Napi Vagányság

#465 Az igazság keresése közben kifejlődött szuper-toleranciánk és nyitottságunk ellenére a tágabb szerkesztőségi körben van egy komoly előítélet, ami barátaink beszámolóin és saját kutatásainkon alapszik, és egyetlen mondatban összefoglalható: semmi jó nem jött még Afrikából*. Amikor azt gondolná az ember, hogy a pucér, gyerekhús evő hadurak (róluk bővebben itt)  után már nem érheti nagy meglepetés, akkor jön Mazuku, avagy költőibb nevén a „halálszél".

1986. augusztus 21-én 1700 ember és 3500 marha vesztette életét a Nyos-tó partján a közép-afrikai Kamerunban egy sóhajtásnyi idő alatt, amikor is a vulkanikus tóból egy lakodalmas böffenéssel 100-300 ezer tonnányi széndioxid szabadult fel és söpört végig az ifjú nyár következő könnyű szellőjével. A széndioxidnak megvan az a rossz tulajdonsága, hogy nehezebb a levegőnél, ezért talajszinten építkezik és az alacsony völgyekben, kanyonokban, cuki kis dombok között láthatatlan oxigén mentes övezeteket hoz létre, amik változtatják is a helyüket a széljárástól függően. Ez a probléma a kameruni és kongói Monoun, az említett Nyos- és a Kivu-tó környékén jelentkezik, utóbbi esetében különösen kellemetlen, hogy 2 millió ember él a tavacska körül. Bár francia kezdeményezésre elkezdték a tóban lévő metán kitermelését, ami maga után vonja majd a széndioxid szint csökkenését is, a tóparti házakban lakók azért kicsit jobban rettegnek, mint mondjuk te a munkahelyi budi előtt, ahonnan pont előtted a köztudottan gyomorbajos kollégád jön ki szemlesütve, a céges buli másnapján.

* A koltán, a tantálérc, a vízvezetékek, az utak és a borok a szabályt erősítő kivételek.  

(Dancs Tamás)

(eredeti bejegyzés)

#464 Előbb-utóbb minden kisfiú életében eljön a pillanat, ami kikövezi az utat az egészséges heteroszexuális igénytelenség felé: az undorítósági verseny. Az etapok során a kis lurkók próbálják degenerált mutatványaikkal, a méltóság és a dekadencia közötti pengeélen táncolással kivívni társaik megvetéssel vegyes tiszteletét, ahogy azt néha a nagyok is teszik: http://napivaganysag.blog.hu/2013/10/31/ozzy_osbourne_es_a_szarnyasok 
Nem túl meglepő módon nem az ember az egyetlen faj a Földön, ami sportot űz az ilyen közbotránkoztatásból, de olyan magas szintre, ahova a keselyűk vitték el ezt a műfajt, talán csak GG Allin jutott fel:

A keselyűk emésztőnedvei a magas hidrogén-klorid szint miatt olyan koktélt alkotnak, mint az akkumulátorsav, amivel például képesek oldani bizonyos fémeket is, az egyedfejlődés hosszú évezredei során pedig a sok összeevett szarnak köszönhetően vérük dús a cél-specifikus antitestektől és olyan parazitákat, betegségeket is képesek legyőzni vagy semlegesíteni, mint a lépfene, a veszettség vagy a botulizmus. Utóbbi egymagában olyan kemény, hogy hozzá képest a cián is csak egy szúrós szagú, liftben eleresztett másnapos fing. A keselyűket persze ez sem tartja vissza a rare módon elkészített ízletes döghúsoktól: sokszor ezekből annyira bezabálnak, hogy utána repülni sem képesek. Ilyenkor a szupermodellekhez hasonlatosan inkább visszaböfiznek egy kis husit és irány a kifutó, de nem emiatt vannak kitiltva ezek a dögök a Gundelből és a Costesből is, hanem azért, mert sajátos higiéniájukhoz hozzátartozik, hogy rendszeresen lefossák a bokájukat. Ez amiatt praktikus, mert derékig állnak a dögökben egész nap, és míg a kopasz fejükre ragadt dzsuvát azért valamennyire tisztára perzseli a tűző nap, addig a lábuk és a tollgatyájuk fokozott fertőzés veszélynek van kitéve, viszont a bélrendszer probiotikus-PH értéke itt is aratni látszik, és még hűti is a kis tappancsukat. 

Nem mellékes fícsör az sem, hogy a szuper-fosuk fertőtleníti a dögöt és annak a környékét is, így az asztalra szarással megakadályozzák a betegségek földbe vagy vízbe jutását, illetve továbbterjedését más állatokra. Nagyon figyelmesek.

(Dancs Tamás)

(eredeti bejegyzés)

#463 Szedjük össze, mit is tudunk Szíriáról, mielőtt az Egyesült Államok „beavatkozik” és egy nagy, füstölgő lyuk marad csak az ország helyén! 50 éven keresztül ezen az elbaszott helyen a keménykedő hatalom csak úgy tudta fenntartani a rendet, hogy az országban megszakítás nélkül rendkívüli állapot volt, ami az ő esetükben nem a Kacsamesék megszakításában csúcsosodott ki, hanem abban, hogy tárgyalás nélkül mindenkit böribe lehetett küldeni, akit a rezsim ellenségének kiáltottak ki. Ezt az állapotot tavaly szüntette meg Bassár el-Aszad elnök, aki amúgy eredeti foglalkozását tekintve szemész. 
1958 és ’61 között Szíria és Egyiptom Egyesült Arab Köztársaság néven papíron közös országot alkotott (fizikailag nagyon nem, mert volt köztük pár ország, többek közt Izrael is), ami abból állt, hogy a gazdaságilag sikeresebb Szíria haderejét és államapparátusát a Nasszer vezette Egyiptom fokozatosan lenyúlta, majd amikor 3 évnyi folyamatos szopás után már az afrikai értelemben vett szocializmust is be akarták volna vezetni a bankok államosításával, akkor inkább beadták a válókeresetet és megszakították a gazdasági ozmózist. Kicsiben valami ilyesmi lehet Andy Vajna házassága is.
A legmenőbb kémet, Eli Cohen-t is Szíriának köszönhetjük: az ország szerencsétlenségére az izraeli ügynök éveken keresztül az ő vezérkarukba volt beépülve, nem sok választotta el attól, hogy Szíria elnöke legyen. Eli nevéhez fűződik többek közt a hadtörténelem első organikus rakétarávezetése: amikor a szír vezérkarban tiszti pozíciót betöltő újdonsült haverjaival a Golán-fennsíkon (Izrael és Szíria közti, kb. 3 Budapestnyi területen elterülő rész, ahonnan kicsit eredményesebben lehetett ágyúkkal abuzálgatni a Galileai-tengeren halászgató izraeli civileket) nézelődtek, Eli felvetette, hogy a 45 fokos hőségben állandó készültségben álló szír katonáknak esetleg lehetne árnyékot csinálni az álcázott ütegek köré ültetett, gyorsan kinövő eukaliptuszfákkal. Pár hónap múlva a kietlen, sivatagos tájban aztán ezek a zöld foltok nagyon szépen jelezték az izraeli gépek pilótáinak, hogy hova dobják a bombáikat. Eli lebukása után (damaszkuszi lakásában épp a jelentését adta le rádióján, amikor rárúgták az ajtót) Izrael arab foglyokat és dollármilliókat adott volna azért, hogyha nem szabnak ki rá halálos ítéletet, sőt, ezt még halála után is tartották volna, csak hogy otthon temethessék el, de a szírek nem adták ki a holttestet a mai napig sem. Mindenesetre Eli karrierje kicsit gazdagabb volt, mint a román kémkurva Szatmári Ildikóé, aki egész karrierje során csak annyit tudott felmutatni hogy valószínűleg kúrt a hazai politikai élet egyik legbénább FILF-jével, Magyar Bálinttal.
A szíriai polgárháborúban nem könnyű eldönteni, hogy kinek szurkoljunk: a despota, civileket halomra öldöső Aszad mögött támogatóként olyanok sorakoztak fel mint Észak-Korea, Irán, Oroszország és a Hezbollah terrorszervezet, a civileket halomra öldöső fegyveres felkelőket pedig az al-Kaida szíriai frakciója és az Egyesült Államok is támogatja. A Fradi – Vidi óta nem volt ilyen nehéz a döntés.

(eredeti bejegyzés)

#462 Hogy jöttek létre a periódusos rendszer mokányabb elemei és hány csillagnak kellett ahhoz felrobbannia, hogy Schmuck Andor megszülessen? A Napi Vagányság tudományos tényfeltárása következik. Az Ősrobbanást (amiről már volt szó itt) követő másodpercekben a frissen létrejött Univerzum elkezdett kicsit lehűlni, a klíma is kellemesebb volt, mint Budapest belvárosában szokott július végén, alig egymilliárd fok lehetett árnyékban, ebben a vidám közegben pedig a protonok és a neutronok egy része házassági szerződéseket kötött, majd az erős kölcsönhatásnak engedve egyesültek. Így az alap Lego-kockaként jelenlévő hidrogénatomok mellett (amelyekben egyetlen csöves proton figyelt csak, neutron nélkül) létrejöttek a túlsúlyos hidrogének (deutérium, egy protonnal és egy neutronnal), ezekhez aztán újabb szubatomi részecskék csapódtak és létrejöttek a héliumatomok, amik már 2-2 protont és neutront tartalmaztak, a szerencsésebb elemek addig barcogtak, amíg elérték a periódusos rendszer előkelő 3. helyét jelentő lítiumot (3 proton – 4 neutron), amiről még a Nirvana is írt egy számot. Érdekes, hogy a mai napig az Univerzum összetétele nem sokat változott: 75% hidrogén, 24% hélium, a resztli pedig az ezeknél nehezebb elemek. De hogy jönnek ezek létre? Ahogy tovább hűlt a Világegyetem (párezer fokosra) egyes részei elkezdtek tömörülni eszetlen tömegű gázcsomókba, ezeknek lassan lett saját gravitációs vonzása is, amik a tágulás ellenében dolgozva elkezdték összerántani az anyagot. Az anyagra a központi gravitációs vonzáson kívül hatott más bebikásodott gázcsomók gravitációja is, ettől az egész cucc ahelyett, hogy gyorsan magába zuhant volna, inkább lassú örvénylésbe kezdett, majd ahogy a középpontba egyre több anyag jutott és lecsökkent a kavargó anyag átmérője, úgy a forgás is felgyorsult és így már egyensúlyt tudott tartani a gravitációval – így jött létre például mi spirálgalaxisunk is.
Ezek az összesűrűsödött gázcsomók egy idő után elkezdtek frakciókra bomlani és saját gravitációjuk által hajtva összezuhanni. A középpontban a sűrűség és a nyomás növekedésével egyre gyakrabban ütköztek az atomok, hőmérsékletük emelkedni kezdett, majd elértek egy olyan szintre, amikor az atommagok egymást taszító pozitív töltését legyőzve egyesültek és létrejött a nukleáris fúzió - kicsiben ugyanez amúgy a hidrogénbomba működési elve is. A hidrogénatomok tehát héliummá fúzionálnak, a felszabaduló energia pedig hő és fény formájában kiszabadul, a középpontból kiáramló energia pedig lassítani kezdi a zsugorodást, beáll egy egyensúlyi állapot és megszületik egy csillag. A Napnál ez úgy néz ki, hogy másodpercenként 600 millió tonna hidrogénből 596 millió tonna héliumot süt ki, a 4 milliónyi difiből pedig energia lesz - ha legközelebb októberben sütteted a hasad a last minute szigeteken, akkor majd gondolj erre. Párszáz millió év eltelik és a csillag már annyi hidrogént átbindzsizett héliummá, hogy leáll a folyamat: ezt hívják héliummérgezésnek. A kifelé áramló energia már nem tud ellenállni a gravitációnak, megindul újra a zsugorodás, a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb nyomáson és hőmérsékleten, a külső rétegek elkezdenek belepasszírozódni a magba, 100 millió fok körül aztán beindul a hélium-fúzió és az energia hatására a csillag az eredeti méretének akár a százszorosára nő és vörös óriássá alakul. A magban akkora a nyomás, hogy hélium nehezebb elemekké, jellemzően szénné és oxigénné kezd fuzionálni, a felszabaduló energia pedig megint leállítja az összezuhanást egy időre (pár millió évre). A közepes méretű csillagok (mint például amilyen a Nap is) ebben az állapotukban néha felköhögik ezeket a nehezebb anyagokat, majd fehér törpévé alakulnak, amik kb. annyira izgalmasak, mint egy György Péter publicisztika. 
A szupernehéz csillagok (a Napnál legalább négyszer nehezebbek) vörös óriássá alakulása viszont vagány: olyan forróság és nyomás uralkodik a belsőbb rétegeiben, hogy a periódusos rendszerben 26. helyen álló vasig bezárólag képesek az összes nehezebb elemet (szilícium, fluor, alumínium, foszfor stb.) kisütni. A vashoz elérve azonban véget ér a töménytelen mennyiségű energia kiáramlása: a vas fúziója már nem termel energiát, a csillag egyensúlya megbomlik és rövid idő alatt összezuhan a gecibe: ebből lesz a szupernóva-robbanás. A csillag magjában összegyűlt anyagok szétrobbannak, a robbanás melléktermékeként pedig iszonyatos mennyiségű neutrínó (töltés nélküli elemi részecske) is felszabadul, ami a vassal, illetve a vasnál könnyebb anyagokkal reakcióba lépve egészen nehéz elemeket is képes létrehozni, például Pápai Gyöngyike pajzsmirigyének a jódját vagy akár uránt is. 
Összegezve: testünk kb. 60%-ban víz, ennek a víztömegnek kb. 11%-át adja az Ősrobbanáskor létrejött hidrogén, az összes többi anyag (93%) csillagpor, szóval ha megnézed a két kezedet, akkor gondolj arra, hogy mindkettő más-más csillag szétrobbanásából származik és hogy van benned egy csomó olyan csillagrész is, ami Palvin Barbival közös, de sajnos Hajdú Péterben és a Szíjjártó Péterben is megtalálható.

(eredeti bejegyzés)

#461 A magyaroknak a rántotthús-alak jutott földrajzilag, a kontinentális USA körvonalra azonban inkább hasonlít egy kezdődő májgyulladásra, ami a tetején precízen, vízszintesen ki lett hasítva a gazdatestből. Legalábbis a laikusok számára úgy tűnik, hogy vízszintesen. Amikor a kalmárok ősapái behúzták az egyenes vonalat a térképen, hogy nagyjából harmad-kétharmad részben leosszák USA és Kanada között a földet, született pár balfaszság, amit az akkori zeitgeist megkövetelt. A fehérparókás döntéshozók számára pixeles GIF-ben csatolt térképen a kontinens keleti fele aprólékosan ki volt dolgozva, nyugatra, a szárazföld belseje felé haladva azonban egyre pontatlanabbá vált, középtájon pedig már teljesen tré volt, valószínűleg ennek volt köszönhető, hogy egy függeléknyi kinagyított térkép-részlet pont kitakarta azt a részt a minnesotai Lake of the Woods-on, ahol a két oldalról vonalzókkal felskiccelt határvonalnak találkoznia kellene, így nagyjából találomra határozták meg azt. Ebből lett a Northwest Angle nevű "félsziget" az USA része, ahol ha vega vagy és már bezárt az egyetlen tofut árusító CBA a 60 fős faludban, akkor fognod kell az útleveled, hogy átmehess a szomszédos kanadai Northwest Point-ba, ahol akár hagyománytisztelőként már hódot is ehetsz hal gyanánt. Hasonló irregularitások miatt kelnek át az USA-Kanada határon napjában négyszer a Vancouver-sziget déli csücskétől átellenesen élő középiskolások, akik a határőrök miatt nem tudnak az iskolabuszon nyugiban végighallgatni egy LMFAO albumot se egyhuzamban.

Az Atlanti-óceán szárazföldhöz közel eső részén pár öklömnyi sziget fennhatósága miatt megy az izmozás mindkét ország részéről, amik közül a Machias Seal-en lévő világítótorony az egyik legröhejesebb diplomáciai csörte forrása a mai napig: a kanadaiak által felhúzott építmény létezését az USA nem ismeri el, és ezt állítólag olyan komolyan is veszik, hogy az igazi hazafiak NEM IS LÁTJÁK az 50 méter magasra nyúló tornyot, szóval pont úgy vannak vele, mint a pápa a pedofil püspökökkel, a prostitúcióval és a nemi betegségekkel. A szárazföldön futó, több ezer kilométeres határsávot amúgy nagyon ízlésesen oldották meg: 5-6 méter széles sávban deforesztálták a gecibe az egészet a két ország között, majd gyaníthatóan felemelve hangjukat a tokyo-i metrós molesztálások ellen, No Touching Zone-nak keresztelték. Elég fura látvány, de sajnos nem tartozik senkihez, akárcsak a Bir Tawil, egy kicsit több, mint 2000 négyzetkilométeres terület Egyiptom és Szudán között, amire egyik ország sem tart igényt. Ott azért biztos lehet Tankcsapdát bömböltetni. (Nagz)

(eredeti bejegyzés)

#460 Sir Isaac Newton közvetve a nálánál nagyobb fiúk vegzálásának köszönheti tudományos karrierjét: a kifejezetten rosszul tanuló, épp csak pubertáskorba lépett Isaacot a hamis Adidas cipője és a tízóraija miatt a falhoz kente egy felsőbb évfolyamos, nálánál jóval nagyobb termetű bunkó, Newton pedig annyira felhúzta ezen magát, hogy visszakézből leamortizálta a gyerek arcát és hogy igazán megalázza, ezért elhatározta, hogy szellemileg is a földbe tiporja, szóval év végére az évfolyam legjobb tanulója lett.

Felnőttkorában a saját fejét is abuzálgatta: egyik kísérlete során tűt szúrt a szemébe, hogy tanulmányozza a szemlencse és a színbontás működését, aztán rájött, hogy az utóbbit egy prizma segítségével egyszerűbben is elvégezheti. Egész életében betegesen gyűlölte a kanalakat, teljesen értelmetlennek tartotta őket, és ezért inkább mindig kiszürcsölte tányérból a levest, még akkor is, amikor I. Anna brit királynővel kvaterkázott, ezt annyira esztétikusnak képzeljük, mint az Indul a bakterház vonatkozó jeleneteit.

Szinte az élet minden területén egy két lábon járó oximoron volt: mélységesen hívő ember volt, aki az Újszövetséget eredetiben olvasva jött rá, hogy a fordítók/zsinatok valamit nagyon elrontottak, mert a Szentháromság, mint olyan nem létezhet és kizárásos alapon Jézus sem lehetett Isten fia - mindezekre amúgy a legenda szerint a cambridgei Trinity (Szentháromság) College-ben jött rá, ahol megkapta lovagi címét is, szóval erről a felfedezéséről inkább hallgatott. A szabad akarat dologban is kicsit ellentmondott a Biblia tanításainak, a rabszolgatartás rendszerét kifejezetten progresszívnak ítélte meg. London egyik leghírhedtebb uzsorása volt, amikor 1699-ben a királyi pénzverde igazgatójának választották, ahol napközben olyan rendelkezésekkel múlatta az időt két pasziánsz között, hogy például lássák el apró bevésésekkel a fémpénzeket, hogy így előzzék meg a hamisításukat (erről írtunk már korábban) munkaidejének végén pedig hazament és tisztességes alkimistaként megpróbált mindenféle olcsó fémből aranyat előállítani.

Jellemző életrajzi tény róla, hogy több könyve jelent meg életében alkímiáról, teológiáról és metafizikáról, mint fizikáról. A pénzverde góréjaként amúgy sokszor arra használta befolyását, hogy tönkretegyen embereket, akiket nem kedvelt, de saját kollégáival sem volt kifejezetten kíméletes: nyilvánosan megszégyenítette nálánál gyengébb képességű munkatársait (=mindenkit), többen a pályájukat is abbahagyták a trollkodása miatt. Valószínűleg ő találta fel a cicák közlekedését megkönnyítő macskaajtót is (a bejárati ajtóra vágott, kisebb méretű lengőajtót). Teslához hasonlatosan nem nagyon pinázott egész életében, úgy tartotta, hogy túl sok energiáját vonná el egy karmazsin alagút közelsége, szóval amikor 84 évesen, egy falut elpusztítani képes higanymennyiséggel a szervezetében meghalt, akkor szűz volt még.

(eredeti bejegyzés)

#459 A neutroncsillagok a világegyetem egyik legmokányabb képződményei, náluk talán csak a fekete lyukak durvábbak. A neutroncsillagok átlagosan kb. 20 km-es átmérővel rendelkeznek és annyira sűrűk, hogy tömegük eléri a Nap tömegének a másfélszeresét – ha ez így nem tűnik soknak, akkor inkább úgy mondjuk, hogy egy kockacukornyi neutroncsillag darabot a patikamérlegre téve kb. a Mount Everest súlyát kapjuk, ráadásul meghajlítják maguk körül a teret is. A gravitációs vonzása olyan erős, hogyha egy, a csillagtól 1,5 méter magasságban lévő párkányról belevetnéd magad, akkor ezen a rövid úton 6,4 millió km/órás sebességre gyorsulnál fel, ami azért picit jobban megviselne, mint a hullámvasutazás. De mi ez a sci-fis nevű képződmény egyáltalán? Kettővel ezelőtt részleteztük, hogy az atomok finoman szólva sem a helykihasználás bajnokai és kis (=sok) bindzsizéssel azért össze lehetne őket úgy rakni, hogy például az Eiffel-torony beférjen egy gyufásdobozba. A neutroncsillagban kb. ez valósul meg: keletkezésének az előzménye az, hogy egy Napnál nagyobb méretű csillag életpályája végén iszonyatos fényességgel felrobban (szupernóva), a csillag központi magja viszont a nukleáris reakciók hiányában elkezd a gravitációnak engedelmeskedve összetömörülni. Olyan sűrűség és nagy nyomás keletkezik, hogy az atommagokba belenyomódnak a normális esetben egyébként körülötte dzsaló elektronok és így a pozitív töltéssel rendelkező protonokat semlegesítve neutronban gazdag atommagok keletkeznek. A műkorcsolyázóknál jól megfigyelhető, hogy minél kevésbé áll ki a testük síkjából a kezük, annál gyorsabban tudnak pörögni: ez a neutroncsillagnál is így van, ahogy összemegy eredeti méretének akár a milliomodára, a perdülete megmarad és ettől extrém módon felgyorsul a pörgése, a legdurvább másodpercenként több mint 700-szor pördül meg a saját tengelye körül, amivel eléggé élhetetlenné teszi a környezetét – ha legközelebb a fasz szomszédod hangosan hallgatja a Jolly és a Románcokat, akkor gondolj majd erre.

(eredeti bejegyzés)

#458 A kínai karakter az ideális tetkó: misztikus, kevesen tudják kiolvasni és mennyivel jobban néz már ki a 战士, mint egy verdanával felírt, keménykedő „harcos” varrat? A modoros "Mi van ide írva? Bableves?" jófejkedést megszokhattuk már, azonban érdekesebb, hogy míg a japánoknál a jövevényszavakat a katakana nevű szótagírással írják, addig Kínában az országok, helységek és a földrajzi egységek neveit közhasználatban lévő hanzikkal írják (hanzi = kínai karakter, ez lényegült át Kanji-vá Japánban ill. Hanjá-vá Koreában), amik fonetikusan hasonlóan hangzanak. A rohadt franciákat ők például fa-guo-nak hívják, ami kb. a törvények földjét jelenti, ez Jacques Mesrine munkásságának, illetve a marseillei maffia hosszú ténykedésének ismeretében azért mosolyogtató. Magyarország nem a soproni fogorvos-szakszervezet miatt lett Huns’ Tooth Profit, hanem mert a 匈牙利 (siongyáli – ami kiejtve majdnem hungari) három karaktere ezt jelenti.
Az azért elgondolkodtató, hogy az általuk gyűlölt országoknak miért nem lealacsonyító neveket adnak, amikor pl. Japánt leírhatnák akár a "Fájdalmas Hasmenés" karaktereivel is. A kínai karakterek tetováltatásáról még annyit, hogy a tetoválószalonok egy "Gibberish font" nevű, seggből előrántott betűkészletet alkalmaznak, ahol az angol ABC majdnem mind a 26 betűjének meg van feleltetve egy-egy kínai karakter, ami eleve hibás elképzelés, de a karakterek ráadásul nagy százalékban önállóan nem létező hanzi-alkotóelemek csak. Az 'A' betűnek a 女 karakter (jelentése: nő) van megfeleltetve, ami kínaiban "nü", japánban "onna", de semmiképp sem "a". A nők eleve nem jártak túl jól a hanzik kitalálásakor: azok a kínai karakterek, amikben a nő mint alkotóelem szerepel, általában valami negatív jelentéssel bírnak. Ott van pl. a "zajos" karaktere, a "姦", ami valójában a nő karakter megháromszorozva.
Plusz vagányság: a Japán kormány a szigetország Kazinczyjeivel összefogva a 2010-es kanjireform keretében 5 kanjit kivettek a kötelezően megtanulandók listájáról és a helyükre betettek 196 újat. Operation "írd meg a leckét".

(Nagz)

(eredeti bejegyzés)

#457 Reménytelenül szerelmes vagy és minden este a könnyeiddel síkosítva botozod magad álomba? Friendzone-ba kerültél egy 9-essel? Nem biztos, hogy megkönnyíti az életed, de elmondjuk, hogy rajongásod tárgya szubatomi szinten alig létezik, ugyanis az atomok megközelítőleg 99,9999%-ban tök üresek. Ha ez új információ, akkor most valószínűleg kicsit szarabbul érzed magad, pláne, hogy ez rád is igaz. A nagyjából gömb alakú atom középpontjában található egy egészen parányi, pozitív töltésű atommag, körülötte pedig ennél a magnál kb. tízezerszer nagyobb területen szétszóródva terül el a meglehetősen ritkás elektronfelhő. Az elektronok kurva nagy faszok, éjszaka is flexelnek és biztos rágyújtanak a buszmegállóban is, szóval elég kellemetlen alakok, taszítják is rendesen egymást a negatív töltésüknek köszönhetően, ahogy az atommag körül befutkossák a számukra kijelölt különböző elektronpályákat. Ettől a gyors mozgástól tűnik úgy, mintha az atom körül folyamatosan ott lenne egy áthatolhatatlan elektronbúra, de a valóságban azért közelítőleg sem annyira sűrű ez – konkrétan annyira nem, hogyha az elektronok taszítóerejét legyőzve össze lehetne passzírozni az atomot alkotó részecskéket egy helyre, akkor a kis szerelmed összes atomja (ez összesen 7 ezer kvadrilliót jelent, ami olyan kurva sok, hogy a beépített helyesírás-ellenőrző sem ismeri, és egyébként 27 nullát jelent a hetes után) elférne egy gombostű fején. Ha a Schmuck Andor a vágyaid tárgya, akkor neki lehet, hogy picit több hely kell, de egy kötőtű fején azért ő is biztos el tudna tölteni egy wellness hétvégét. Hogy ekkora hiátusokkal mégsem tudsz átmenni például a falon, az is az elektronok taszítása (a tégla és a habarcs elektronjai taszítják a tieidet) miatt van. Nekünk ez az információ nem vette el a kedvünket Pápai Gyöngyikétől, de az azért egy pillanatra minket is elgondolkodtatott, amikor megtudtuk, hogy minden ember egy két lábon járó Petri-csésze: mindannyian nagyjából tízszer annyi baktérium sejtet hordozunk, mint ahány sajáttal rendelkezünk.

(eredeti bejegyzés)

#456 A 2013-as AXE reklámok szerint az űrhajósok viszik az összes jócsajt és pasit, de vajon megéri-e a sztratoszférát emiatt magunk mögött hagyni? Szerintünk nagyon nem. Első veszélyforrásként ott van a kozmikus sugárzás, ami normál esetben olyan nagy energiával érkezik a Napból és az Univerzum többi random részéről, hogy a légkör mokányabb atomjain gellert kapnak és csak elenyésző részük éri el a földet. Bár Neil Armstrongék előtt is lehetett tudni ezekről, de ők voltak az elsők, akik megtapasztalták, hogy milyen érzés az, amikor a vákuumban közel fénysebességgel dzsaló részecskék az ember szemgolyójába csapódnak, majd a közeg hirtelen változása miatt állóra fékeznek és az így felszabaduló energiát egy zöldes villanással vezetik le a retinán – eleinte csak szimplán zavaróak voltak, aztán ahogy egyre jobban az agykéregbe fúródtak furcsa hallucinációkat idéztek elő, innen tudjuk például, hogy az űrnek bacon szaga van. A vákuum sem egy élettel egyszerűen összeegyeztethető közeg: sajnos nem olyan látványosan csinálja ki az embereket, mint például Schwarzenegger karakterét az Emlékmásban, akinek a felfúvódásán csak az instant atmoszférateremtés és az Espumisan gyöngy tudott segíteni. Vákuumban a nagyon alacsony nyomásnak két kellemetlen hatása van: egyrészt külső nyomás hiányában a belső gázok (metán, oxigén, stb.) simán szétrepeszthetik a szerveket, másrészt a folyadékok forráspontja is extrém módon megváltozik ilyenkor, ezért a közvetlen vákuumnak kitett emberi testben a nyál, a szemfolyadék, a sperma és az izmokban lévő víz szinte azonnal forrni kezdenek, majd gőzzé változnak, az érintett szervek pedig megfőnek. Az űrben lévő 3 Kelvines (-270 Celsius fokos) hőmérséklet sem segít ilyenkor kicsit lehűlni, ugyanis közvetítő közeg hiányában (a vákuumban – elméletileg – nincs semmilyen anyag) a test nem tudja leadni a hőjét, szóval akit csak azt tart távol az űrtől, mert fél, hogy egy ilyen baleset során halálra fagy, azt nyugtassuk meg azzal, hogy valószínűleg előbb sül meg a saját testhőjétől. Sok jót nem tudunk elmondani a minden ízében halálos Ausztráliáról, de ott legalább az alvásba nem halnak bele az emberek, ez az űrhajókon nincs így: a horpasztó űrhajósok kilélegzett és a szájuk előtt felhalmozódó szén-dioxidjukba simán belefulladhatnak, ezért az alvásra kijelölt helyeken egy kis ventilátor gondoskodik ennek az eltakarításáról + a szájszag tisztességes szétterítéséről is.

(eredeti bejegyzés)