 Tényleg. A tudomány mai állása szerint csak gravitációs hatás van, de az kicsit más. Bár a Standard-modell (amiről már írtunk itt, és a kifejezés véletlenül sem Pápai Gyöngyikére vonatkozik)  feltételezi, hogy van, de akkor meg kellene lennie egy elemi részecskének (gravitonnak), ami ezt az erőt közvetíti, de eddig még nem találták úgy meg, mint ahogy meglett az elektromos és mágneses erőterek esetében. A sok szempontból hiányos Newton-féle tömegvonzás elve azt mondta ki, hogy két, bármilyen tömegű test között fellép egy kölcsönhatás, amely a testek tömegével egyenes arányban nő, illetve távolságukkal négyzetesen csökken, emiatt lehet hogy a kb. 100 millió km-re lévő, Curiosity tömegével kiegészült Mars bolygó ugyanannyira vonz tömegével egy átlagos testsúlyú Napi Vagányság olvasót, mint egy káposztásmegyeri panelház 30 méter távolságból. 
Einstein általános relativitáselmélete a gravitáció egy másik megközelítését boncolgatta: szerinte a tömeg elhajlítja maga körül a teret és ez okozza a tömegvonzást. Ezt legegyszerűbben úgy lehet lemodellezni, hogy egy négy sarkánál kifeszített gumilepedőre középen ráteszünk egy tekegolyót. A golyó felé haladva egyre meredekebbé válik a lepedő süppedése (=egyre nagyobb a gravitációs vonzása), egy másik tárgyat a lepedőre helyezve pedig azt tapasztalhatjuk, hogy a tekegolyó felé kezd el gurulni, mintha az vonzaná magához. A Föld a nálánál kb. 330.000-szer nehezebb Nap körüli, ellipszis alakú pályájának is ez a magyarázata: a Nap tömegével meghajlítja maga körül a teret, a Föld pedig ennek a gravitációs gödörnek a lejtős falán száguld és az egyetlen ok, amiért nem csapódik bele az izzó csillagba, az a tempomattal beállított 30 km/s sebessége az űrben – a Naphoz közelebbi bolygók emiatt gyorsabban keringenek, a távolabbiak pedig lassabban, mivel kisebb gravitációs hatást kell legyőzniük. Kb. ugyanez mozgóképen:

Az megvan, amikor a strandon feltűnik egy annyira kövér ember, hogy mindenki őt kezdi el bámulni és így akaratlanul is ráirányítja a figyelmet azokra a félgörögdinnyemellű jócsajokra, akik mellett elhalad? A gravitációs lencse is picit ilyesmi: Einstein észrevette, hogy a hatalmas tömegű csillagok, galaxisok mellett elhaladva a fény az általa bejárt egyenes útvonalról letér, ami azért meglepő, mert a fény elemi részecskéinek (fotonoknak) nincs tömege. Az eltérést csak azzal tudta magyarázni, hogy a térhajlás miatt az egyébként egyenes vonalú mozgást végző fény is arányosan meghajlik és így görbeségével lényegében egy lencsét képez, ami képes felerősíteni és láthatóvá tenni az egyébként nehezen megfigyelhető, távoli csillagokat és bolygókat (az illusztráción a gravitációs lencse sematikus modellje).

(eredeti bejegyzés)

#415 Az ónos eső (néha hívják ólmosnak is) olyan, mint a pulykamell-sonka vagy a bélszínroló: az elnevezés egyik felének semmi köze a valósághoz és igazából senki nem tudja, hogy miért hívják így. A jelenség oka a túlhűlés: ez az a természeti jelenség, amikor egy adott folyadék hőmérséklete fagyáspont alá süllyed, mégis megőrzi folyékony halmazállapotát – ez általában amiatt következik be, mert nincs a folyadékban kondenzációs mag, ami körül a kristályosodás meg tudna indulni. Elég jól elbábozza a fiatalember itt: 

Azért van viszonylag ritkán ónos eső, mert kialakulásához speciális körülmények kellenek: egy hideg légréteg felülre, amiből elkezd szállingózni a hó, alatta pedig egy 0 foknál melegebb réteg, amiben felolvad és esőcseppként folytatja zuhanását. A talajmenti fagyok miatt az ott kialakuló légrétegben túlhűl az esőcsepp, a flaszterra érve pedig a becsapódástól azonnal jéggé fagy.

(eredeti bejegyzés)

#414 A kínai lágyhéjú teknős egyaránt képes vizeletét kloákáján és száján keresztül üríteni, de a szájvíz jellegű hatás miatt inkább az utóbbit részesíti előnyben. A szájában található kitüremkedéseknek köszönhetően képes a víz alatt is lélegezni, és ezzel a multifunkcionális szervvel a vízben nagy mennyiségű nyállal együtt kipréselni magából vizeletét is, ami miatt ki van tiltva a legtöbb budapesti sportuszodából. Az evolúciós okosság a dolog mögött az, hogy a sós vizekben élő állatnak rengeteg vizet kellene innia ahhoz, hogy tisztességesen átöblíthesse veséjét és kimossa a szervezetében lerakódott karbamidot (nitrogénalapú végtermék), ez viszont rengeteg só bevitelével járna, amitől szintén nem egyszerű megszabadulni, szóval inkább a száján át ürít.
Emésztőrendszerük fejletlensége miatt a szárazföldi ászkarákok gyorsan, még melegen elfogyasztják saját ürüléküket, ugyanis ily módon újrahasznosuló bélflórájuk jelentős része abban található. A legyek is csak a már félig vagy teljesen megemésztett kaját tudják elfogyasztani, emiatt zabálják két pofára a szart, aztán ebéd után még egy jót sziesztáznak az elől hagyott süteményestálban. A kiskorú pandák és koalák anyjuk ürülékére vannak teljesen ráállva, ugyanis bélrendszerük születésükkor teljesen steril és így tudják csak bevinni az emésztéshez szükséges baktériumokat. A majmok számára a lószar az isteni csemege (tele van sóval), a macska- és kutyamamák pedig valószínűleg azért szokták néha megenni csemetéik székletét, hogy eltüntessék az esetleges ragadozókat odavonzó szagokat. 

(eredeti bejegyzés)

#413 AZ ELMÉLET: A világon minden nő seggét bármely tetszőleges pillanatban nézi legalább 1 ember. Akkor is, ha alszik.

A Napi Vagányság tudományos alapossággal igyekezett kidolgozni az elmélet részleteit, valamint rajta vagyunk, hogy egyetemi tanszék és állandó tudományos folyóirat is társuljon a kutatási ághoz, hogy tudományként tekinthessünk rá.

KIVÉTELEK: ha háton alszik, falnál áll szorosan, kiskifliben van, hintaszéken, vagy koporsóban. Tömegsírban sajnos kikerülhetetlen a seggnézés, szóval ez az elméletet alátámasztó kivétel.  

Segítség az értelmezéshez: 

1. nem biztos, hogy minden férfi néz éppen segget
2. viszont valószínű: ha nem tudod magadról, nézz körül, és rájössz, kiét nézted, csak nem tudtál róla
3. egy nézhet kettőt is
4. nők is nézhetik, de az nem felmentés.

További tudnivalók: segget megbámulni suttyóság, ugyanakkor ösztönös szükséglet. A két tény egymásnak ellentmond, a két igazságot egymástól eltávolítani tudó képességet hívják kulturált viselkedésnek. A teljesen nyilvánvaló kiskapu: busz, metró, kirakat üvegéből bámulás. A kevésbé nyilvánvaló kiskapu: eleve a megfelelő irányba nézés, ahol a segg majd 10 másodperccel később lesz, így suttyó vagy ugyan, de legalább dolgozol érte. Amelyik lány pedig az utóbbival is mint teljesen nyilvánvalóval tisztában van, "igazi"-nak nevezzük. Kivéve, ha ebből a bejegyzésből ismeri.

És ez mind nem biztos.

Eredeti bejegyzés

#412 Mianmar Ázsia második legelbaszottabb helye és valószínűleg az se segít rajta, hogy Németh Zsolt államtitkár tavaly januárban átadta tapasztalatait a roppantul sikeres magyar rendszerváltásról, és így segítette az ország demokratikus átmenetét. A délkelet-ázsiai ország kudarcaihoz valószínűleg hozzájárul, hogy nagyon utálják a tízes számrendszert viszont odavannak a horoszkópért és a számmisztikáért. 1987-ben rájöttek, hogy a természeti kincsekben amúgy páratlanul gazdag országban (amit akkor még Burmának hívtak) azért megy szarul minden, mert a bankjegyek nem oszthatók a szerencseszámként tekintett kilenccel, ezért bevezették a 45-ös és a 90-es címleteket, az ötveneseket és százasokat pedig kivonták a forgalomból egyik napról a másikra, szóval akinek sikerült összespórolnia valami kis vagyonocskát addig, az nagyon megszívta. Az asztrológusai és mágusai (!) szakértői tanácsadásával 1962-től 1988-ig az országot vezető Ne Win tábornok még az afrikai holdkóros diktátorokhoz képest is furcsa szerzet volt: frissen lemészárolt delfinek vérében szeretett fürdeni, hogy fiatalságát megőrizze, a feng shui miatt meg akarta változtatni a folyók sodrásirányát és a buddhizmust választotta fő ideológiájává ahhoz, hogy országában halomra ölethesse katonáival a lakosságot. Sokat elmond Ne Win uralkodásáról, hogy még arra a példátlan tettre is képes volt, hogy a Napi Vagányságon már oly sokszor tárgyalt, és általunk csak pöcegödörként aposztrofált Bangladest menő helynek állítsa be, ahova érdemes dezertálni a junta túlkapásai elől. Ne Win a tízes mellett a nyolcast sem szerette, azután meg valószínűleg pláne nem, hogy az ellenzék a diákokkal és a rossz PR-t kapó buddhista szerzetesekkel összefogva 1988. augusztus 8-án fellázadtak a rendszer ellen, ami végső soron a tábornok visszavonulását kényszerítette ki úgy, hogy még nála is súlyosabb arcok kerültek hatalomba, akik betűmisztikában is erősek voltak. A Burma szóban a magán- és a mássalhangzók aránya valamilyen elbaszott rendszer alapján alárendeltséget fejezett ki, ezért az új katonai vezetés addig bindzsizett a betűkkel, amíg ki nem jött a Mianmar, amit például az Egyesült Államok a mai napig nem hajlandó elismerni és feszt Burmának hívja az országot – John Rambo is Burmába ment rendet tenni a 2008-as filmben. Az megvan, hogy a hatvanas évek Brazíliájában milyen szervezetten költöztettek át mindent Rióból és nevezték ki Brazíliavárost fővárosnak? A mianmari vezetőknek megvolt: 2005. 11. 11-én 11 órakor 1100 harci járművet, 11 minisztériumot és 11 hadtestet (számmisztika!) felgumipókoztak egy platós Ifára és maguk mögött hagyták a szerintük a tenger felől könnyen támadható egykori fővárosukat és Nepjidába költöztek, amit a világ leggyorsabban fejlődő városává változtattak. Mianmarban az egyik helyi nyelvjárás neve Anal, amit a gyakorlatlanok össze szoktak téveszteni az Anus nyelvvel, pedig azt Indonéziában beszélik. Itt van a legcukibb állat is, amely monszun idején az amúgy mindig éhező lakosságot megmenti az éhhaláltól: a rakoncátlan Elvis tincses, pisze orrú majmok eső idején az orrukba jutó víztől tüsszögni kezdenek, így viszonylag egyszerűen fel tudják kutatni a napok óta csak bogaras rizsen nyammogó szerencsétlenek és el tudják fogyasztani. A fővárosban az egyik ezredes ellen elkövetett motoros merényletet követően (egy házilag eszkábált kézigránátot hajítottak a kávézóban kempelő vezetőre) betiltották a motorozást és a cangázást is, ezzel az információval amúgy lehet csajozni is.

(eredeti bejegyzés)

#411 Ha alulról vágsz neki egy csigalépcsőnek, akkor a lépcső spiráljának tekeredése az esetek nagy részében az óramutató járásával megegyezik és ennek történelmi-hadászati okai vannak. A tornyokba vezető lépcsősor tetején általában egy jobb kezes védő volt, kivont karddal a kezében, az alulról érkező, az esetek nagy többségében szintén jobb kezes támadót viszont a csigalépcső középen húzódó tengelye akadályozta a csapkodásban. Viszonylag egyszerűen áthidalható előny volt ez: a szűk lépcsőkön elővédként mindig balkezeseket küldtek fel a támadók.

(eredeti bejegyzés)

#410 Kedvenc űrhajós vagányságaink. 1. Szinte mindent beborít a tépőzár. Az űrhajókban átlagosan 15 négyzetméternyi felületet vonnak be a tapadós anyaggal, a szkafander külső felületén is található belőle, ezzel rögzítik a szintén tépőzáras szerszámokat, sőt, a lezárt szkafander fejrészén a belül elhelyezett tépőzárhoz dörzsölve tudják megvakarni az orrukat. 2. Az ismert történettel ellentétben nem az volt a Nasa egyik legnagyobb kihívása, hogy a gravitáció nélküli környezetben lehessen töltőtollal írni (amire állítólag a szovjet megoldás a ceruza volt), hanem a leeső körmök problémája. Az űrséták során viselt kesztyűkben túlnyomás uralkodik, amelyeket egy speciális gáz segítségével állítanak elő, hogy utánozni tudják a súlytalanság során a földi körülményeket, viszont ez nem igazán kedvez a kézben a vérkeringésnek és az ujjak vége viszonylag hamar érzéketlenné válik, a körmök pedig a kesztyű edzett belső felületéhez ütődve egyszerűen leválnak. Prevenció gyanánt vannak olyan asztronauták, akik ezt megelőzendő maguk szedik le a körmeiket, még a Földön. Hogy ezt az információt fel tudjátok dolgozni, ebbe a bejegyzésbe mást már nem írunk.
3. Az Apollo-program során használt szkafanderekben a vizelet elvezetésére egy kotonszerű gumigyűrűbe kellett bevezetni az űrhajósok péniszét, eredetileg minden ruha 3 különböző méretű lyukkal rendelkezett: kicsivel, közepessel és naggyal. Ennek az lett a vége, hogy úsztak a pisában a „kicsi, de játékos” faszú asztronauták, mert mindegyik a „nagy” lyukat akarta használni, aztán a tervezők átnevezték a lyukakat: „nagyra”, „hatalmasra” és „gigantikusra”, így mindenki bátran választhatta a neki leginkább megfelelőt.

(eredeti bejegyzés)

#409 A „harmadik világbeli ország” jelző egy archaikus rendszerezésből maradt fenn: a hidegháború idején az „első világ” volt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és szövetségeseik, vagyis ahol a kapitalizmus felütötte a fejét, a „második világba” tartoztak a komcsik, vagyis a Szovjetunió, Kína és az ő szövetségeseik. Minden egyéb ország a „harmadik világba” tartozott, akik semlegesek maradtak, tehát Dél-Amerika nagy része és szinte egész Afrika. Ennek a felosztásnak külön szépsége, hogy a legtöbb ember minden fostalicska országra rámondja, hogy „harmadik világbeli”, pedig Svájc és Ausztria is az. Tippünk: használd inkább a "fejlődő ország" frázist, még ha az ebbe a kategóriába eső Gambiában kurvára nem volt semmilyen progresszió sem az elmúlt 10 évben.

(eredeti bejegyzés)

#407 Vagányságok a mopszokról. Rövid végtagjai, kidülledő szemei és nehéz légzése miatt sokan azt gondolják, hogy a kutya a túltenyésztés vagy Walter Matthau és egy kapós masztiff szentségtelen nászának az eredménye, de némileg ezeknek (és az evolúció törekvéseinek is) ellent mond, hogy az egyik legrégebbi kutyafajta: legalább 2.000 éves. Értékét felmenőin túl jelentősen befolyásolják ráncai is: ha az orra feletti gyűrődések kiadják a kínai írásmód szerinti „herceg” szót, az olyan mint az autóskártyában a mindent vivő Lola-T.

Versenyeken farkának (már a mopsznak) a kunkorodása fontos értékelési szempont: az egyenes farok kizáró fajtajelleg(telenség), egy csavarodás a normális, ha pedig olyan, mint egy briós már garantált a dobogós helyezés. Amúgy a görbefarkú mopsz ha szomorú, akkor kiegyenesíti a farkát, ebben kicsit emlékeztet a kamaszfiúkra. Ráncainak köszönhető az is, hogy az ide beszorult kosz miatt a kutyusok fejének néha elég punnyadt szaga tud lenni, ezt megelőzendő kisfejű fogkefével vagy ronggyal ki kell dzsuvázni az árkokat hetente.
Hűsége és emberszeretete legendás: a XVIII. században egy katolikus szabadkőműves nőtársaság ezek miatt a tulajdonságai miatt nevezte el magát a Mopsz rendjének, ahol a novíciusoknak nyakörvet kellett viselniük és egy porcelánkutya seggét csókolgatniuk. Napoleon legnagyobb vereségeit egy Fortune nevű mopsztól szenvedte el: amikor a hitvesi ágyába nem akarta beengedni a horkoló, asztmásan lihegő kutyát, akkor a csaja kitiltotta őt is a hálószobából, sőt, egyszer még a bokájára is rácsibészelt a kutyus. I. Vilmos orániai herceg konkrétan mopszának köszönheti életét: a spanyolok elleni hadjárata során az orgyilkosok már a szobájában jártak, amikor a kutyus alvó gazdája arcára ugrott, hogy figyelmeztesse a veszélyre.

(eredeti bejegyzés)

#407 Biztos közületek is sokan szeretnének nyomdásszal, print produkcióssal vagy DTP-operátorral párzani, ezért tanítunk nektek pár nyomdaipari szlenget, amivel be lehet vágódni a Gutenberg-galaxis állócsillagainál.
Lipcsei soresés: tördelésnél kerülendő, hogy
a sorok piramis alakban kövessék egymást,
a lipcsei soresés lényege is az, hogy ne
legyenek egymás alatt csökkenő vagy
növekvő hosszúságú sorok, mert
olyan undorítóan fog kinézni,
mint ez a bekezdés.

Tipográfiai pontrendszer: a betűk méretét ebben adják meg, egy pont = a francia hüvelyk 72-ed része, vagyis 0,376 mm, szokták nyolcadpetitnek is hívni, de itt amúgy majdnem olyan szép elnevezések vannak végig, mint a gombáknál vagy az énekes madaraknál, a 9 pontos betűt szaknyelven borgisznak hívják, a 12-est cicerónak.

Olvashatóság: a talpas (serif) betűtípusok jobban olvashatók, mint a nem talpasok (sans-serif). A lineáris fontok (állandó vastagságú betűvonalak) olyanok a szemnek, mint Szecsődi Karcsi, megerőltető nézni őket, a dinamikus fontoknál viszont a betűvonalak vékonysága és vastagsága folyamatosan változik, szinte vezetik a szemet a következő betűre. A csupa nagybetűvel (szaknyelven: verzál) szedett szövegeket azért nehezebb olvasni, mert alapvetően nem betűket, hanem betűképeket dolgoz fel az agy és azt kisbetűs (kurrens) tördeléssel tanulta meg.

Moaré (vagy moiré): színes nyomtatásnál 4 (cián, bíbor, sárga, fekete) + 1 (a fehér papír) színt használnak, az árnyalatokat pedig úgy érik el, hogy ebből a négy színből különböző méretű pontokat tesznek egymás mellé, ezeket a szem pedig egybemossa és létrejön a kívánt szín. Ha ezeket a pontokat tartalmazó rácsokat úgy teszik egymásra, hogy a rácsok iránya nem tér el egymástól a kellő mértékben, akkor a pontok össznyomata létrehoz valamilyen kör, négyszög, rozetta, stb. mintázatot, ezt hívják moirének (az azonos nevű csipke után) és egymáshoz képest minimum 30 fokos rácsforgatással lehet ellene védekezni.

(eredeti bejegyzés)