Napi Vagányság

#484 Meleg a kutyám? Vagy csak jó neki? Miért áll a faszuk szarás közben, kérdezik megannyi nyelven, fórumon értetlenül. A rosszabbja tényleg attól fél, hogy "homoszexuális" (így mondja) a kutyája. Jó, az tényleg szörnyű lenne, ha egyik nap arra mész haza, hogy tollboában éneklik többen az I will survive-ot, és négyen centipédeznek az étkezőben.

Mielőtt bárki felállna, és örömében egy mikrofonba comingoutolná, hogy ÉN IS IMÁDOK KULÁZNI, ÉS EDDIG BUJDOKOLTAM, ki kell ábrándítanom: nem áll a bré. Azt állítják a Yahoon, hogy ez a valsalva maneuver, csak alhassal, ami ugyanaz, mint amikor befogod az orrodat és préseled ki a levegőt, hogy a füled kiegyenlítsen. Tulajdonképpen nyom, és így egyrészt nem lesz cuccos a műszer, másrészt udvariasan előreendgedi a mackóhullást. Ahogy a metrón is illik előbb a kiszállókat megvárni, vagy akár leszállni, ha az ajtóban állsz és sokan vannak, aztán visszaszállhatsz.

Ezzel ellentétben irányban szarnak. Azt figyelték meg nálunk okosabb emberek (ami lehetetlen), hogy a kis tündérek szeretnek az Észak-Dél tengelyre ráfordulva csokizni, hátha mágneses ami kijön. Ezért forgolódnak és állnak irányba. Mi sem vagyunk különbek, mert nekünk meg ha be van zselézve vagy hajlakkozva a hajunk, akkor a metrómegállóban úgy fordulunk, hogy a menetszél ne rontsa el. Ebben azért szkeptikus vagyok, hogy iránytűnek lehetne használni a kutyát, mert ha ez igaz, akkor egy parkban minden kutyának párhuzamosan kéne szarnia, mintha mind a DJ felé fordulnának a party arénában, vagy éppen háttal. Ezt legközelebb megfigyelem.

Mindeközben az állat másik felén: prüszkölnek, és a föld felé tüsszentgetnek, hogy kifejezzék egymás számára, hogy nem akarnak balhét, nem akarnak támadni. Ebben kicsit hasonlítanak ránk, mert a böriben is köhinteni kell, ha meg akarod mutatni, hogy nincs bökő, reszelő, mobiltelefon vagy fogkefébe ikebanázott zsilettpenge a seggedben. Ezen kívül amikor épp szidod a kutyát, akkor gyakran ÁSÍT. Nem azért, mert "uuuunalmas, jól van, hallottam már, nem szarunk a kanapéra, na és?"-re gondol, hanem ezzel is együttműködését próbálja kifejezni. Ha az oldalukat fordítják egymásnak (támadható), az is a békét jelenti, MÍG nálunk, embereknél mind az ásítás, mind a beszélgetés síkjából oldalra kifordulás azt jelenti, hogy menj már a faszba, nem igaz, hogy nem tudsz elköszönni.

#483 A természetnek van humora, ezt a kacsacsőrű emlős már bizonyította - olyannyira, hogy az első Európába került kacsacsőrű emlős hullákról a tudósok azt hitték, hogy csak hírcsárdás hülyülés - de rajta kívül is bővelkedik a bolygónk a totál elbaszott élőlényekben.

A kakapó például egy igazi evolúciós zsákutca. Annyira megnehezíti a saját szaporodását, hogy egy időben egy külön website volt a kakapó-számlálónak, de még ma is a nyitóoldalon közli a hivatalos kakapó site, hogy 150-nél is kevesebb van belőle (a szerző még látta a számlálót 42-est mutatni). Kérdés, hogy egyáltalán mi volt a terve vele a természetnek, illetve szüksége van e egyáltalán a világnak egy pragmatikusságban a kinyithatatlan esernyővel vetekedő élőlényre. (Persze, hogy van, ez csak teoretikus kérdés. Más a véleménye Steve Jones angol genetikusnak, aki szerint "A legkönnyebben talán úgy jutnánk ki a válságból, ha az utolsó pandát megfojtanánk az utolsó kék bálna beleivel." - ezzel utalva arra, hogy a kihalásra ítélt fajok KIHALÁSRA VANNAK ÍTÉLVE, de mi nem osztjuk a véleményét.)

Ez a dagadt, röpképtelen új-zélandi papagáj kénytelen fára mászni a kajáért. Képtelent is írhattam volna, de ez nem igaz, muszáj neki, így épp csak, de képes. Madár. Mászik. Fára. Hogy igazán átérezzük, képzeljünk el egy tüdős halat, ami nem tud úszni, de szerencsére kagylókkal táplálkozik. Az élet csupa kihívás.

Már ez is csodálatosan szép, de a párzási szokása(i) teszik igazán kétségessé a létezését. Ő az új-zélandi madarak Pierre Richard-ja. (Itt felmerül egy felsőbb teremtő létezésének gondolata, aki ezt egészet direkt csinálta. Az, hogy röpképtelen még kevés arra, hogy kiröhögjük, például mi itt Napi vagányságnál mind hasonlóak vagyunk e tekintetben, de még a madarak közt is akad néhány totál repülés érdektelen, mégis jól elvannak.)

Az udvarlás kissé fura, rendkívül sokáig tart, és a vége majdnem biztosan kudarc. (Kicsit emlékeztet a tinédzserkorunkra.) Része egy akusztikai szempontok alapján történő építkezés, melynek eredménye egy vájatrendszer, ami - elvileg - segít a megfelelő hangzás elérésében, ami nélkül nincs kakapóhuncutkodás. Itt azért jegyezzük meg, ha minden alkalommal fel kéne húzni a diszkót ahol végre fel lehet kérni a csajt Meat Loafra lassúzni, mi is bajban lennénk.

Na, szóval kész a meló, kezdődhet a csajozás: a hím belefekszik a művébe és elkezd barcogni, vagyis szexi hangokat hallatni. Arról, hogy mi a szexis hang, megoszlanak a vélemények, de az biztos, hogy a kakapó nem a legjobban választott frekvencia tartományt, ugyanis mély hangokkal próbálja magához csalni a nőstényt, ám ezek bár jól terjednek a talaj mentén, de az irányuk nehezen beazonosítható. Mint a diszkósbömös Tibi, hallod, hogy jön, érzed a gyomrodban, de nem tudhatod tutira, hogy a kultúr felől jön-e.
Sajnos a kakapócsajok sem vágják, hogy merre van a tutikúrás. Az sem segít, hogy van egy csilingelőbb csajozós dumájuk is, mert az meg sajnos halk. Így az egyébként eléggé mogorva és ezért a szexet leszámítva egymást is kerülő, és így egymástól távol élő jószágoknak nagyon nehezen jön össze a randi. Pedig szerencsétlen kis csődörök néha hónapokon át napi hét órában erőlködnek.
De hogy ne legyen ilyen egyszerű, ha netalán mégis összefutnak és pont párzási kedv is van, akkor sem tuti a románc: egy kétévente termő bogyótól is függőség van, ha ez épp nincs, akkor a nőstény nem fog belemenni az egyestésbe. (ribanc!)

Nem csoda, hogy az ennyi előjáték után felpörgött kis állatok bármit megdugnak szerelemmel. Ezt, és hogy mennyire alkalmatlan - ám lelkes - szerető bizonyítja, ahogy egyik példányuk megpróbálta KAMERÁK ELŐTT meghágni Mark Carwadine zoológus úr nyakát, miközben ő Stpehen Fry brit humoristával épp filmet forgatott róluk. Stephen Fry nyaka egyébként picit jobb választás lett volna, de tényleg épp csak egy hangyányit. Itt jegyeznénk meg, hogy a kakapó ugyan nem, de Stephen Fry természetesen magyar származású, nagysurányi nagyszülei révén. 

Ha a sok hercehurca után aztán végül zsákolás van, akkor cserébe a nőstény lerak EGY(!) tojást (köszi), amit aztán 24 órán belül elfogyaszt egy ragadozó, aminek amúgy semmi keresnivalója a szigeten (az ember hozta be őket). Jogos lehet a csodálkozás, hogy egyáltalán van még belőlük.

További életre teljesen alkalmatlansági tulajdonsága, hogy baromi magabiztos. Indokolatlanul. Nem tud és nem is akar védekezni, de nem is menekül, ha ragadozóval találkozik. Erről azonban nem tehet, régebben nem voltak rossz arcok a környéken és megszokta a nyugit.

Egyébiránt egy rekordot is magáénak tudhat, bár ez sem túl fényes: ő a világ legnagyobb (legkövérebb) papagája. A Quelle katalógusban a papagájalakúak (ez tökre hihető) rendjénél és a bagolypapagáj-félék(!) családjánál keressük. Az Új-zélandi kaka (ezeket nem mi találjuk ki) oldalnál már jó felé járunk.

Uncsitesója a Kea szintén kis habókos hülye. Nem tudni miért, de rá van buzulva az autók szélvédőinek tömítésére, és kényszeresen vájja ki a gumit a rendeltetési helyéről. Nem kell neki, csak a kiszedés örömétől pörög fel. Pukkasztófóliázás, hámló bőr szedegetés, ilyesmi. A kakapó azért nála jobb fej. Drukkolunk neki.

#482 Az Ámokfutók nevű magyar popzene-történeti legendának Kozsó valóságshow-karrierjén kívül is nagyon sokat köszönhet a magyar nép, pontosabban az, hogy az "ámok", mint egyetlen indonéz jövevényszavunk valamivel jobban szem előtt maradt. A szó a maláj/indonéz szigetvilágból jön, egy azzal, amit már mindenki legalább egyszer átélt, aki használt már betárcsázós internetet: dühből elkövetett, tárgyakat szétzúzni akarás, esetekben ezt meg is tevés.

A szélhámosság is egy gyönyörű szó, azokat a fiatal lovakat hívták így, akik koruknál fogva csak a gyeplő szélén kaptak helyet, ezzel is megúszván a kőkemény erőfeszítést, amivel a hájas valagú földesurat el kellett vonszolni a parasztházba az első éjszaka jogának beteljesítéséhez.

Semmire sem vitte volna társadalmunk a léhűtők nélkül, akik nemes funkciója: a sörgyártás során felforrósított sörlevet kellett unott kavargatással lehűteni, lehetőleg sokáig.

Ha valamit zanzásítunk, a shuar indián törzsek (Nyugat-Amazonas, elsősorban a mai Ecuador-Peru) "gotta catch'em all!" szokásairól emlékezünk meg. Egyúttal ez a legrégebbi dél-amerikai jövevényszavunk. A zanza, vagy hagyományosan "tzantza" az ellenséges törzs legyilkolt tagjainak levágott feje, amit módszeresen lezsugorítottak, mumifikáltak és kis rugós talpacskával kalaptartóra szerelték bólogatni amikor leugrottak a Balatonra.

A fába szorult féreg az nem egy hízásra különösen hajlamos faszút jelöl, hanem a facsapdába szorult, üvöltő sakált, aminek a népies neve toportyánféreg. 

Több forrás utal rá, hogy a lófasz a seggedbe (nyelvünk egyik legelemibb kifejezése a szeretet ellenkezőjének kifejezésére) a 16. századi "Lofat a seggedbe!" magyarosított verziója. A lofat egy törökországból exportált kínzóeszköz, gyakorlatilag egy hosszúkás gúla, amire a nem kívánatos személyt a megaláztatáshoz legalkalmasabb testnyílásával általában ráültették. A spanyol sikertermék, a Júdásszék KGST verziója. Halált csak ritkán okozott, ellenben szorulás esetén nagyon jól tudott jönni.

#481 Biztos nektek is fúrta már az oldalatokat, hogy a saját sportstatisztikáikat naponta posztoló korpulens ismerőseitek miért nem fogynak. Ennek a megválaszolásán még dolgozunk mi is a haverjainkkal, viszont azt megfejtettük, hogy a fák törzse mitől lesz évről-évre vastagabb. Triviális kérdés, amit már a 6/C-sek is tudnak? Ők valószínűleg igen, de akkor tegyük interaktívvá a posztot és nézzük meg, hogy egy átlagos Napi vagányság olvasó mire tippel!

(a helyes válaszhoz görgess le!)

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

Aki az utolsó előttire szavazott, az beírhat magának egy piros pontot. Kövér ismerőseitekhez hasonlatosan a fákra is jó hatással van, hogy kint vannak a szabadban: a fotoszintézisük során feldolgozzák a levegőben található szén-dioxidot. A tevékenység közben oxigént bocsátanak ki, a szént pedig magukba építik (a teljes folyamat úgy néz ki, hogy a szén-dioxidból és vízből szőlőcukrot készítenek, aztán azt addig legózzák, amíg cellulóz meg lignin lesz belőle és ezek kerülnek felhasználásra). Szóval a fa az maga a megkötött széndioxid!

Ha ezt a bejegyzést egy asztali gépnél olvasod, akkor az asztal lapja jó eséllyel tartalmaz Lamborghini kipufogógázt, a vulkanikus tevékenységek során a felszínre szén-dioxid formában kispriccelő földköpenyt és izzadós kamaszfiúk kilélegzett levegőjét is. A resztli az megkötött víz és nitrogén-oxid, amúgy pont ezek miatt füstöl a fa az égés során. (Itt jegyeznénk meg, hogy a legtöbb lyukacsos sajtban az anyaghiányosságot a sajttejet bepunnyasztó baktériumkultúrák szén-dioxidos púzása okozza. A fingbuborékok méretét az amerikai élelmiszerügyi hatóság SZABÁLYOZZA.)

Mi történik a fával pusztulása után? A végeredményt tekintve kb. ugyanaz, mint az égésnél, csak jóval lassabban játszódik le a folyamat: az elnyelt széndioxid a korhadással visszakerül a légkörbe. Az „erdő a Föld tüdeje” mondás emiatt sem teljesen igaz: a fa lényegében csak addig köt meg szén-dioxidot (és termel oxigént), amíg növekedik. Évről-évre ugyan növeszt leveleket tavasszal, de az nem ér, mert ősszel meg elhullajtja és akkor belekerül ebbe az égetős-korhadós körforgásba. Ha évszázados távlatokban gondolkodunk, akkor az erdők mérlege szén-dioxid elnyelésben és kibocsátásban ezek miatt megközelítőleg nulla. Ha már mindenképpen kell egy tüdőt rendelni a dobogókői szívcsakra mellé, akkor az inkább az óceánban legyen: az ott élő fitoplanktonok felelősek a földi oxigén 70%-nak előállításában és a maradék szén-dioxid nagy részének eltakarításában. Erre már lehet, hogy nem röhögne fel a dalai láma. 

A fitoplanktonok viagrája a vaspor: ezért borított már 2500-nál is több metrókocsit az Atlanti-óceánba a new yorki BKV, hogy az ezekben található vas ösztönzőleg hasson az apró tengeri élőlényekre. 

#480 Létezik egy sport. Képzeljük el a Különben dühbe jövünknek azt a jelenetét, amikor vitatkoznak, hogy miben döntsék el a homokfutó járgány sorsát, és mindenki azt javasolja, amiben ő a jobb. Vagy mondjuk Gazdálkodj okosanozunk, de javasoljuk, hogy a szerencsekártyák helyett inkább bukfencezésre járjon plusz pénz, mert arra a héten kaptunk ötöst. Vagy amikor kártyázáskor egy 8 éves felkiált, hogy mégse a treff legyen az adu(t), hanem a káró, mert neki abból van sok. Hát hogyne!

Szerencsére a világban vannak távolságok, és egyelőre ezt kell áthidalni ahhoz, hogy közelebbi kapcsolatba keveredjünk a Kabaddi nevű sporttal. Ennek szemlátomást előnye, hogy nem 50 kilós férfiak kegyelemjátéka, és nem úgy néz ki, mintha óvodások a kezükkel malmot utánozva összeverekednének a dömperen. Egészen katonás urak vesznek részt benne.

Mindeközben valami olyasmi történik, hogy venni kell egy nagy levegőt, át kell szaladni vele az ellenfél térfelére, ott meg kell érinteni az ellenfél játékosát a vonalon kívül, vagy szakítani a sorfalukból, majd a maradék levegőt jól beosztva visszaszaladni a saját térfélre. Nem elég persze csak megígérni, hogy tényleg becsszó nem veszel levegőt, hanem a játékos azt mormolja a bíró számára hallhatóan, hogy "kabaddi, kabaddi, kabaddi", hogy biztosan ne vegyen levegőt. Illetve Bangladesben hututu-hututut, a Maldív-szigeteken baibalaa-baibalát, Ándhra Pradésban chedugugu-chedugugut, Mahárástrában hututu-hututut, Gyömrőn pedig sihuhu-sabadibadappot. Aki ezt most meg tudta jegyezni, év végén ötöst kap, vendégmérkőzéseken el sem tudom képzelni a vitát, amikor valaki szóvá teszi, hogy nem chedugu-hututut mondott a másik, hanem baibalaa-kabaddit.

Ez az eredménye annak, ha egy csapat fiatal talál egy focipályát, de nincs wifi, hogy megnézzék, mire való, vagy Pistike anyukája nem dobta le a labdát, és kreatívnak kell lenni.

Mintha az amerikai focit, sőt, akár a rugbyt keverték volna össze azzal, amikor 3/C-sek nem tudtak megegyezni, hogy a 15 perces nagyszünetben (A) adj király katonát játsszanak, (B) kelj fel jancsit, (C) fogócskát, (D) kidobóst vagy (E) csak stopperezzék a Tibike CASIO-jával, hogy ki bírja ki tovább egy levegővel, és megdöntsék Titusz rekordját a 4/A-ból. Persze nem lehetünk gyerekesek, ezért valami felnőttes "öltözői buziskodással" kell egybekötni, félmeztelenül, hátha lehet kicsit egymáson csúszkálni. Mint amikor néhány, embertársait homoerotikusan is vonzónak tartó úriember párezer éve kitalálta, hogy mi lenne, ha a meztelen ölelkezés és az első díj elhódítása érdekében időnkénti meglepetéses seggbeujjazás egy egész lelátónyi ember előtt történne. De azért mégse legyünk ennyire direktek, tegyünk mellé gerelyhajítást, diszkoszvetést, távolugrást, hátha akkor nem tűnik fel nekik. És szerintem valahogy így lett az ókori erotika-kiállításból birkózás, végül a jóval ünnepélyesebb kereteket öltő olimpia. Ami nem baj, nagyon sok történelmi esemény indult abból, hogy valakik csak szexelni szerettek volna a katonatársaik előtt, és közben feltartott karral szőlőt enni, időnként hányni egyet. Az vesse rájuk az első követ, aki nem szívott még fel egy csík kokót, vagy nem vett részt gruppenszexben, ahogy hazánk nagy női gondolkodója mondta a 2000-es években.

Azonban az ókorban mindezt nem egy levegőre csinálták. Mert kezdők. Mert nem voltak elég felvilágosultak hozzá, és nem jártak a 3/C-be. És még így is a Kabaddi a mi szemünkkel mért férfiasság ázsiai megfelelője, és ellene megy az ezzel szemben tényleg totálisan érthetetlen Mallakhambnak, vagy a borzasztóan kínos indiai-pakisztáni őrségváltásnak. Az alábbiakból mindenki válassza ki a szívéhez közelebb állót, és gyönyörködjön a változatosságban.

Kabaddi:

Mallakhamb:

Őrségváltás:

#479 A nagy amerikai filmgyártás központja eredetileg New York és környéke volt, de Thomas Edison 1891-ben gyorsan feltalálta, majd le is védette a mozgókép rögzítésére alkalmas kamerát - ez viszonylag egyszerű meló volt, mert 3 évvel korábban valaki már feltalálta neki. Ennek ellenére Edisoné lett a szabadalom. Volt már ebben rutinja, a villanykörtét is hagyta feltalálni kicsit hamarabb.(tény, hogy mindkét eszközt erősen felpimpelte). 

Ha a telefonnal Bell ugyanezt csinálta volna, lehet, hogy a szabadalmi hivatal telefonon küldi el a picsába.

Szóval Edison kezében voltak a jogok, így a gyártó cégeknek tejelni kellett minden alkotás után, ezért a legokosabb megoldásnak a magyaros adóelkerülés tűnt: elhúzni a vérbe a sokszor ködös-sáros-taknyos New Yorkból a lehető legmesszebre, a giccses, szar Kaliforniába, ahova már nem értek el a szabadalmi ügynökök kezei. (Másik szempont volt a napfény, akkoriban még nem volt olyan jó világítás - illetve a filmek fényérzékenysége -, hogy bármilyen fényviszonyok közt dolgozhassanak. Rendszeresen forgattak például los angelesi épületek tetején.)

Egyébként mint mindent, Hollywoodot is magyarok alapították (kis német segítséggel). Az alapítók közt volt Zukor Adolph - egy mátészalkai szatócs fia, majdnem kiképzett szűcs - aki Los Angeles külvárosában egy narancsfarmon hozta létre első filmstúdióját. A legelső filmes biznisze még csak 3 perces vetítésekből állt egy kis bódéban - na most ha ez nem pornó volt, akkor még nagyobb zseni az öreg, mint gondoltuk, ha pedig pornó, akkor még nagyobb arc, mint gondoltuk - ám annyira beindult, hogy ebből mozihálózatot tudott kiépíteni (ugye hogy pornó?), majd a sok lóvét nem elDagobertbácsizta (spájzban hülyéskedés sok pénzzel), hanem megalapította a Famous Players in Famous Plays Company-t a már említett farmon.

Pár sikeres évtized és cégegyesítések után Paramount Pictures néven ez a cég hozta el nekünk a világ legrosszabb Beverly Hills-i zsaruját, a Beverly Hills-i zsaru hármat. Ezen kívül neki köszönhető az is, hogy egy időben a mátészalkai mozi közvetlen kapcsolatban állt egy hollywoodi stúdióval, így forgalmazó kihagyásával, direktben kapták meg a filmeket és ezek a premierek egy napon voltak a los angelesiekkel.

Színes-érdekes még onnét: a "B" filmek a hőskorban nem egyértelműen jelentették Dolph Lundgrent és/vagy a trágya sztorit. Kettesével gyártották és árulták a filmeket a stúdiók, a FŐ FILM volt az "A", sztárokkal, fasza díszlettel, észvesztő zongorázással, a kísérő film pedig volt a "B", amiben korábbi forgatások maradék díszletei közt féllábú Tarzanok és alacsony Batmanek főszerepeltek, és csak a fekete billentyűit használták a zongorának. Ja és nem mindig vett részt a gyártásban rendező. A The Asylum stúdió lelkiismeretesen ápolja a nagy öregek emlékét.

(képet köszönjük: Wehli Gergely /newline)

 #478 Extrém esetektől eltekintve csak az egyik orrlyukunk szokott bedugulni. Azoknak a kedves olvasóknak, akik a Corvintetős spurit pszichoaktív csőgörényként használják valószínűleg már hiába mondjuk, de az emberi szervezet Bilderberg csoportja, a háttérből mindig irányító titkos szervezet neve: autonóm idegrendszer. Ez olyan dolgokért felel, mint például a szívverés, emésztés és egyéb, szándékosan nem kontrollálható funkciók (a tinédzserkori robbanóerekció a tavaszi fuvallattól más tészta), többek közt a két orrlyukkal is olyan dolgot művel, mint a buddy cop filmekben a fekete rendőrfőnök: leosztja, hogy hogyan működjenek együtt akaratuk ellenére, tehát az egyik orrlyukon inkább a belégzés történjen, a másikon pedig a kilégzés, ami szereposztás aztán minden pár óra elteltével megcserélődik. Nátha esetén a kilégzős részen aztán könnyen belátható okokból torlódás képződik, így a két feladatkör egy orrlyukra terelődik. Ha mindkettő bedugult, akkor az egyiket jobban bedugultnak érezzük: ez az éppen lazázós, telefonon youtube-ozó orrlyuk, akire az adott shiften a kilégzés szerepe jutott. Az orrdugulás (valamint a világhatalmi tervek szövése) elhárítására amúgy a leghatásosabb természetes gyógymód az orgazmus: a jó alvást, kötődést, boldogságot biztosító hormonok mellett még jelentős mennyiségű antihisztamint is termel. 

A fika sem csak arra van, hogy kiváló aerodinamikai tulajdonságait kihasználva a kistáskák lövöldözzék egymást vele vagy sormintákat tegyenek a kanapé háttámlájára: egyik fő funkciója, hogy a belélegzett levegőt lehűtse és kicsit meg is nedvesítse, máskülönben a natúr levegőtől kiszáradna a tüdőnk. Az immunrendszert is erősíti, és gyanítjuk, hogy a sós ízesítése miatt, de sokaknak nem elég az a kb. egy liternyi takony, ami naponta lecsorog a garaton és snack gyanánt (főleg a kisgyerekek és a parlamenti képviselők) nagy szeretettel fogyasztják önszorgalomból is. Kellemes vitaalap az is, hogy melyik undorítóbb: amikor az ember orrtúrás után csámcsog, vagy a kosztabletta (ún. Dirt Pill), ami a városi kisgyerekek immunrendszerének erősödését elősegítendő jött létre, válogatott szennyeződésekből, a spenót mellé vacsira.

Az orrlyukaknak a fiziognómiában (arcolvasás nevű áltudomány) az a szerep jutott, hogy ha a szemből nézett célszemély orra úgy áll, hogy belátni rendesen, akkor az illető eléggé naiv. Egyszer kipróbálom egy koktélpartin Taylor Swift-nél, max. ír rólam egy szakítós nótát.

#477 A Napról már megírtuk korábban, hogy ugyanolyan fehér színnel világít, mint a többi csillag, csak a földi atmoszféra miatt látjuk sárgának, illetve hogy mi játszódik a belsejében: „másodpercenként 600 millió tonna hidrogénből 596 millió tonna héliumot süt ki, a 4 milliónyi difiből pedig energia lesz.” Ezt a méretpornót folytatva elmondanánk, hogy a Nap kb. milliószor nagyobb a Földnél, a teljes tömege pedig a földi 330 000-szerese, amivel a teljes Naprendszer tömegének a 99,8%-át birtokolja, szóval a maradék 0,2%-on osztozik a 8 bolygó, az 5 törpebolygó, a kb. 170 hold, az aszteroidák, a bolygóközi por és Nicki Minaj rettenetes picsája is. Az igazán durva ebben az, hogy a Nap tömegét nagyrészt olyan gázok (74% hidrogén és 24% hélium) alkotják, amelyek sokkal könnyebbek a levegőnél is. Mondjuk a Nap magjában ezek jobban össze is vannak préselve, mint Ásotthalomnál a szír menekültek: itt a plazma halmazállapotú gázok koncentrációja már kb. olyan mokány, mint a szurok, amiből egy liternyi, 15 millió fokos anyag kb. 100 kg-ot nyomna egy patikamérlegen. (Jobb híján itt jegyezzük meg, hogy amikor a lányok csodálatos puha testnyílásai benedvesednek, az is a plazmától van, de az a vérben lévő, vérplazma nevű, sárgás folyadék, amikor viszont a Nap szkvirtel – napszél, koronakidobódás -, akkor sajnos nem ezt lövi ki.) 

Kozmikus mértékben nem sokon múlt, hogy nem egy kettős csillagrendszerben élünk: a Jupiter gázbolygó formálódásakor elég sok csillagközi gázt elnyelt, ami egy adott méret elérése után végül magába roskadt volna és ugyanúgy beindult volna itt is a magfúzió, mint a Napban.

De vissza a központi csillagunkhoz: a Nap magjában képződő fotonokat elég sokat kell baszogatni, hogy lemenjenek sörért: 170.000 évbe telik nekik, hogy sűrű közegükből (állandóan hidrogénmolekulákba ütköznek, amik elnyelik őket, majd random irányba kilökik) kitörve elérjék a csillag felszínét, mondjuk onnan már a fény sebességével alig 8 perc alatt el is érik a Földet. Ha legközelebb nyáron árnyékba vonulsz, azért jusson eszedbe, hogy hány év munkája veszett kárba azzal, hogy nem ért el hozzád az a fényrészecske. Ami viszont elér céljáig, az elég bika: már tavasszal képes arra, hogy az Eiffel-tornyot 20 centivel megdöntse a hőtágulás miatt.

A Las Vegastól 65 km-re lévő Ivanpah erőműnél 300 ezer tükör által koncentrált napfényt irányítanak 3, egyenként 140 méter magas tornyon elhelyezett víztartályra, az így keletkező gőzt pedig turbinák megtekerésére használják. Sajnos nem mindig sikerül jól fókuszálni a tükröket, ennek a helyi állatpopuláció látja a kárát: évente több ezer, a közelben repkedő madárnak lesz spontán öngyulladása a levegőben a félrefókuszált napfény-halálsugaraktól, szóval a kis számú helyi erő itt okkal várhatja, hogy a szájába repüljön a sült galamb/fehérfejű rétisas (utóbbit úgy képzeljük, hogy az államok területén mindenhol ott van).

A Nap 10 milliárd évesre becsült csillagfejlődési ciklusának kb. a felénél tart. Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, a Kozmosz sorozat műsorvezetője egy előadásán vázolta, hogy 5 milliárd év múlva a csillag elhasználja az összes benne lévő hidrogént, vörös óriássá dagad és felperzseli többek között a Földet is. A Szaturnusz Titán nevű holdja viszont, ami most kb. a Havanna lakótelep komfortfokozatával rendelkezik annyira felmelegszik, hogy simán alkalmas lesz az életre. Az előadás után egy nyugtalan néni lépett Tysonhoz: „Nagyon aggasztó, hogy 5 millió év múlva itt vége lesz mindennek a Nap miatt.” „5 milliárd évet mondtam.” „Ja, milliárd? Akkor megnyugodtam, azt már biztos nem érik meg az unokáim sem.”

#476 A Damaraland turkáló nem egy új kilósruha-bolt, hanem a turkálófélék családjába tartozó rágcsáló. Angolul "vakond-patkány", amely tulajdonképpen a munkaköri leírása neki. 

De nem is ezért érdekes, hanem az, hogy MENNYI ESÉLY VAN ARRA, hogy egyazon állat neve a volt vőlegényedre hajaz, míg ábrázata inkább a jelenlegi férjedére? Egyszerűen kísérteties vicce a természetnek és a tudománynak, amin Nostradamus is orrlufival röhög, hogy jóslatszerűen egy élőlényben egyesült valaki életútjának néhány állomása, beleértve annak példamutató mérföldköveit is.

Ide tartozik például az, hogy ez a két ismert emlős - sőt, egyáltalán gerinces! - faj egyike, amely euszociális, azaz az állatvilág legfejlettebb társadalmi szerkezetét mutatja (mint a méhek, darazsak, termeszek). Együttműködésben nevelik akár egymás gyermekét (pipa), az egyes kolóniákban egymástól teljesen eltérő generációjú felnőttek élnek (pipa), és magukat szaporodni képes és nem szaporodni képes kasztokra osztják fel (pipa). A Damaraland turkálóknál a nemszaporodó egyedek gondoskodnak a szaporodó egyedek utódairól is (pipa), például az élelem előállításával (pipa), és különböző építőmérnöki alkotások felhúzásával (pipa), pipa (pipa) - (szó szerint rendre: itt). Azt nem írják, hogy az euszociális állattársadalom elzárja-e a társadalomra veszélyes + köcsög módon viselkedő elemeket (de amúgy pipa), a méheknél rendesen lerendezik a parasztkodókat.

Damaraland egyébként a 2003-ban elhunyt san (bushman) Nᴉxau ǂToma hazájának, Namíbiának a Nógrád megyéje.

Azt már talán kár is kibontani, hogy a damaraland, vagy bizonyos vádpontokban csak D. Raland, a turkálóféléken belül a Fukomys nembe tartozik! Ami angolul kimondva már egyenesen torrentés. (Ejtsd: "fuck homies". Értsd: vagy hajléktalant kúrj, vagy falubelit!) Köszönjük, tudomány, köszönjük, állatvilág, köszönjük, Namíbia.

#475 Délkelet-Ázsia egyik legkevésbé elbaszott helye az Indonéziához tartozó Bali - tegyük hozzá, hogy nem nehéz versenyben maradni olyan versenytársakkal mint a számmisztikában erős Mianmar vagy a fostalicska Banglades.

Bali az Indonéz szigetvilág - 17508 sziget, amiből 6000-nek tudtak nevet is adni - Lenke nénije, köszönhetően többek közt egy speciális valláskoktélnak, ami teljesen egyedi és sehol máshol nincs követője. Agama hindu dharma a neve, ami magában foglalja a hinduizmus, a buddhizmus és a sziget ősi szellemvilág hitének ügyesen összeválogatott tételeit. Mintha Vajk annak idején behúzta volna a kereszténységet a sámánok irányítása alá, és most húsvét éjjelén áldozati kumiszt innánk és a szabad ég alatt egy jólmegrakott máglya körül kántálnánk a miatyánkot a bedzsinázott varázsló vezetésével, és ezt hívnánk pészáhnak.

Azt nem tudjuk, hogy köze van-e a fentiekhez, de Balit a százezer templom szigetének is hívják, ami erős túlzásnak tűnhet egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyényi területen, viszont a valóság az, hogy vélhetően még ennél is több templom van. Nagyjából mindenhol templom van. Van falutemplom, klántemplom, szövetkezeti templom, családi templom, mogyorós templom, lyukas templom, epres-joghutos templom. 

Legalább ekkora fétis a kapu. Templomonként ebből minimum 3 van, olyan különleges biztonsági megoldásokkal, melyek minden démont kint tartanak. Először is démonriasztó védő szellemek szobrait (ezek furcsamód eléggé démonszerű arcok) állítják a szimmetrikus kapuk két oldalára, és ha ezeken mégis keresztül jutna Chuck Norris szelleme, akkor - hitük szerint - bekapcsol a fordított fotocellás ajtó és a középen félbevágott kapu két fele összecsapódik. FATALITY!
Ha még ezen is átjut a démon, akkor jön a legnagyobb trükk: egy kis fal a kapu mögött, ami útban van! Mert mint az köztudott - legalábbis ha balinéz vagy - a démonok olyanok, mint az amerikai, V8-as motorral felszerelt izomautók: nehezen veszik be a kanyarokat.

A számtalan jó és rossz szellem/Isten (Buddha, Brahman, Ganésa és rokonaik) miatt elég sok vallási ünnep van, amit okosan két - a világ többi részén használtakkal, de még egymással sem kompatibilis - naptár segítségével tudnak követni. Mind közül legfontosabb a nyepi, a balinéz újév kezdete. Ekkor adásszünetet tart a sziget, utcára sem lehet kilépni, repülőgépet sem fogadnak, bezárnak a CBA-k, még a családi tulajdonban lévők is. A szabályok betartásáról az utcán járőröző rendőrök gondoskodnak - itt mi érzünk némi ellentmondást -, vélhetően a legmenőbb balinéz szelfiket készítve a kihalt városokban. Arról szól az egész ünnep, hogy kussolni kell, mert a szigetet épp elhagyni készülő démonoknak nem szabad észrevenniük, hogy bárki is él ott. Ugyanazokról a vagány démonokról beszélünk, akik nem tudnak kanyarodni.

Míg a naptárakkal igyekeztek saját maguk életét is megnehezíteni a helyiek, más területen meg kicsit egyszerűsítettek. Nem bajlódnak például a névadással, kvázi sorszámozzák a lurkókat egytől négyig, majd az ötödik gyereknél kezdődik újra a sorminta. Ez úgy néz ki, hogy van 4 név, amit meghatározott sorrendben osztanak ki, függetlenül a születendő gyerek nemétől. Ez már csak azért is szerencsétlen faszság, mert - akárcsak nálunk, a hatmillió ügyvezető országában - szeretik a kis butikjaikat Tibor és Anyja BT-nek elnevezni, de náluk ugye a lakosság 25%-a Tibor. (Ez persze csak akkor igaz, ha minden család néggyel osztható számú utódot produkál.)
A nevekkel megúszott bonyodalmakat aztán bőven kárpótolja, hogy a kasztrendszer miatt több nyelv van használatban, és a magasabb kasztba született Tibort illik a saját cirkalmazós nyelvén megszólítani.

További érdekességek: a szigetnek volt saját tigris alfaja (Panthera tigris balica), de 1937 óta nem láttak belőle nem kitömött példányt.

Az ikrek (egyneműek is) összeházasodhatnak a szigeten, mivel feltételezik, hogy már úgyis szexeltek magzatkorukban. Ez ott valami fétis lehet, mert pár éve egy tehenet dugó tinédzsert kényszerítettek házasságra a kihívóan viselkedő szarvasmarhával.

(a képen a szerzőt rejtettük el)